Kocsis Máté: Ideges a maffiabaloldal
A Fidesz kommunikációs igazgatója az M1 ma reggel című műsorában kifejtette: a baloldal sosem gondolta volna, hogy napvilágra kerülhetnek az MSZ alvilági ügyei.
2013. július 16. 10:39

Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága – született döntés a testület elnöke hétfői zárt ülésén.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: „Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságán egyértelművé vált, hogy alapos, széleskörű ismeretekre épített nyomozás alapján emeltek vádat, majd ugyanilyen alapos és körültekintő mérlegelés alapján született meg az ítélet Szilvásy György volt titokminiszter és társai ellen.”  

„Azért kezdeményeztük még múlt héten a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, mert szocialista politikusok kétségbe vonták a bírói ítéletet, megkérdőjelezték annak valóságtartalmát és hitelességét, sőt volt olyan bukott szocialista politikus, aki magát a bírót is megfenyegette” – mondta Kocsis Máté az M1 Ma reggel című műsorában. „Az ülés zárt volt, ezért az ott történtekről nem beszélhetünk, de annyi elmondható, hogy világos és pontos tájékoztatást kaptunk az érintett szolgálatoktól arra vonatkozóan, hogy milyen tények és adatok állnak rendelkezésre” – hangsúlyozta a kommunikációs igazgató.

Kocsis Máté a műsorban úgy fogalmazott: „érződik, hogy a maffiabaloldal, vagyis a 2007 és 2009 között kormánytagként működő személyek kulcspolitikusai borzasztóan idegesek, mert sosem gondolták volna, hogy napvilágra kerülhetnek dolgok, mint például az is, hogy Portik Tamás alvilági pénzeket vitt MSZP-s politikusoknak.” A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az elképzelhetetlen egy demokráciában, hogy egy titokminiszter kémkedési ügybe keveredik. 

Megjegyezte, hogy például a Portik-ügy adatainak nyilvánosságra hozását először maguk az MSZP-sek kérték, majd a nyilvánosságra kerülésük után ezeknek a dokumentumoknak a valóságtartalmát egyszerűen megkérdőjelezték. „Ezek maffia-módszerek” – fűzte hozzá a Kocsis Máté.

Feloldhatják a titkosítást?

Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke a Ma reggelben úgy fogalmazott: „semmi biztos nem tudható a kémügyben, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság hétfői zárt ülésén nagyon szűk tájékoztatást kaptak a résztvevők”. Hozzátette: még csak elsőfokú ítélet született, tehát jogi értelemben egy folyamatban lévő ügyről beszélünk. Az ügyészség minden érdemi információ kiadásától elzárkózott, ezért a bizottság a Debreceni Törvényszék Katonai Bizottságához fordult a betekintés engedélyezése okán – állított a szocialista politikus. Valamint a bizottság kérte az Alkotmányvédelmi Hivataltól a titkosítás felülvizsgálatát, mivel – az MSZP szerint – az lenne a szerencsés, ha a nyilvánosság megismerné ezt az ügyet – mondta Molnár Zsolt.  "A folyamatban lévő ügyben, az iratbetekintés szempontjából a Katonai Tanács a titokgazda, az eredeti titokgazda pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal" - tett hozzá a műsorvezető kérdésére válaszolva.

"Valamennyi párt egyetértett a titkosítás feloldásával, konszenzusos kérés született - hangsúlyozta a politikus. Molnár Zsolt szerint azonban a feloldás attól függ, hogy van-e az ügyben olyan nemzetbiztonsági érdek, amelynek a nyilvánosságra kerülése súlyos sérelmet okozna. A megismert adatok alapján több érv szól a feloldás mellett, de ezt nyilván az Alkotmányvédelmi Hivatal szakmai kérdésként megítéli majd – tette hozzá. 

A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke szerint két lehetőség lett volna: „Az egyik hogy ez egy titkos ügy marad és az ítélet rendelkező részét leszámítva másról nem értesül a társadalom, ezzel szemben különböző médiák már tudósítottak róla, találgatások láttak napvilágot és az egészet homály fedi, ilyen esetben célszerű ezt eloszlatni, természetesen annak megvizsgálása mellett, hogy sérül-e az ország biztonsága. Molnár hangsúlyozta: jó megoldás nincsen, ha választani kellene, akkor jobb lenne a nyilvánosság. Molnár szerint felvetődik, hogy valamilyen típusú visszaélés történt, ami sértette az ország nemzetbiztonsági érdekét, ennek súlya azonban nehezen megítélhető azokból az adatokból, amelyek tegnap a bizottsági ülésen kiderültek.

Felmerült a konspiráció lehetősége is, de ehhez ismerni kellett volna a feljelentést és a vádiratot, valamint a Katonai Ügyészség nyomozása során keletkezett dokumentumait, ezekre hétfőn nem került sor – jegyezte meg a szocialista politikus. „Önmagában abszurd azt tudni, hogy egy szigorúan titkos objektumban jártak egy idegen országnak valamilyen munkatársai” - mondta. Molnár hozzátette: azt viszont nem tudni hogy történt-e bármilyen technikai beavatkozás részükről, hangsúlyozván, hogy "itt már csak a nyilvánosság segíthet". 

M1 Ma reggel
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • A megújuló energia elpazarlása?
    Az európai energia- és környezetvédelmi miniszterek útra indították az EU történelmének egyik legátfogóbb klimavédelmi csomagját. 2022 junius 22-én Luxemburgban megállapodtak klímaelőírások messzemenő megszigorításában a kétnapos tárgyalásukon. Anisita Ferenc professzor a buktatókra int.
  • A gonosz újabb és újabb formát öltve tér vissza
    Egyetemistaként tudatosult bennem, hogy amikor megszülettem 1959-ben, abban az évben végezték ki 18 éves korában Mansfeld Pétert, a pesti srácok egyikét. Nyomasztó felismerés volt – idézi föl emlékét a Mandinernek adott interjújában Kövér László.
  • Bécs díjazta a magyar mestert
    A magyar nyelv csodálatosan hajlékony és képlékeny „anyag", viszonylag szabad szórendjével, fürgén ide-oda mozgó igei állítmányával és agglutinációs rendszeréből következő, szó szerint végtelen szóalkotási lehetőségeivel kiapadhatatlan forrást kínál mesterségünknek – mondja Adamik Lajos.
MTI Hírfelhasználó