Alaptörvény módosítása: mit tehet Áder János?
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője és Ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász vitázott a Közbeszédben.
2013. március 13. 08:33

A köztársasági elnök bízik abban, hogy kétnapos berlini tárgyalásaival hozzájárult a magyar alkotmányozással kapcsolatos véleménykülönbségek tisztázásához - mondta Áder János azután, hogy a német fővárosban találkozott Guido Westerwelle német külügyminiszterrel és Angela Merkel kancellárral.

Az államfő szerint természetes, hogy vannak ügyek, amelyekben különböző véleményen vannak a tárgyaló felek - ilyen például Románia és Bulgária schengeni tagsága, amit Magyarország támogat, Németország viszont nem. Áder János úgy fogalmazott: gyakran pontatlan információk alapján ítélik meg a magyar alkotmányozást is, és ő ebben igyekezett pontos jogi tájékoztatást adni tárgyalópartnereinek.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője szerint Áder Jánosnak egyértelműen van lehetősége az Alkotmánybírósághoz küldeni az alaptörvény negyedik módosítását előzetes normakontrollra. A bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet közös levelet fogalmazott meg a köztársasági elnökhöz az ügyben - emelte ki. 

Az Alkotmánybíróság megteremtette az alaptörvénymódosítások mind formai, mind tartalmi alkotmányos felülvizsgálatának lehetőségét, a köztársasági elnök alkotmányos funkciója pedig az, hogy őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ha alkotmányellenes szabályokat írnak az alaptörvénybe, az nyilvánvalóan sérti az államszervezet demokratikus működését, tehát egy dolgot tehet Áder János, él a hatáskörével, és az Ab-nek lehetővé teszi, hogy mondjon valamit a módosításról – hangsúlyozta Tóth Balázs.

Ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász azonban azt mondta: az alaptörvény egy szakasza - mely hatályban van, és az alkotmányozó hatalom legitim módon elfogadta - kimondja, hogy az Országgyűlés elnöke megküldi a köztársasági elnöknek az alaptörvényt, vagy annak módosítását, aki azt öt napon belül aláírja és kihirdeti a hivatalos lapban. Az Ab töretlen gyakorlata, a legelső, 1991-92-es határozatoktól kezdve pedig kimondja, hogy alkotmányt vagy módosítást az Ab nem vizsgál, tehát nem is lenne értelme a megküldésnek.

Tóth Balázs ezzel kapcsolatban úgy reagált: irrelevánssá válik, hogy mi következik az 1991-92-es határozatból, hiszen ez az alaptörvénymódosítás hatályon kívül helyezi - példátlan módon a világon – az elmúlt 22-23 év alkotmánybírósági határozatait, tehát azokra a döntésekre hivatkozni szerinte nem lehet.

Kifejtette: mikor Sólyom László köztársasági elnökként meggyőződésből nem adott át egy kitüntetést, akkor saját funkciójára vonatkozó szabályból vezette le hatáskörét, így a levezetett hatáskör értelmezhető alkotmányos fogalom. Igaz, eddig ezt soha senki nem alkalmazta, azért nem, mert eddig alkotmánybíróság által megsemmisített alkotmányellenes szabályokat alkotmányba nem írtak bele – mondta.

Ifj. Lomniczi Zoltán erre úgy fogalmazott: az angolszász rendszerben létezik a precedensjog, a kontinentális jogazonban eleve nem is ismeri el ezt a precedens szemléletet. Álláspontja szerint nem a gyakorlatot törölték el, hanem azt a bizonyos láthatatlan alkotmányt, amely az előző alkotmányon alapul. Kiemelte: meríteni ugyan véleménye szerint fog az Ab, de azt megszüntette a jogalkotó, hogy szinte szó szerint beemelve egy korábbi alkotmány alapján hozott határozattömegre hivatkozzon - szerinte helyesen.

Arra a felvetésre, hogy korábban alkotmányellenesnek kimondott passzusokat emeltek be az alaptörvénybe, és ezt fogadták el csomagban a negyedik módosítás során, Lomniczi Zoltán azt mondta: formai kérdésekről van szó. „Számos olyan példa van az átmeneti rendelkezések között, melyre, ha azt mondjuk, hogy alkotmányellenes, akkor nem mondunk igazat” – mondta. Tóth Balázs szerint azonban tartalmi kérdésekről van szó.

Lomniczi közölte: az Ab elmúlt öt döntése belegázolt a társadalom 80 százalékának lelkébe, értékítéletébe, és általában az ellenszenvét váltotta ki a magyar társadalomnak úgy, hogy korábban nagy nívóval és társadalmi presztízzsel rendelkező intézmény politikai pályára lépett. Ebből az következik, hogy az Alkotmánybíróság nem tévedhetetlen. Kiemelte: a holland alkotmány 120. paragrafusa kimondja: elutasítja azt, hogy egy legitim megválasztott parlament jogszabályait bármilyen bírói testület felülbírálja, vagyis az Alkotmánybíróság intézményét elutasítja Luxemburg, Írország és Nagy-Britannia is.

Tóth Balázs erre reagálva azt mondta: teljesen irreleváns a holland alkotmány 120. paragrafusa, és egyértelmű, hogy az Ab korábbi döntéseit írták felül. „Orbán Viktort idézném, miszerint az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek, ez a demokrácia vastörvénye. Ezt szegi meg most a parlament” – mondta Tóth Balázs.

Duna Televízió Közbeszéd
MTI Hírfelhasználó