Orbán: Az összes fontos agrárcsatát megnyertük
A miniszterelnök azután beszélt erről, hogy megállapodást írt alá Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével Budapesten.
2013. június 17. 14:07

Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, "az a magyarok kezében fog maradni" - mondta a kormányfő a sajtótájékoztatón.

Az eredményeket sorolva jelezte továbbá, hogy a zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtalálták, és meg tudják védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben is.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország egy mezőgazdasági ország, hiszen a magyaroknak a génjeikben van a gazdálkodás, a birtokgondozás, a földhasznosítás minden ösztöne, a magyar gazdavilág pedig ígéretes jövő előtt áll. Közölte egyúttal, hogy a kormány vállalja: az agrárkamarával való megegyezés nélkül nem hoz majd lényeges agrárdöntéseket.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a parlament előtt fekvő új földtörvény már nem változik érdemben. A jogszabállyal kapcsolatban diplomáciai csatornákon érkező esetleges panaszt firtató felvetésre a miniszterelnök azt válaszolta: ilyen "nem érkezett, hanem folyamatosan érkezik".

"A magyar föld nyugatról nézve olcsó, zsíros, biztos jövőt jelentő föld. Márpedig ha onnan egyszer idenéznek, és valamit kinéznek maguknak, akkor azt általában igyekeznek meg is szerezni. Erről szólt az elmúlt húsz év" - fejtette ki. Ezek alapján - mondta - nem lepődik meg azon, ha tiltakoznak az új földtörvény ellen olyan országok, amelyek gazdái, tőkebefektetői, spekulánsai kinézték maguknak Magyarországot mint befektetési lehetőséget vagy "egyszerűen csak mint a saját nyugati gazdaságaik keleti meghosszabbítási birtoktestét". Mindez ugyanis az új földtörvény hatálybalépése után - hiába szűnik meg a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriuma - nem lesz lehetséges - tette egyértelművé.

A kormányfő szerint az új földtörvény a két világháború közötti Magyarország agrárpolitikájának logikájával gondolkodva az akkori kisgazdák javára dönti el a vitát, akik a kis- és középtermelői érdeket képviselték. A kisgazdapárt most viszi győzelemre a létezése óta legfontosabbnak tekintett politikai célkitűzését - fogalmazott.

A tulajdon- és birtokkoncentráció ügyében elmondta: a jövőben lesz tulajdoni korlát és birtokkorlát is, a fejlődés iránya pedig a kis- és középbirtokosok megerősítése felé mutat. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a mezőgazdasági rendszer nem képes bizonyos mértékre visszaszorított, minőségi mintabirtok-kultúrát fenntartó nagybirtoktestek nélkül létezi.

Ennek érdekében a jövőben a termőföldek - legfeljebb - 20 százaléka ilyen birtok lehet, ezek főszabályként állami tulajdonban lesznek.

Az agrártámogatási rendszert érintő kérdésre Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a 2014-2020 közötti uniós források - így az agrárpénzek - felhasználási rendjének kidolgozása, de az már biztos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) "ebben a formájában vége van", egy új rendszer lép majd életbe. Az agrárkamara ebben az új szisztémában helyet fog kapni a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban, ennek részleteit azonban még nem alakították ki - tette hozzá. Az NFÜ új elnökének személye akár már ezen a héten kiderülhet - jegyezte meg.

Győrffy: a kormány az eddigieknél jobban számít a NAK munkájára

A kormányzat az eddigieknél jobban számít a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK) munkájára - összegezte Győrffy Balázs annak a stratégiai megállapodásnak a lényegét, amelyet a köztestület és a kormány kötött hétfőn Budapesten.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület számára történelmi jelentőségűnek minősítette a miniszterelnökkel aláírt közös dokumentumot, mert az rögzíti, hogy az agrárgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő kérdésekben a kormány nem hoz döntést a köztestület véleményének kikérése és meghallgatása nélkül. Ezt az az elnök történelmi pillanatnak minősítette. Jelezte azt is: a NAK jobban kíván teljesíteni - azaz hatékonyabb munkát kíván végezni -, mint eddig.

Győrffy Balázs fontosnak tartja, hogy a megállapodás rögzíti: az agráriumról és a vidékfejlesztésről kialakítandó álláspontot a továbbiakban a kormány a NAK-kal együtt dolgozza ki és képviseli. Hozzátette: ennek része lesz, hogy a NAK állandó érdekképviseleti lehetőséghez jut Brüsszelben.

A hétfői egyeztetésen megállapodás született arról, hogy egy egységes gazdatámogató szervezet jön létre, amely pályázati, pénzügyi, kereskedelmi és jogi segítséget nyújt a kamara tagjainak. Kiemelte: mindez főként a következő - 2014-2020 közötti - uniós költségvetési időszak forrásainak hasznosítása szempontjából fontos.

A stratégiai megállapodás szerint a NAK a korábbinál aktívabban vesz részt a stratégiai tervezési és a jogalkotási folyamatban. Megfogalmazta a NAK-nak azt a kérését is a kormány számára, hogy a mezőgazdasági termelők adózásában érdemi változtatásokra volna szükség. Példaként említette az őstermelői adózás új alapokra helyezését. Megjegyezte: várhatóan ezen a területen a jövő évtől lesznek változások.

Emlékeztetett: a NAK a jövőben együttműködik a különböző kormányzati szervezetekkel a tekintetben, hogy a tisztességtelen piaci magatartást a lehető legalacsonyabb szintre lehessen visszaszorítani. A kamara ezért kidolgozza a megbízható üzleti partner minősítést tagjai számára. Emellett a köztestület a korszerű magyarországi szakképzés rendszerének kialakításában is szerepet kíván vállalni.

A NAK üdvözli - húzta alá Győrffy Balázs -, hogy a kormány az elfogadás előtt álló földtörvényről egyértelműen kifejezte azon véleményét, miszerint Magyarországon csak az életvitelszerűen gazdálkodók kapjanak lehetőséget a termőföld megvásárlására. Hozzátette: a helyi földbizottságok vétójoga garanciát jelent erre a helyben lakók számára.

A NAK javasolja továbbá, hogy a kormány által meghatározott - és a köztestület által is támogatott - 80-20 százalékos arányt, azaz hogy a termőföld 80 százalékát a kis és közepes gazdaságok, 20 százalékát pedig a nagyüzemek birtokolhassák, pontosítani kell; azért, hogy e kérdés kapcsán a későbbiekben ne legyenek viták. Ez teszi lehetővé ugyanis egy átlátható és stabil rendszer kialakítását.

A kamara mint a vidék hangja elkötelezett abban, hogy minden, a magyar vidék felemelkedését szolgáló ügyet, kezdeményezést támogasson, az azzal ellenkezőket viszont elutasítsa.

hirado.hu/MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Már épül a Magyar Zene Háza üvegfala
    Már épül a Magyar Zene Háza egyes szakaszokon 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló homlokzati üvegfala, amely a maga nemében egész Európa legnagyobbja lesz.
  • Magyarország elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet
    Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, amelyet követően az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon csütörtökön megjelent írásában.
  • Gulyás: iskolaőrséget hoz létre a kormány
    Iskolaőrség létrehozásáról döntött a kormány - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki online sajtótájékoztatóján, ahol arról is beszámolt: 2021. január 1. helyett 2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat.
MTI Hírfelhasználó