Nem ütközik jogszabályba a devizahitel
Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
2013. december 16. 21:09

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető.

A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

A döntés szerint, „ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie”. Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A kollégiumvezető a döntést ismertetve kiemelte, hogy a bírói szerződésmódosítás arra szolgál, hogy egy-egy konkrét szerződésnél orvosolja a szerződés megkötése utáni változások valamely fél jogos érdekét sértő hatását. Arra azonban nem alkalmas, hogy társadalmi méretű gazdasági változások azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit csak az egyik fél számára hátrányosan megoldja.

Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja – olvasható a határozatban.

„Különösen nehéz” döntés

Wellmann György a döntés ismertetése után elmondta: annak célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást. Kiemelte, hogy a Kúria bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg több mint kétharmados többséggel határozatukat, s teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét. A döntés azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között születhetett meg.

Ez a döntés azért volt „különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos, igazságos és méltányos megosztására" - fogalmazott Wellmann György.

Jog és jogértelmezés

A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhetett, jogot nem alkothatott.

A jogegységi eljárás során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, továbbá beszerezték a Magyar Nemzeti Bank elnökének, valamint Vékás Lajos jogász professzornak a véleményét.

A kormány folyamatosan keresi a megoldást

Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.

Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.

Hibás terméket emlegetnek

A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helytadtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-ai jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.

„Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, aminek következtében ez a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter és Léhman György részvételével. Róna Péterrel egybehangzóan Léhmann is hangsúlyozta: hibás termékekről van szó, amelyek az elképzelhető összes tisztességtelen elemet tartalmazzák. A siófoki ügyvéd hozzátette: pofonegyszerű lett volna megfelelő szerződést írni.

Milliárdok, százezrek

A Portfólio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Emiatt a jövőben évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lehetne kisebb a törlesztőrészlet a jelenleginél.

-----------------------------------------------

A döntés után emelkedett az OTP árfolyama

Jelentősen emelkedett az OTP-részvények árfolyama, miután a Kúria jogegységi határozata szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe a devizaalapú kölcsönszerződés. A Budapesti Értéktőzsdén nyitáskor 4175 forinton állt a részvény árfolyama. Délelőtt 11.30-kor ennél 25 forinttal alacsonyabb volt az árfolyam. A Kúria polgári kollégiuma határozatának közzététele után azonban meredeken emelkedett az árfolyam, több mint 3,45 százalékot erősödve, délután 14 órakor 4340 forinton kereskedtek a papírral.

-----------------------------------------------

Maroknyi tüntető

A Kúria épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált, zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: „gyilkosok, hazaárulók”. A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították. A Hír TV tudósítója arról számolt be, hogy a körülbelül ötven demonstráló között ott voltak többek között a Koppány csoport, az Otthonvédelmi tanács és a Nem adom a házamat mozgalom tagjai is.

A tüntetők ezután elindultak a Bajcsy-Zsilinszky úton a Fővárosi Törvényszék épülete elé, demonstrációjuk békés, de így is elfoglalnak egy forgalmi sávot. A menetet rendőrök kísérik.

A vonuláson részt vevő Tatár József, az Otthonvédelmi tanács elnöke a Hír TV riporterének elmondta: a legnagyobb problémának azt tartja, hogy nem adósmentés, hanem bankmentés zajlik, és politikai megoldást szeretne a devizahitelesek ügyében.

-------------------------------------

A horvát példa

Első fokon győztek a horvát devizahitelesek. A perbe fogott bankoknak a hitel tőkeösszegét a szerződés napján érvényes árfolyamon kell kunára átszámítaniuk – ha ezt a másodfokú ítélet is megerősíti.

MNO - MTI
  • A vallási turizmus a teljes embert megszólítja
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében.
  • Iskolai agresszió
    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési és egészségügyi szakterülete, együttműködve a Magyar Diáksportszövetséggel, a pedagógusok lelki egészségvédelmét célul kitűző programot valósít meg.
  • Atomenergia nélkül nincs zöld jövő és alacsony rezsi
    A magyar kormány célja, hogy olyan, a kor legszigorúbb elvárásainak megfelelő, kiváló műszaki színvonalú, biztonságosan működő két új blokk épüljön fel Pakson, amely évtizedeken át hozzá tud járulni Magyarország szén-dioxid-mentes villamosenergia-ellátásához - fejtette ki Süli János a Planet 2021 tanácskozáson.
MTI Hírfelhasználó