Nem csökkent az Alkotmánybíróság súlya
Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az Alkotmánybíróságra vonatkozó, 2012-ben hatályba lépett új szabályozást, és arra a megállapításra jutott, hogy a testület hatásköreinek egy része megváltozott, azonban azok összességében és érdemben nem szűkültek – sőt, a testület fontos új jogosítványokkal is rendelkezik.
2013. november 13. 10:01

Bár a vonatkozó eljárások jelentős tekintetben módosultak, a változtatások nagyrészt az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatából, illetve javaslataiból következtek, ennek megfelelően a magyar jogrendszer alkotmányosságára vonatkozó védelmi szint nem csökkent. A legtöbbet emlegete tt, közpénzügyi törvényekre vonatkozó korlátozást az új szabályozás több esetben maga áttöri, a bárki által indítványozható utólagos normakontroll pedig az Alkotmánybíróság kifejezett kérésére került ki a hatáskörök közül. Ezzel összefüggésben viszont új elem, hogy alkotmányjogi panaszt immáron az érdemi bírói döntés ellen is be lehet nyújtani. A bíró emellett újonnan már nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata kapcsán is az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Kevésbé hangsúlyozott, azonban fontos újítása a hatályos joganyagnak, hogy a köztársasági elnök már nem kényszerülhet az általa alkotmányellenesnek vélt törvény aláírására , ugyanis lehetősége van az alkotmányossági és politikai vétó kombinálására.

Emellett az Alkotmánybíróság eljárásai egyúttal az új szabályozásnak köszönhetően nyitottabbá váltak: egyes esetekben kérelmezhető a nyilvános  és személyes  meghallgatás, míg ha a személyes meghallgatást az Alkotmánybíróság maga rendeli el, akkor kérelemre már kötelező a nyilvánosság. A jövőben a jogalkotónak azonban egyértelműsítenie érdemes, hogy alkotmányjogi panasz indítványozható- e nemzetközi szerződéssel való összhang megállapítása céljából vagy sem. Lényegi hatáskörszűkítést kizárólag a költségvetési- és adótárgyú jogszabályok felülvizsgálhatóságának és megsemmisíthetőségének korlátozása jelent, azonban a korlátozást magát is csak korlátozásokkal lehet értelmezni. Egyrészről fontos kiemelni, hogy a me gszorítás ellenére az Alkotmánybíróság abban az esetben is vizsgálhatja és akár meg is semmisítheti a közpénzügyi jogszabályokat, ha azok sértik az Alaptörvény érintett paragrafusában felsorolt alapjogokat – így például az anyajogként  működő emberi méltósághoz való jogot –  vagy a kérdéses jogszabályokra vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Másrészről a rendelkezés átmeneti jellegű, csak addig érvényes, míg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja. Ke veset emlegetett tény, hogy a hatáskör - korlátozás egyáltalán nem érvényesül a törvények előzetes alkotmányossági vizsgálata és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során. Azaz ilyen esetekben az államfő vagy az ombudsman , az országgyűlési képviselők e gynegyede, a kormány, a Legfőbb Ügyész és a Kúria elnökének indítványára az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti a költségvetést vagy annak egy részét.

 
Az Alapjogokért Központ vizsgálatában arra jutott, hogy a bárki által kezdeményezhető utólagos normakontroll (actio popularis) lehetőségének megszüntetése nem tekinthető indokolatlan hatáskörszűkítésnek, mivel azt az alkotmányozási eljárás során maga az Alkotmánybíróság javasolta a jogalkotónak. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az ombudsman által is indítványozható utólagos normakontroll, illetve a közvetlen alkotmányjogi panasz megfelelően helyettesíti a korábbi eljárást. Az alkotmányjogi panasz jogintézménye ezzel összefüggésben bővült: az új szabályozás megteremtette annak lehető ségét, hogy a bírósági eljárásban érintett fél magát az érdemi bírói döntést támadja meg az Alkotmánybíróságnál.

A testület státuszában ez a legfontosabb változás, ezzel az Alkotmánybíróság az alkotmányos rendszerben egyértelműen az igazságszolgáltatás felé került. Az alkotmányjogi panasz kapcsán azonban a jogalkotónak azt pontosítania szükséges, hogy az Alkotmánybíróság ilyen indítvány alapján felülvizsgálhatja - e a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és a jogegységi határozatoknak nemzetközi szerződéssel való összhangját. Ugyanis a jelenlegi szövegezés e tekintetben nem egyértelmű, nem eldönthető ilyen esetben, hogy felülvizsgálat csak az Alaptörvénnyel, vagy nemzetközi szerződéssel kapcsolatban is kezdeményezhető-e.

Az új szabályozás több esetben beép ítette a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot, jellemzően annak érdekében, hogy csökkenjen a testület ügyterhe. Így került át a Kúria hatáskörébe a Nemzeti Választási Bizottság népszavazással kapcsolatos határozatainak, illetve az önkormányzati rendeletek  törvényességi felülvizsgálatának lehetősége.

Mindemellett a Kúria e határozataival szemben is alkotmányjogi panasznak van helye. Szintén az ügyteher-csökkentést szolgálja az az immáron jogszabályi szintre emelt gyakorlat, miszerint a közigazgatási hatóság ok közötti hatásköri összeütközést nem vizsgálja az Alkotmánybíróság, illetve, hogy az Alaptörvény-értelmezés szabályai pontosításra kerültek. Az új szabályozásban kodifikált elvet, miszerint az Alaptörvény és annak módosításai csak közjogi érvénytelenség esetén vizsgálhatóak felül, szintén az Alkotmánybíróság dolgozta ki 1990 után.
 
A korábbiakban kialakított gyakorlat kodifikálása bizonyos esetekben hatáskör-bővülést eredményezett: így a testület utólagos normakontroll keretein belül megszorítások nélkül vizsgálhatja a jogegységi határozatokat is. Teljesen új jogosítványa a testületnek a vallási közösségekkel kapcsolatos eljárások köre, illetve az, hogy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló indítványt befogadhat bírótól is.
 
Bár főszabály szerint az Alkotmánybíróság eljárása továbbra sem nyilvános, utólagos absztrakt normakontroll és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata esetén a jogszabály megalkotója, törvény kezdeményezője indítványozhatja személyes, nyilvános meghallgatását. Általános ságban maga az Alkotmánybíróság is elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatását, ilyen esetekben azonban az indítványozó vagy a rendes bírósági  eljárásban ellenérdekű fél indítványára a meghallgatás nyilvános.

Az Alkotmánybíróság cselekvési lehetőségei szintén bővültek a jogkövetkezmények terén: megsemmisítés „helyett” megállapíthatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek az érintett jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie, az Alaptörvénnyel való ös szhang utólagos vizsgálata során pedig elrendelheti az érintett jogszabály hatálybalépésének felfüggesztését.

Alapjogokért Központ
MTI Hírfelhasználó