Veszélyben az ökoszisztéma
Az emberi tevékenységek hatására a világon szinte mindenütt veszélyeztetettek vagy a kihalás szélére kerültek a nagy testű ragadozók.
2014. január 10. 10:57

Az emberi tevékenységek miatt veszélyeztetetté vált nagyragadozók számának változása befolyásolja a madarak, az emlősök, a gerinctelenek faji sokszínűségét, a vegetációt, a mezőgazdaságot és a klímaváltozást.

Az emberi tevékenységek hatására a világon szinte mindenütt veszélyeztetettek vagy a kihalás szélére kerültek az olyan nagy testű ragadozók, mint a tigrisek, az oroszlánok, a pumák - hiányuk pedig széles körű hatással van az ökoszisztémára.

A ragadozók számának változása befolyásolja a madarak, az emlősök, a gerinctelenek faji sokszínűségét, a vegetációt, a mezőgazdaságot és a klímaváltozást is - írja egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmányában.
A nagyragadozók kihalásának és az ezzel járó következményeknek a megakadályozására a kutatók globális állatvédelmi kezdeményezést sürgetnek. A 31 legnagyobb testű ragadozó mintegy kétharmadát a sebezhető kategóriába sorolja a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat számon tartó vörös listája. Eme fajok háromnegyedének zsugorodik a populációja és az élettere is - írja William Ripple, az amerikai Oregon Állami Egyetem kutatója és munkacsoportja.

A helyzet pontos felméréséhez a szakértők hét ragadozóra koncentráltak: az oroszlánra, a dingóra, a pumára, a leopárdra, a hiúzra, a farkasra és a tengeri vidrára. A rendelkezésre álló adatok alapján elemezték, hogyan hat az állatok eltűnése az ökoszisztémára. A legtöbb esetben nyilvánvalóak a következmények. Nyugat-Afrikában például az oroszlánok és leopárdok számának csökkenésével megnőtt az Anubisz-páviánok állománya. Emiatt visszaesett a páviánok táplálékául szolgáló kisebb testű párosujjúak, illetve emlősök száma.
Délkelet-Alaszka vizeiben a tengeri vidrák száma csökkent, emiatt elszaporodtak a hínárerdőket lelegelő tengeri sünök - írják a szakértők. Hasonló hatással van több területen a farkasok populációjának zsugorodása: növekszik a sok növényt fogyasztó jávorszarvasok és egyéb szarvasok száma. A vegetáció visszaesése pedig további hatással van a madarakra és a kisebb emlősökre.

Néhány esetben a folyamat visszafordítható: a Yellowstone Nemzeti Parkban például a farkasok visszatelepítése után normalizálódott a helyzet. "Lenyűgöző, milyen ellenálló képessége van a Yellowstone ökoszisztémájának. Egyáltalán nem gyors a gyógyulási folyamat, de néhány területen már elkezdődött" - mondta el Ripple.

A nagy testű ragadozók pozitív hatást fejtenek ki a klímaváltozásra is saját ökoszisztémájukon belül: sakkban tartják a növényevőket, így a vegetáció megfelelőképpen fejlődhet, megkötheti a szén-dioxidot.
MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó