Bajnai: gyökeres változás kell az oktatáspolitikában
Bajnai Gordon szerint az Orbán-kormány oktatáspolitikája több évtizedre zárhatja ki Magyarországot a fejlődésből, ezért 2014-től gyökeres változásokat kell végrehajtani. Pósán László hiteltelennek tartja Bajnai szavait.
2013. január 24. 15:59

A Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány csakugyan özönvízszerű változásokat zúdított a társadalomra - ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök előző nap mondta -, ezért az ország ma katasztrófa sújtotta terület, a legsúlyosabb gondokat pedig a gazdaságban és az oktatásban okozta a kabinet, így itt a legsürgetőbb a változás.


Elmondta, alapítványuk ősszel hozzákezdett egy hosszú távú oktatási program kidolgozásához, a javaslaton negyven szakértő dolgozik, és azt várhatóan március végére véglegesítik.


Az oktatáspolitikai kérdésekkel csütörtökön folytatódó ellenzéki egyeztetésekre utalva Bajnai Gordon azt mondta: a programalkotásnak az érintettek és a szakértők megkérdezésével kell kezdődnie, nem úgy, hogy politikusok tanácskoznak zárt ajtók mögött.
A programírás első lépéseként, a Haza és Haladás megbízására a Tárki Társadalomkutatási Intézet végzett közvélemény-kutatást. A felmérés most bemutatott adatai alapján a pedagógusok kétharmada úgy véli, a problémákat nem központilag, hanem helyben kell megoldani, háromnegyedük szerint az iskolaállamosítás nem csökkenti az esélykülönbségeket, nem javítja az intézmények finanszírozását, és 90 százalékuk szerint nem emeli az oktatás színvonalát.


Andrási Zoltán, a Tárki Társadalomkutatási Intézet adatfelvételi osztályának vezetője elmondta: decemberben a magyar társadalmat reprezentáló ezer felnőtt véleményét kérdeztek meg, majd 84 iskola 550 pedagógusát kérdezték a közoktatás átalakításáról.


Bajnai Gordon az adatok közül kiemelte, hogy amíg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár megkérdőjelezte, érdemes-e első nyelvként az angolt tanítani az iskolákban, a lakosság kétharmada és a pedagógusok 72 százaléka úgy gondolja, az angoltudás nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Ezzel szemben - jegyezte meg - az Európai Unióban ma is Magyarországon a legalacsonyabb az angolul tanuló diákok aránya (57 százalék), míg az átlag 90 százalék, de még Litvániában is, ahol a második legrosszabb a helyzet, meghaladja a hetven százalékot.

A felsőoktatási terveikre vonatkozó kérdésre Bajnai Gordon elmondta: a hallgatók röghöz kötését azonnal megszüntetnék. Megerősítette, a tandíjat nem tartja ördögtől valónak, de az csak ösztöndíjrendszerrel együtt vezethető be. A tandíj mértéke pedig nem lehet több, mint amennyit egy egyetemista a tanulás mellett is könnyedén meg tud keresni - közölte.

Hiteltelennek tartja a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke Bajnai Gordon volt miniszterelnök szavait az oktatáspolitikáról, Pósán László szerint ugyanis a Bajnai-kabinet idején gyakorlatilag nem is volt oktatáspolitika.

Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 társalapítója csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, az Orbán-kormány oktatáspolitikája több évtizedre zárhatja ki Magyarországot a fejlődésből, ezért 2014-től gyökeres változásokat kell végrehajtani. Pósán László, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek reagálva hiteltelennek nevezte "ezt a nagy beharangozást", mert szerinte Bajnai Gordon kormányzása alatt még a látszatra sem adtak, oktatáspolitika összességében nem is létezett, az intézmények magukra voltak hagyva.

Az akkori kabinet - folytatta - nagyságrendileg százmilliárd forintot vont ki az oktatásügyből, ami iskolabezárásokhoz vezetett. Ismertetése szerint körülbelül háromezer iskolát érintettek az összevonások, illetve a bezárások, amelyek miatt sok pedagógust is elküldtek. Aki pedig maradt, annak azzal kellett szembesülnie, hogy megszűnt a 13. havi bére és a továbbképzési támogatása is.

Pósán László a problémák között említette továbbá, hogy munkaerő-piaci érték nélküli végzettséggel kerültek ki - és ennek hatásaként kerülnek ki még mind a mai napig - hallgatók a felsőoktatásból. Az oktatási bizottság fideszes alelnöke szerint az általános iskolák követelményrendszere is szinte teljes egészében hiányzott, amit az alsó tagozaton való osztályozás lehetőségének kérdésével példázott. Álláspontja szerint ugyanis ez nem is lehet kérdés, igenis kell osztályozni, az iskolákat pedig nem szabad "öncélú liberális kísérleti telepekké" tenni.

Szavait azzal zárta, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülésével és a pedagógusjuttatások egységesítésével végre megvalósul az azonos munkáért azonos bér elve is.

mti
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó