Hétszázötven rétisas él a Duna mentén
Fontos terület a Donau-Auen Nemzeti Park, a Morva és a szlovák-magyar folyószakasz régiója, ahol több mint száz egyedet számoltak.
2014. január 14. 12:11

A mérések szerint a fontos terület a Donau-Auen Nemzeti Park, a Morva és a szlovák-magyar folyószakasz régiója, ahol több mint száz egyedet számoltak.

Hozzávetőleg 750 rétisast számoltak össze télen a Duna vidékén a folyó teljes hosszán először végzett madárszámlálás szerint. A kilenc Duna-menti országban háromszáz önkéntes vett részt a vasárnap végzett madárszámlálásban a folyó mintegy 3000 kilométerén.


A teljes évben a területen élő délkelet-európai állomány mellett évente számos, Észak-Európából érkező madár telel a Duna mentén. Az egyes országok által közölt eredményeket a Donau-Auen Nemzeti Park, a Duna természetvédelmi területeit összefogó Danubepark nevű hálózat, a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a BirdLife madárvédő szervezet közös hainburgi szimpóziumán foglalták össze vasárnap délután.

A 2,5 méteres szárnyfesztávolságú rétisas (Haliaeetus albicilla) a legnagyobb európai sas, amely azonban a 19. században végzett folyószabályozások következtében elveszítette élőhelyének jelentős részét. Az elmúlt száz évben a megmaradt öreg ártéri erdők további fogyatkozásával újabb fészkelő helyei szűntek meg, Ausztriában 1946-ban kihaltnak nyilvánították, a faj csak 2001-ben jelent meg újra. A magyarországi állomány a mélypontot az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején érte el, amikor már csak 10-12 pár költött az országban.

A ragadozó madarakat különösen érzékenyen érintő vegyszerek használatának csökkenése eredményeként azonban Európa-szerte emelkedni kezdett a sikeres költések száma. Az 1980 óta folytatott gyakorlati védelmi tevékenységnek köszönhetően a fészkelő párok száma 2001-re 93-ra emelkedett Magyarországon. Mivel az országban fészkelő állomány a horvátországival közös - valószínűleg önálló - populációt képez, megőrzése különösen fontos.

A Danubepark 2011-ben dolgozott ki akciótervet a rétisas védelme érdekében, amelyet az Európa Tanács is elfogadott. Első lépésként a szakértők több információt kívántak szerezni az előnyben részesített telelőhelyekről.

A mérések szerint a fontos terület a Donau-Auen Nemzeti Park, a Morva és a szlovák-magyar folyószakasz régiója, ahol több mint száz egyedet számoltak. A rétisasok számára egyik legkiemelkedőbb terület szintén országhatárokon átívelő: Magyarország, Horvátország és Szerbia háromszögében található. Nem utolsósorban a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kopácsi-rét (Kopacki rit) Nemzeti Park és a Gornje Podunavlje Természetvédelmi Rezervátum intenzív munkájának köszönhető, hogy több mint kétszáz egyed él ott.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó