Bronzérmes a női vízilabda-válogatott
Bronzérmet nyert a magyar női vízilabda-válogatott a barcelonai vizes világbajnokságon, mivel a pénteki helyosztón 10-8-ra legyőzte az orosz együttest.
2013. augusztus 2. 18:03

    Merész András csapata kissé álmosan kezdett, az ellenfél kétszer is vezetett két góllal, de a nyitónegyed végére már egyenlő volt az állás. Innentől kezdve végig a magyarok szereztek vezetést, az oroszoknak azonban sokáig rendszerint volt válaszuk. A magyar válogatottnak az utolsó játékrészben sikerült először kétgólos előnyre szert tennie, ezután pedig már nem engedte ki kezéből a győzelmet.


    Ez azt jelenti, hogy a barcelonai vb-n mindkét vízilabdacsapat dobogóra állhat - mivel a férfiak döntőbe jutottak -, ez legutóbb 2005-ben fordult elő. A nők korábban két arany- (1994, 2005) és egy ezüstérmet (2001) nyertek világbajnokságokon.

mti
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • A megújuló energia elpazarlása?
    Az európai energia- és környezetvédelmi miniszterek útra indították az EU történelmének egyik legátfogóbb klimavédelmi csomagját. 2022 junius 22-én Luxemburgban megállapodtak klímaelőírások messzemenő megszigorításában a kétnapos tárgyalásukon. Anisita Ferenc professzor a buktatókra int.
  • A gonosz újabb és újabb formát öltve tér vissza
    Egyetemistaként tudatosult bennem, hogy amikor megszülettem 1959-ben, abban az évben végezték ki 18 éves korában Mansfeld Pétert, a pesti srácok egyikét. Nyomasztó felismerés volt – idézi föl emlékét a Mandinernek adott interjújában Kövér László.
  • Bécs díjazta a magyar mestert
    A magyar nyelv csodálatosan hajlékony és képlékeny „anyag", viszonylag szabad szórendjével, fürgén ide-oda mozgó igei állítmányával és agglutinációs rendszeréből következő, szó szerint végtelen szóalkotási lehetőségeivel kiapadhatatlan forrást kínál mesterségünknek – mondja Adamik Lajos.
MTI Hírfelhasználó