A Kúria meghagyta a támadás lehetőségét
A devizahiteleknek az egész nemzetgazdaságra hatása van
Rogán Antal szerint, amíg a végső jogi helyzet nem ismert, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent.
2013. december 17. 14:07

A közlemény nyitva hagyott egy kiskaput, amelyet eddig nem nagyon vett észre senki, a kérdés most az, hogyan értelmezik a bíróságok a tájékoztatási kötelezettség terjedelmét - közölte Róna Péter közgazdász.

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - így döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában. Eszerint az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. Wellmann György, a Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. Az egyoldalú kamatemelésekről nem döntött a legfelsőbb bírói fórum.

A Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt - közölte a Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente hangsúlyozta: a Kúria döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések pedig élő és jogszerű szerződések, melyeket teljesíteni kell. Hozzátette: látják a lakáshitelezés társadalmi problémáit és tudják, hogy a családoknak segítségre van szükségük, ezért a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.

Az MSZP és az Együtt-PM sürgős kormányzati lépéseket sürgetett a devizahitelesek védelmében, míg az LMP a képviselői által benyújtott törvényjavaslat napirendre tűzését szorgalmazta a Kúria döntése után. A Jobbik szerint bebizonyosodott, hogy nemcsak igazságot nem tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás, de a jogot is hibásan értelmezi és kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot. Csalódottak vagyunk, hogy a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt - közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kúria devizahiteleseket érintő határozata után. Rogán Antal ugyanakkor azt mondta: több más kérdésben is várják a Kúria döntését, így például az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében. Rogán Antal szerint, amíg a végső jogi helyzet nem ismert, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent.

Róna Péter közgazdász a 180 percnek telefonon adott interjújában arra hívta fel a figyelmet: amit látunk, egy közlemény, amely a végső következtetést tartalmazza, de nem ismerjük az érvelést. Ez várhatóan határozatban jelenik majd meg a Magyar Közlönyben, akkor lesz értelme beszélni róla, értékelni a döntést. A szakember is emlékezetett a arra, hogy a legfelsőbb bírói fórum nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításról, a 3. és 4. bekezdésben ugyanakkor egy kiskaput is hagyott a szerződést megtámadni, amit eddig nem nagyon vett észre senki.

A Kúria döntése ugyanis kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztő részletekre. Ha pedig ez így van, Róna szerint a bankoknak kötelességük lett volna elmondani, hogy a kölcsön aláírását megelőző 10-15 évben a forint és a svájci frank közti árfolyamváltozás évi 6-8 százalék volt a forint kárára. Ő is emlékeztetett arra, hogy még két óriási kérdés nyitott: mit fog mondani az Európai Bíróság, illetve, hogyan értelmezik a bíróságok, a tájékoztatási kötelezettség terjedelmét.

A közgazdász egyébként továbbra is kitart amellett a markáns álláspontja mellett, hogy devizahiteles ügyletekben egy adott szerződésből nem volt tudható, mennyit kell visszafizetni, nem volt kiszámolható a pontos törlesztés összege, ebből pedig az következik, hogy a szerződés pillanatában az adós hitelképessége nem volt felmérhető. Róna szerint a Kúriának ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kellett volna, ahogyan ezt a luxemburgi bíróság, amely egy hasonló esetben már alkotott véleményt, biztosan meg is teszi majd.

A Kúria álláspontja szerint ugyanis még mindig az, hogy ezek a szerződések élő és érvényes kontraktusok, azonban – érvel Róna - ha a szerződő felek közt nem jött létre egy egybehangzó megállapodás, nem azok. Abban a Kúriának igaza van, hogy a bíróság a szerződés fenntartását részesíti előnyben a kontraktus szétszedésével szemben, de ehhez nem szabad minden áron ragaszkodni, márpedig a Kúria megfogalmazása mintha az erre való törekvést sugallná.

Arra a felvetésre, hogy érvelése elsősorban közgazdasági alapú, Róna úgy reagált, a devizahiteleknek az egész nemzetgazdaságra hatása van, azaz egy gazdasági jelenséggel kapcsolatban döntött a bíróság. A jognak természetesen van lehetősége belenyúlni ezekbe a folyamatokba, de ez nem feltétlenül szerencsés, ahogyan itt is kérdés, a Kúria milyen mértékben fogta fel az ügy gazdasági, pénzügyi jelentőségét.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
    Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.
  • A túlélés első szabálya
    Megszakad az az építkezés, ami Tarlós István nevéhez köthető. Karácsony győzelmi nyilatkozatainak voltak ugyan ígéretes részei, de jócskán ismételgette a tartalom nélküli, de érzelmeket felkorbácsoló szlogenjeit, például, hogy ezentúl zöld és szabad lesz a főváros.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
MTI Hírfelhasználó