Kövér: Nemzeti ügy, hogy éljenek a keresztény közösségek
Nemzeti és egyben európai ügy, hogy éljenek a keresztény közösségek, álljanak a templomok - jelentette ki Kövér László.
2013. június 1. 19:10

Az Országgyűlés elnöke erről a Városligeti fasori református templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából tartott hálaadó ünnepi istentisztelet utáni jubileumi közgyűlésen beszélt szombaton.

Köszöntőjében a házelnök kiemelte: Európa egy része ma komoly bajban van, nemcsak a kereszténységet, hanem önmagát és az élet ősi törvényeit is megtagadja. Szerintük a vallás, a nemzet és a család a múlt részét képezik. De vannak olyan európaiak is - velünk együtt -, akik szerint a vallás, a nemzet és a család mindig a jövőt jelentik, ezért megerősítendők - fogalmazott.

Hangsúlyozta: fontos a nemzet és a következő nemzedékek számára, hogy a keresztény közösségek továbbra is sikeresen keressék boldogulásuk útjait, Istenben bízva, ugyanakkor gyakorlatiasan. A Városligeti fasori református templom története jól példázza Magyarország elmúlt száz évének történetét és azt, hogy a hit összetartja a közösséget - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, I. István király (1000-1038) elrendelte, hogy legalább tíz falvanként építsenek egy templomot, amelyek keretbe foglalták a korabeli emberek életét, és azt hirdették, hogy a társadalom tagjai összetartoznak. Rámutatott, a városiasodással megrendülni látszottak a hit hagyományos keretei, ugyanakkor a városokban új templomokra volt szükség, hogy "megkössék" a keresztény gyökereiket még el nem vesztett embereket. A 20. század első éveiben a Kálvin téri templomhoz 40 ezer református tartozott - tette hozzá.

Amikor a Városligeti fasori református templom épült, Magyarország egyik virágkorát élte, nemcsak gazdasági, hanem szellemi és lelki értelemben is szilárdan állt az ország a talpán. Abban az időben is voltak elkötelezett emberei az egyháznak, akik gyülekezetet tudtak építeni - állapította meg.

Wattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a református vallás a kezdetektől fogva mélyen gyökerezett a magyarságban, a templom pedig hirdeti a közösség Istenhez tartozását és bele vetett hitét. A közös erőből épített falak valódi közösséget formáltak, amely képes arra, hogy ha baj van, összefogjon - hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a kommunizmus idején az együttműködést elutasító lelkészeket eltávolították, és mindent megtettek a hívő közösség ellehetetlenítésére. Mint mondta, ez a gyülekezet ma is képes a folyamatos megújulásra, ezért fontos, hogy támogassák azt a munkát, amelyet ez a közösség a környezetükben élőkért tesz. A polgármester ígéretet tett arra, hogy a Julianna Református Általános Iskola helyiségproblémáira megoldást találnak.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében emlékeztetett arra: 1933-ban, a templomépítés 20. évfordulóján a gyülekezet jeligét választott: "Ég, de meg nem emésztetik", és szintén ekkortól hivatalos pecsétjükön az égő csipkebokor szerepel, amelyben a bibliai történet szerint Isten megjelent Mózesnek.

Megjegyezte, Isten Mózest Izrael népének Egyiptomból való szabadítására küldte el, ugyanígy az Örökkévaló ma sem hagyja, hogy a világ megmaradjon "ebben a megrontott állapotában". Az égő csipkebokorban Isten önmaga titkáról is szólt, miszerint ő az "örök hűség, kereshetőség, megszólíthatóság és imádhatóság", amikor pedig a gyülekezet igét talált magának, nem a közösség választotta az igét, hanem az ige választotta magának a gyülekezetet - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a fasori templomba becsapódott egy akna a torony mellé a második világháborúban, de az mégsem tudta lerombolni az épületet. Ugyancsak ebben az időben zsidó gyermekek találtak itt menedéket, majd 1945 után élelmiszert és ruhát gyűjtöttek a hívek a kitelepítetteknek és a kommunizmus üldözötteinek - fűzte hozzá, kiemelve: "küldetés és cél nélkül nincs értelme élnünk, nincs miért itt lennünk a világon".

Az ünnepi istentisztelet után a Budapest-Fasori Református Egyházközség ünnepi közgyűlést tartott, melynek során Somogyi Péter, a gyülekezet jelenlegi és Végh Tamás korábbi elnök-lelkésze idézte fel a templom százéves történetének egyes mozzanatait. Simonfi Sándor, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese rámutatott: azt ünneplik, hogy a templom száz éve arra emlékeztet, szükség van az evangéliumra.

MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó