Erdélyi gyógynövények egészségünk szolgálatában
Tusványos második napján az érdeklődők környezetünk féltett kincseiről, a gyógynövényekről hallgathatták meg Maczalik Ernő biológus előadását az Erdély Caféban. Az előadás első fele a növények gyógyászatban való felhasználásának történetéről, míg második része a gyógynövények felhasználási módjairól, s egyéb gyakorlati kérdésekről szólt.
2013. július 30. 09:26

Mint tudjuk, már az ókori görögök is... a gyógynövények esetében azonban ennél is messzebbre, jóval a történelem előtti időkbe kell visszamennünk. Az állatok is igénybe vesznek bizonyos növényeket bajaik enyhítésére, az ember pedig ősidők óta használta problémáira a természet kincseit. A tudás egy kisebb részét sokan, szinte mindenki, míg jelentősebb részét csak a kiválasztottak birtokolhatták.

Az első ismert gyógynövénykönyv időszámításunk előtt 1550-ből származik. Ez az úgynevezett Ebers papirusz, mely 700 gyógykészítmény leírását tartalmazza. A későbbi korok egyre gyarapították a növényekről való tudást, s ebből a szempontból a középkor nem volt a történelem legsötétebb korszaka. Akkoriban a kolostorok őrizték és fejlesztették tovább a tudást, s tartottak fenn gyógynövényes kerteket. Annak tanát, hogy a színek és formák alapján lehet egy-egy növény gyógyhatására következtetni, Paracelsus dolgozta ki. A karikára vágott sárgarépa például szemet formáz és éppen ennek a szervnek megerősítésére alkalmas.

Az évezredeken át empirikus, azaz tapasztalati úton gyarapodó tudás mellett a későbbiekben a kémiai alapokkal rendelkező gyógyszerészet is megjelent, melynek egyik legfőbb jellemzője, hogy a gyógyeredményeket mérhető vizsgálatokkal támasztja alá. A mai fitoterápia már jóval több, mint a régi gyógyfüvesek tudása.

A gyógynövények felhasználási módjainak rendszerbe foglalójaként Galenus nevét említhetjük. A gyógynövények hatóanyagait ugyanis ki kell vonni valamilyen módon annak érdekében, hogy felhasználhassuk.

Az egyik legalapvetőbb mód a vizes kivonás, a tea. Ennek is vannak azonban változatai. A forrázat elkészítése során a növény megfelelő részét forró vízzel öntik le és lefedve tartják 5-15 percnyi ideig, hogy az értékes anyagok ne illanjanak el, majd leszűrik. A főzet általában gyökerek, vagy kérgek, míg az áztatás olyan hőérzékeny hatóanyagok kivonására alkalmas, mint például a csipkebogyóban található C-vitamin.  A teák az alap galenikumok, melyeket bárki, különösebb előképzettség nélkül el tud készíteni.

A tinktúrák alkoholos kivonatok, melyek úgy készülnek, hogy a vízben kevésbé oldódó hatóanyagokat 60-70%-os alkoholba áztatás során vonják ki a növényekből. Ezek napi adagja nem csészékkel mérhető, mint a tea esetében, hanem cseppenként fogyasztják. Előnye, hogy bárhol és bármikor fogyasztható.

A gyógyborokat erősítőként használják, a régi patikákban még ismert volt például a Vinum Tokajense Passum. A gyógyolajok mainapság igen divatosakká váltak, használhatóak külsőleg és belsőleg egyaránt. Emellett készíthetőek még krémek, borogatások is.

Ernő bácsi szerint, akit érdekelnek a gyógynövények, ne restelljen utánajárni és tanulni, úgy könyvekből, mint terepen, a növényeket jól ismerők társaságában. Sok növénynek van ugyanis hasonmása, más növények pedig akár mérgezőek is lehetnek. Nem éri meg a kockázat. A tanulás során nem kell túlságosan részletekbe menően megismerni a növényeket, de tudni kell a főbb hatóanyagokat, mint például illóolaj, alkaloid, szaponin és természetesen a gyógyhatásokat.

Ennek ismeretében aztán bátran összeállítható egy házipatika saját magunk gyűjtötte növényekből, melyeket elkülönítve, száraz, hűvös helyen, fénytől védve tárolunk, s évente frissítünk, cserélünk. A gyógynövények hatóanyag tartalma ugyanis csökken, ha nem készítünk belőlük kivonatokat.

Élvezeti teák alapanyagát és fűszernövényeket persze termeszthetünk kiskertünkben, balkonunkon, vagy akár cserépben is.

S hogy a szavakat tett is kövesse, az előadás végén a résztvevők elkortyolgathattak egy csésze finom, gőzölgő, citromfű, borsmenta és sárkányfő - nem tévedés, nem sárkányfű - keverékéből készített teát, míg Ernő bácsi személyes tanácsadást tartott.

Zenta
  • A baloldal kamuügyet kiáltott, a Fidesz bízik a nyomozóhatóságokban
    Méltóságot is sértő vitában a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége tudomásul vette a Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság jelentését a szerdai ülésen. A baloldal ugyanazt hangoztatta, amit a vizsgálóbizottság felállításától kezdve mondott: fake news, kamuügy, nincs bizonyíték, a Fidesz és a titkosszolgálatok találták ki az ügyet. A Fidesz–KDNP frakció visszautasította a vádakat, és leszögezte: a bizottság nem nyomozóhatóság, ráadásul a mozgásukat erősen korlátozta a baloldal.
  • Soros egyik blogján magasztalták az egekig Márki-Zayt
    Az Open Democracy nevű blogon egy vágyvezérelt és a valósággal köszönő viszonyban sem lévő írás jelent meg.
  • Őszinte ítélet az SZFE korábbi színvonaláról: „Döbbenetesen vékony”
    Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője „döbbentesen vékonynak” nevezte azt a tudást, amit meg lehetett szerezni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), Szirmai Gergely influenszer a Partizánban pedig arról beszélt, hogy az egyetemen egyáltalán nem értettek az internetes műsorkészítéshez, a diákok pedig nem kaptak visszajelzést az önálló alkotótevékenységükkel kapcsolatban.
MTI Hírfelhasználó