Jó éve volt a brit monarchiának
A rádiós újságírók, ha tényleges listát nem is írnak, de fejből azonnal mondják a top sztorikat, a nagy eseményeket.
2013. december 30. 11:54

Az év végéhez közeledve a legtöbb ember valamiféle mérleget készít. A rádiós újságírók, ha tényleges listát nem is írnak, de fejből azonnal mondják a top sztorikat, a nagy eseményeket, a valamiért érdekes történéseket.

Mint ahogy Tóth Vali londoni tudósító elmondta, a britek többsége számára, pártállástól függetlenül, 2013 legnagyobb eseménye, hogy júliusban megszületett Vilmos herceg és felesége, Katalin fia, György. Ezzel három generációra biztosítva van a brit trón egyenes ági öröklése, ami azért is érdekes, mert 1997-ben, Diana hercegnő halálának évében úgy tűnt, pillanatok alatt felborul a monarchia. Mostanra azonban a királyság intézménye népszerűbb, mint valaha – mondta a Kossuth Rádió munkatársas hozzátéve, Vilmossal, illetve Katalinnal a monarchia fiatalabb, szerethetőbb, modernebb arca jelent meg.
Németországban idén a lehallgatási botrány állt az érdeklődés középpontjában.  A nyár folyamán derült ki, hogy valószínűleg nem csak több millió német internetező adatforgalmát figyeli meg az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA). A hab  a tortán, hogy Angela Merkel kancellár mobiltelefonját is lehallgatták – mondta Orosz Márta Berlinből.

A tudósító felidézte, június közepén még csak annyit lehetett tudni, hogy az NSA feltehetően a terrorizmus elleni fellépés részeként követi németek millióinak internetes tevékenységét. Június 19-én barack Obama amerikai elnök a német fővárosba látogatott, és ott minden újságíró azt kérdezte tőle, mi lesz a német e-mail fiókokkal. A washingtoni politikus ekkor azzal próbálta nyugtatni a németeket, nem kell azt gondolni, hogy mindenkinek veszélyben vannak az adatai, levelezése, telefonbeszélgetései. A lehallgatás, mint állította,  kizárólag olyan műveleteket foglal magában, amelyek azt szolgálják, hogy a terrortámadások terveiről időben tudomást szerezhessenek.

Ez a nyilatkozat néhány napra valóban megnyugtatta a német közvéleményt, azonban nem sokkal később kiderült, hogy a német kormány vezetőjének telefonbeszélgetései is érdeklik az NSA-t. A Merkel lehallgatásáról szóló határozatról ráadásul tudomása volt Obamának is. Az is napvilágra került, hogy a német törvényhozás épületéhez, a Reichstaghoz igen közel álló amerikai követség emeletén, filmbe illő módon, külön lehallgatásra berendezett termek vannak.

Az adatvédelemre különösen érzékeny németek körében az is téma, hogy Berlin a hazájukban lehallgatott külföldi, jórészt amerikai újságírók gyülekezőhelyévé vált. Sok oknyomozó, kényes témákat választó zsurnaliszta költözik a német fővárosba, akiknek otthoni tevékenységét gyakorlatilag ellehetetlenítették az amerikai hatóságok, például azzal, hogy többször átkutatták a lakásukat. Ezek az újságírók valószínűleg azért választották Berlint új lakhelyként, mert úgy gondolják, hogy a német adatvédelmi törvény nyújt számukra jelenleg olyan védelmet, ami lehetővé teszi számukra az oknyomozás folytatását – mondta Orosz Márta berlini tudósító.

Haják Szabó Mária pozsonyi tudósító a sikeres árvízi védekezést emelte ki, miután a Duna rémisztő méretűre nőtt a városnál. Jó volt látni, hogy beváltak a mobilgátak, megvédték a települést. Ugyancsak jó volt tudósítani az őszi megyei választásról, az ott elért magyar sikerről, valamint arról, hogy a 2014-es szlovákiai elnökválasztáson Bárdos Gyula személyében magyar jelölt is lesz. Ezek olyan események, amelyek összehoztak embereket, szlovákokat és magyarokat. Bárdos Gyula mellé például tizenhat szlovák nemzetiségű parlamenti képviselő is odaállt, ami azt jelenti, hogy az egyébként kötelező 15 ezer támogató aláírás összegyűjtése nélkül is indulhat az elnökválasztáson. Hozzátette: a szlovák és magyar nemzetiségű újságírók között is jó a kapcsolat, problémamentes és jól működő a kommunikáció köztük, ebben a közegben nincsenek olyan éles határvonalak, mint amilyenek néha a politikában tapasztalhatók.
hirado.hu - Kossuth Rádió Szombat reggel
  • Álcivil szervezetek önkénye rombolja a jogállamot
    „Nem lehet a jogállamot jogellenes eszközökkel védeni, nem lehet az értékeket az értékek megsértésével védeni" - fogalmazott Varga Judit miniszter.
  • Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás
    Kövér László: „Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni."
  • Brüsszel hidegháborút folytat Lengyelország ellen
    Deutsch Tamás „a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött."
MTI Hírfelhasználó