Schmuck Andor ultimátumának kritikája
Schmuck Andor a Syma csarnokban a Tisztelet Társasága („ötvenen túli szépkorúak”) gáláján 15 pontban sorolta fel a nyugdíjasokat érintő követeléseit.
2013. július 26. 12:56

Ultimátumot intézett az ellenzéki pártokhoz, ezer órát adva nekik arra hogy ha nem teszik magukévá a felsoroltakat, akkor csattanós választ adnak rá.

Schmuck Andor ultimátuma, nem vitatva a szándékát, hogy „képviselni akarja az elfeledett és elhanyagolt nyugdíjasok érdekeit” több sebből vérzik, és többet árt mint használ az idősebbeknek.

Viccesen hangzik, de hogy jött ki neki az 1000 óra, ami 41,66 napnak felel meg, ez kissé komolytalannak tűnik.

Ettől sokkal súlyosabb probléma, hogy ez az „ultimátum” nem felel meg a legalapvetőbb kritériumoknak sem. Egyrészt azért mert nem az ultimátum a megfelelő mód a nyugdíjrendszer változtatására, inkább egyeztetni kellett volna. Ezen kívül a nyugdíjrendszernek hosszú távú pártokon és kormányokon átívelő biztonságos, kiszámítható, közmegegyezésen alapuló törvényen kell nyugodnia. Olyan törvényen, ami garantálja a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát, amelyet széleskörű társadalmi és szakértői vita előz meg, és amibe valamennyi párt bekapcsolódik. A nyugdíjrendszernek kiszámíthatónak kell lennie, amibe nem lehet ötletszerűen belepiszkálni. A nyugdíjrendszer nem lehet a mindenkori „politika homokozója”.

Elég cinikusan is hangzik, hogy előzetes egyeztetés nélkül nyilatkozattételre lettek felszólítva az ellenzéki pártok a 15 ponttal kapcsolatban! Ráadásul Schmuck Andor csattanós választ helyez kilátásba, ha nem teszi magáévá a pontokat az ellenzék. Ez pedig még fenyegetően is hat, ellenérzéseket kelt, és finoman szólva nem ápolja a generációk közti kapcsolatot sem.

A legfontosabb dologról az évenkénti nyugdíjemelési indexálásról szó sem esik a 15 pontban. Pedig ha valaki igazán elkötelezetten és érdemben és szakmailag is „védeni” akarja a nyugdíjasokat, és garantálni akarja az aktívaknak is a jövő kiszámíthatóságát, akkor erre feltétlenül gondolnia kellett
volna. Egy munkaalapú társadalomban munkaalapú, befizetésalapú nyugdíj jár, amit évenként nem az infláció mértékével kellene emelni, hanem figyelembe kellene venni a gazdaság és a reálkeresetek alakulását is. Erre pedig a korábbi években felelőtlenül megszüntetett svájci nyugdíjemelési indexálás a legalkalmasabb. Ez az indexálás a legigazságosabb, mivel ez nagyban csökkentené feszültséget a nyugdíjas és az aktív keresők között, mert reálbér-csökkenés esetén visszafogná a nyugdíjemeléseket, ugyanakkor egy növekvő gazdaság és reálbér-emelkedés esetén a nyugdíjasok sem se szegényednének el az évek múlásával annyira az aktívakhoz viszonyítva.

Fedezetet pedig a növekvő gazdaság jelentené. Schmuck Andor ultimátuma nem tér ki erre a kardinális kérdésre, de például úgy akar felelőtlenül 13. havi nyugdíjat bevezetni, hogy nem ismeri, illetve nem tudhatja előre annak a gazdasági lehetőségeit, ráadásul diszkriminatív módon, amivel a kevesebb járulékot befizetőket „jutalmazná” csak. Sőt úgy nyilatkozott az ATV-ben, hogy egy ciklus alatt kidolgoznák a differenciált nyugdíjemelés módját is... Ezzel végképp felborítaná a munka - befizetés alapú nyugdíjrendszert és a többet dolgozó, többet befizető nyugdíjasok terhére emelné a kevesebbet befizetők nyugdíját. Ez amellett, hogy igazságtalan és elfogadhatatlan, az aktívakat sem ösztönzi arra, hogy több adót és járulékot fizessenek be, és szétzilálná a munkaalapú társadalom alapjait. Ezen csak a 4K Mozgalom nyugdíjrendszerrel kapcsolatos abszurd javaslatai tesznek túl.

Schmuck Andor ultimátumának módja és annak formája nem szolgálja sem a „szép korúak”- ahogy fogalmaz, sem a munkavállalók érdekét, még akkor sem ha tartalmaz támogatandó pontokat is.
 

Bán András, Budapest
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó