Télen könnyebb hízni, de nem muszáj
Noha a diétázás első szabálya szerint akkor hízunk, ha több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elhasználunk, télen mintha jobban nőnének az úszógumik, mint nyáron. Ez nem érzékcsalódás, vagy gyenge kísérlet az önigazolásra: valóban van egy ilyen jelenség.
2013. október 6. 11:48

Télen mindenki meghízik. Na jó, ez így egy kicsit erős, de a helyzet az, hogy kutatások szerint az emberek átlagosan 2-3 kilót fölszednek magukra a következő strandszezonig. A hízás oka sokak számára nem teljesen nyilvánvaló, hiszen egyáltalán nem esznek annyival többet télen, ami indokolná a hízást – vagy legalábbis nem érzik úgy.

A hízásért több dolog felelős, ott van mindjárt a téli depresszió, avagy szezonális affektív zavar. Ez egy igen komoly klinikai diagnózis, és a Johns Hopkins Egyetem elhízástudományi intézetének alapítója szerint nem is nagyon gyakori (körülbelül olyan gyakran fordul elő, mint az igazi depresszió, ami szintén nem olyan elterjedt, mint ahány rosszkedvű ember posztolgat róla a Facebookon és más közösségi oldalon).

Ha a téli depressziót nem ebben a szűk klinikai értelemben használjuk, hanem a kétségtelenül jóval elterjedtebb és létező általános hangulati nyomottság, kedvtelenség, rosszkedv értelmében, már közelebb járunk a megoldáshoz.

 

Mindenről a nap tehet

Minden, ami rossz a télben, arról a nap, illetve a napfény hiánya tehet. Legyen szó a magasabb gázszámláról, arról, hogy reggel senkinek nincs kedve fölkelni, vagy arról, hogy senkinek sincs kedve semmihez, a radikálisan lecsökkent napsütéses órák száma tehető felelőssé.

A kevés napfény miatt lecsökken a szervezetben a D-vitamin-szint, ez egyfelől rosszkedvre hajlamosít (nem véletlen, hogy a legutóbbi kutatások szerint drasztikusan növelni kellene a mi égövünk alatt élők D-vitamin-bevitelét a téli időszakban), másfelől segíti a zsírraktározást. Több kutatás során kiderült, hogy az alacsony D-vitamin-szint összefüggésbe hozható az elhízással, illetve, hogy a súlyosan elhízott emberek szervezetében kifejezetten alacsony volt a D-vitamin-szintje. Mivel a szervezetben a D-vitamin segít, hogy a leptin hormon megfelelően működjön, ez pedig közvetlenül felelős a jóllakottság érzésének kialakulásáért, a téli D-vitamin-hiány szerepet játszik abban is, hogy az ember hajlamosabb túlenni magát.

A rosszkedvre hajlamosító téli időjárás miatt aztán sokan keresnek vigaszt az evésben, főleg azok, akiknél a nassolás egyébként is jól bevált megküzdési stratégia és stresszlevezetési módszer. Ilyenkor kerülnek elő a vaskos szénhidrátok, amikkel egy kisebb falunyi cukorbetegben lehetne hiperglikémiát előidézni, és az idegek megnyugtatására kiválóan alkalmas, de általában masszív kalóriákat tartalmazó, vigasztaló comfort food. Ezek az ételek alkalmasak ugyanis a leginkább arra, hogy a szervezetünk szerotonint, boldogsághormont termeljen értékelhető mennyiségben. És ezek az ételek azok, amik másfelől hozzásegítenek minket a napi több száz, esetleg több ezer kalóriás többletbevitelhez (bár mindennap ezerkalóriás fölösleget elintézni egyáltalán nem olyan könnyű, mint azt gondolnánk).

 

Amiről nem a nap, arról a hideg tehet

A másik nagy probléma télen a hideg. Nem azért, amiért sokan gondolnák: a fölszedett hájréteg nem véd a hideg ellen, tehát a szervezet nem azért pakol magára egy extra réteget, hogy így védje magát (sőt: a kövér emberek általában fázékonyabbak).

A hideg miatt viszont sokkal kevesebbet mozgunk, ami már komolyan hozzájárul a hízáshoz. Nehezebben vesszük rá magunkat arra, hogy kimenjünk a szigetre futni (hiszen ahhoz sokkal jobban fel kell öltözni), nem lesz olyan egyértelmű leugrani a közeli terembe vagy uszodába. A hideg elől bemenekülünk a lakásba, ahol nemcsak a lelassuló anyagcsere, de a saját magunk vigasztalására fogyasztott kényelmi ételek is jelentősen rásegítenek a hízásra. Télen ugyanis a nassolásra hajlamosak még többet fognak nassolni (hiszen akkor aztán végképp nem lehet semmit csinálni).

Egy, a Columbia Egyetemen végzett kutatás szerint a kevés alvás is növeli az elhízás esélyét: azok a kísérleti alanyok, akik öt óránál kevesebbet aludtak, 50%-kal nagyobb eséllyel híztak el, mint azok, akik rendszeresen napi 7-9 órát aludtak. Ez a téma szempontjából azért érdekes, mert az igazán pihentető alvás akkor történik, amikor a külső hőmérséklet 18-20 fokra esik – télen az emberek nagy része viszont hajlamos túlfűteni a lakást, nem ritkán 25 foknál is melegebbre, ami komoly akadálya a pihentető alvásnak.

 

És a megoldás

Mint a legtöbb ilyen problémának, ennek a megoldása sem igényel idegsebészi diplomát: többet kell mozogni, ugyanannyit enni, figyelni a D-vitamin-bevitelre (a jelenlegi ajánlás 1500-2000 nemzetközi egységre emelte a napi adagot az eddigi 150-200-ról), nem szabad túlfűteni a lakást, és ha szomorúak vagyunk, inkább nézzünk tréfás kabaréjeleneteket az interneten, ahelyett, hogy megeszünk egy kiló pizzát.

origo.hu
  • Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat
    Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat, a nagyhatalmi arroganciát azért, hogy ne üldözhessenek és pusztíthassanak el milliókat - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Bonyhádon, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján.
  • A tram-train reneszánsza Európában
    Egyre népszerűbb Európában a tram-train rendszere, ennek jele, hogy hat német és osztrák város összesen több mint félezer szerelvényt rendelt a Stadlertől. Ugyanilyen járművek közlekednek Szeged és Hódmezővásárhely között is, számuk, ha majd mindegyiket forgalomba helyezik, eléri az egy tucatot.
  • A magyarok többsége a Fidesz győzelmét várja
    A megkérdezettek 68 százaléka kormánypárti győzelemre számít, még az ellenzéki szimpatizánsoknak is csak kevesebb, mint a fele bízik a kormányváltásban - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából
MTI Hírfelhasználó