Már több mint százezren a listán
Már százezer felett jár a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túl élő magyar állampolgárok regisztrációs kérelmeinek a száma.
2014. január 9. 10:41

A Népszava és a Magyar Hírlap is arról ír csütörtöki lapszámában, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) keddi összesítése szerint 99 987 külhoni kérte felvételét a választói névjegyzékbe. A szerdán beérkezett adatokat csütörtökön tette közzé az NVI, amely szerint 100 817-en kérték felvételüket a határon túli névjegyzékbe.

Tíz évig érvényes a regisztráció

A Magyar Hírlap cikke kitér rá, hogy a legtöbben továbbra is Romániából és Szerbiából regisztrálnak, előbbiek csaknem 45 ezren, utób­biak pedig több mint 17 ezren vannak. A határon túliak augusztus 1-je óta postai úton, november 1-je óta pedig már az interneten is kérhetik regisztrációjukat. A regisztráció tíz évig érvényes.

A Népszava írása szerint a külhoni választók akár 3-4 képviselői hely sorsát is befolyásolhatják, így nagyobb beleszólással bírhatnak a magyar közéletre, mint a belföldi lakhellyel rendelkező, ám nemzetiségi hovatartozásukat vállaló szavazók.

Már leadhatják a voksukat

Ahogy azt az MNO megírta, Magyarországon a 2014-es választásokat követően a nemzetiségek is részt vehetnek az új parlament munkájában. A választási eljárásban a 13 elismert hazai nemzetiség – bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – vehet részt, és szerezhet kedvezményes mandátumot az Országgyűlésben. A kisebbségek választójogát úgy rendezték, hogy aki azt kéri, hogy valamelyik nemzetiségi listára voksolhasson, az nem szavazhat pártlistára, csak arra az egyéni jelöltre, aki a lakóhelyén lévő választókerületben indul.

Nincs alapja

Éppen ez utóbbi kitételt érte támadás a balliberális véleményvezérek részéről, szerintük ez a rendelkezés hátrányosan érinti azokat, akik regisztráltak a nemzetiségi listára. Érvelésük azonban meglehetősen gyenge lábakon áll, mivel bár a regisztráltak nem szólhatnak bele a pártlistás versengésbe, a kisebbségeknek egy mandátum megszerzéséhez a pártoknál lényegesen kevesebb szavazatot kell elérniük.

MNO - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 7. rész
    Sorozatunk hetedik részében három tájegységre is elbarangolunk. Havas Rezső A magyar tenger című írásában Fiume, mint a magyar koronához csatolt test sok évszázados sorsát eleveníti fel. Schöpflin Aladár pozsonyi diákéveire emlékezik, Vészi József, az egykori aradi gimnazista a legszomorúbb történetű magyar városban átélt megrendítő élményét meséli el.
  • A magyarellenesség rétegei
    Az erdélyi magyar ember Trianon óta kénytelen más kódrendszer alapján megélni a mindennapokat.
  • Orbán Viktor: Amit vállaltunk, azt teljesíteni fogjuk
    Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában válaszolt a képviselők kérdéseire, az Országgyűlés hétfői ülésnapján.
MTI Hírfelhasználó