Energiabiztonság, avagy merre tovább Európa?
Erre a kérdésre keresték a választ Tusványos második napján a Wekerle-Mikó sátor délutáni kerekasztalának tagjai.
2013. július 26. 16:26

Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő szerint a jelentős és évről évre növekvő európai - és egyúttal magyar - energiaimportot csökkenteni szándékozó próbálkozások nem vezettek sikerre, az energiahatékonyság növekedése ellenére nőtt a felhasznált mennyiség. A fejlődő világ dinamikusan növekvő energiaigénye GDP növekedéssel párosul, szemben az európai trendekkel, ami jelentős versenyképességi hátrányt jelent a jó öreg kontinens számára.

Az élelmiszerárak 2008-as megugrásában csak részleges oknak tekinthető az élelemiszerek üzemanyagcélú felhasználása. Ennél jelentősebb faktor volt a népesség gyarapodása, illetve az, hogy ez a növekedés felemésztette a 70-es, 80-as évek agrárfejlesztéseinek eredményeit. Az élelmiszer és olajárak korrelációjának oka pedig inkább kereshető a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés energiaigényességében.

Az energetikai növények által elfoglalt földterületek kapcsán jegyezte meg, hogy a mezőgazdaság 60-as évekbeli gépesítettségét megelőzően 750 ezer ló volt Magyarországon, melyek éves takarmányszükségletét 1,5 millió hektárról elégítették ki, míg a bioüzemanyagok termeléséhez jelenleg mindössze 100 ezer hektár került bevonásra. A megújuló energiák termelése különösen is fontos lehetőség a vidékfejlesztés területén, részben az itt rendelkezésre álló alapanyagok miatt, mint a biomassza, biogáz, másrészt a nagyobb szabad területeknek köszönhetően, amelyek a nap- vagy a szélenergia jelentősebb mértékű termeléséhez szükségesek. Bár rövid távon még nem számolhatunk a megújulók előretörésével, mivel az infrastrukturális rendszer, a géppark is a fosszilis energiák felhasználására rendezkedett be, a jövőbeni fejlesztéseknek azonban már érdemes a megújulók használatának irányába elmozdulni, főképp ahol jók erre az adottságok. Ez persze a rendszer újragondolását is igényli, hiszen a megújulók a villamosenergia-termelés helyett jóval alkalmasabbak helyi rendszerek ellátására.

Az energiabiztonság kérdésének fontosságát támasztja alá, hogy míg az energiaszegények aránya - akik jövedelmük 10%-ánál többet költenek energiaszükségletük fedezésére - az Egyesült Királyságban csupán néhány százalék, addig az itthoni lakosság jelentős része sorolható ebbe a csoportba. A szabályozás átalakítása részben segíthetne, amennyiben a háztartási berendezések jelentős részét lehetne éjszakai árammal működtetni, s erre a lakosságot ösztönöznék is központilag.

Csuday Balázs nagykövet tájékoztatása szerint az EU igyekszik felülvizsgálni saját támogatáspolitikáját annak érdekében, hogy az energiahatékonyság területére ösztönzően hasson. Véleménye szerint a megújulók mellett szükséges az atomenergia fejlesztése is, mert ezen a területen vannak kedvező fejlemények. A Visegrádi Négyek nemrégiben kötött megállapodása a negyedik generációs atomerőművekre irányul az Allegro Projekt keretében.

Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a világ energiaszükségletének kielégítésében a szén 40%-ot, az atom 13%-ot képvisel. A gáz szerepe az Egyesült Államokban növekedésnek indult a palagáz kitermelése miatt, míg a szén szerepe Európában erősödhet. Ázsia az atomra épít legfőképp, élen Indiával, míg Oroszország és Kína esetében a palagáz is valószínű. Dél-Amerika etanolra rendezkedik be, Afrikában pedig a szén jellemzőbb. Európa energiaszükségletének kielégítésében viszont még sok a kérdőjel.

Az atomenergia jövőbeni sorsa kérdéses Közép-Európában, főképp a versenyképességre gyakorolt hatásai miatt. A biztonsági előírások szigorodása jelentősen megnövelte a költségeket, jóval a világpiaci fölé emelve az árat. Míg a világpiacon 37-45 euró körül mozog egy megawattnyi atomerőművel megtermelt energia ára, addig Európában 75 euró körül alakul. Paks bővítése a magyar GDP legalább 10%-át viszi majd el, s a megtérülést biztosító ár megawattonként elérheti a 100 eurót is. Ezen árak érvényesítése viszont jelentős versenyképességi hátrányt jelent a régiónak. Ez a tény a szén felhasználását a továbbiakban is elkerülhetetlenné teszi.

Az árakról szólva a gáz esetében az is elmondható, hogy az amerikai palagáz hatodannyiba kerül, mint a hazánk számára szállított, ráadásul az USA készletei saját szükségletét 100 évre képesek kielégíteni.

Németország válasza a meglévő atomerőművek mellett a megújuló energiák egyre intenzívebb felhasználása. Jelenleg már a szükségletek 26%-a származik ilyen forrásokból. A fejlődéshez Közép-Európa energiaszükséglete jelentős segítséget jelent, mert a keletkező felesleget átveszi. A hazai fejlődéshez azonban a jelenlegi szabályozás átalakítása is szükséges.

Zenta
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • A kormány a börtönviszonyok miatti kifizetések leállítását kezdeményezi
    A kormány haladéktalanul kezdeményezi a börtönviszonyok miatt az elítéltek javára megítélt kártalanítások kifizetésének leállítását – jelentette be az igazságügyi miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
  • Nyugaton másképp látják a kommunizmust, mint mi
    – Ahhoz, hogy megértsük, miért értenek mást bizonyos jelenkori politikai fogalmak alatt Nyugat- és Közép-Európában, meg kell ismernünk egymás történelmét – állítja ifj. Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója.
  • Újabb autópálya éri el az országhatárt
    Hamarosan kiválasztják a kivitelezőt az M6-os autópálya hiány­zó, mintegy húsz kilométeres szakaszára, amelynek révén nem csak újabb határátkelőt ér el a hazai gyorsforgalmi hálózat, de közvetlen kapcsolatot kap a villányi borvidék.
MTI Hírfelhasználó