Görögország veszi át az uniós elnökséget
Jelentős változások veszik kezdetüket 2014 első felében az Európai Unióban.
2013. december 30. 21:43

Január 1-jén Görögország veszi át a szakminiszterek tanácsának soros elnökségét, Lettország bevezeti az eurót, Románia és Bulgária polgárai pedig elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak majd munkát az unió összes tagállamában.

Az évek óta saját elszabadult államadósságával és költségvetési hiányával, ezek miatt pedig megszorításokkal és recesszióval küzdő Görögország idén várhatóan elsődleges költségvetési többletet tud majd felmutatni, 2014 első felében pedig görög miniszterek elnökölnek majd a szakminiszterek tanácsának ülésein. Athén feladata lesz a tanács jogalkotói feladatainak megszervezése, ütemezése, valamint ezen belül az egyeztetés az Európai Parlamenttel, amelynek hozzájárulása nélkül az úgynevezett rendes jogalkotási eljárásban nem születhet uniós jogszabály.

Görögország Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettes közlése szerint "nagyon költséghatékony" elnökségre készül, mindössze 50 millió eurót szán a feladatra. A görög elnökség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, valamint a migrációs politikára és a határőrizet kérdéskörére összpontosít majd.

Uniós szempontból 2014 első felének legmeghatározóbb eseménye az Európai Parlament (EP) új tagjainak megválasztása lesz május 22 és 25 között. A választást követően az EP-képviselők száma a jelenlegi 766-ról 751-re csökken majd. A Lisszaboni Szerződés ugyanis ennyire korlátozza a képviselők létszámát. Emiatt Magyarország is kénytelen volt lemondani egy EP-mandátumról; nyáron 22 helyett már csak 21 magyar EP-képviselő lesz a strasbourgi uniós parlamentben.

Az EP-választásnak ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés értelmében most először az EP összetételének meghatározásán túlmutató szerepe is van. Mostantól nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét. Az Európai Tanács feladata pedig az, hogy az EP-választások eredményének figyelembe vételével jelöltet állítson a brüsszeli testület élére.

Ezt a pártok úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfőknek a voksoláson győztes csoport előre megnevezett "csúcsjelöltjét" kellene megnevezniük elnökjelöltként. A szociáldemokraták Martin Schulz jelenlegi EP-elnököt jelölték, az Egyesült Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldal vezéralakját, Alexisz Cipraszt választotta. A zöldek előválasztást tartanak, a liberálisok várhatóan februárban, a jelenleg a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt pedig márciusban, dublini kongresszusán nevezi majd meg jelöltjét. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés semmilyen automatizmust nem jelent az EP-választás eredménye és aközött, hogy melyik posztot ki tölti majd be az EU vezetésében.

Január 1-jén az Európai Unió összes tagállamában megnyílik a szabad, korlátlan munkavállalás lehetősége az EU-hoz hét évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott két ország, Románia és Bulgária állampolgárai előtt. Ez ellen leghatározottabban a brit kormány emelte fel a hangját, azt állítva, hogy az EU-ból érkező bevándorlók már most is komoly terhet jelentenek a szigetország szociális ellátó rendszere számára. Brüsszel szerint viszont ezek az állítások megalapozatlanok, sőt, az uniós munkavállalók nettó befizetők a szigetországban. Éjfélig még nyolc ország korlátozza a románok és a bolgárok munkavállalását. Ezután már csak rendkívüli, szélsőséges esetekben van lehetőség az uniós alapjognak számító szabad munkavállalás korlátozására, de Brüsszel nem számít olyan rohamra, amely ezt indokolhatná.
Január elsején tizenhétről tizennyolcra emelkedik az eurózóna tagjainak száma, mivel Riga euróra cseréli a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága.

A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez - amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatja. Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.

 

----------------------------------------------------

Borítékolható a feszültség a görög EU-elnökség idején

Biztosan lesznek nézetkülönbségek Brüsszel és Athén között a 2014-es görög elnökség idején, annál is inkább, mert a hellén államnak valószínűleg újabb segélyprogramra lesz szüksége - mondta a 180 percben Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Január 1-jétől az Európai Uniót huzamosan és élesen bíráló Görögország tölti be annak elnökségi tisztjét. Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa ennek kapcsán hangsúlyozta, fontos tisztázni, hogy az EU-elnökségnek 2009, a lisszaboni szerződés hatálybalépése óta már nincsen akkora jelentősége, mint előtte. Ez azt jelenti, hogy az unió elnökének a napirend meghatározásán túlmenően a miniszteri tanácskozások koordinálása, illetve az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás támogatása a feladata.
Érdekes, hogy egyelőre a görög elnökség nem tette közzé, mik lesznek azok a programok, amelyeket szeretne felkarolni. Mindenesetre azt tudni kell, hogy elsősorban a tagállamok határozzák meg, mivel szeretnének foglalkozni, az elnökségnek ebben koordináló szerepe van.

A görögök eddig azt közölték, hogy nagyon költséghatékony uniós elnökséget szeretnének. Ez Gálik Zoltán szerint például azt jelenti, hogy a nemrég elnöki pozíciót betöltő Ciprus esetében kétszázötven ember foglalkozott az uniós elnökség koordinációs feladataival, míg a sokkal nagyobb Görögország 150 főt akar erre a célra alkalmazni, a vendégek szállításához szükséges gépkocsikat pedig egy magáncég ajánlja majd fel.

Amellett, hogy a görög program még nem állt össze, vannak folyó ügyek, amellyel az európai integrációnak foglalkoznia kell. Ilyen például a bankunióhoz vezető folyamat következő lépésének, az úgynevezett bankszanálási tervnek a részletes kidolgozása. Az első lépés, a bankfelügyeleti rendszer kidolgozása már megtörtént. A harmadik teendő a közös betétbiztosítási szisztéma előkészítése, ami szintén lehet, hogy megindul valamilyen formában.

Ezenkívül a további lehetséges prioritás a gazdasági növekedés, illetve a munkanélküliség ellen ható élénkítés elősegítése. Görögországban jelenleg 27 százalékos a munkanélküliség – tette hozzá. Ugyancsak a görögök számára húsba vágó jelentőségű a tengerészeti politikával kapcsolatos tevékenységek koordinálása, illetve az előrelépés ezen a területen.

Mindezt kiegészíti a Szerbiával és Macedóniával való kapcsolatok gondozása. A görögök arra számítanak, hogy elnökségük alatt az EU új fejezetet tud nyitni Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokban, és Macedóniával is előrelépés lehet ezen a területen – mondta az elemző.

Gálik Zoltán arról is beszélt, hogy az elnökség idején biztosan lesznek feszültségek az Európai Unió és Görögország között, annál is inkább, mert a hellén államnak valószínűleg újabb, bár a korábbiaknál kisebb segélyprogramra lesz szüksége.
MTI / Kossuth Rádió 180 perc
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó