Kövér: nemcsak gazdasági, hanem szellemi és morális válság is kialakult 2010-re
Nemcsak gazdasági válság alakult ki 2010-re, hanem szellemi és morális válság is - mondta Kövér László Kecelen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének Mit? Miért? Hogyan? Magyarország talpra áll! című országjáró kerekasztal-beszélgetésén.
2012. november 15. 08:23

    Az Országgyűlés elnöke a szerda esti rendezvényen tartott előadásában hangsúlyozta: az ország 2010-ben "történelmének a legnagyobb válságába került Mohácsig visszamenőleg". A fideszes politikus szerint nemcsak gazdasági válság volt, hanem az egész állam került válságba. Emlékeztetett a közbiztonság gyengülésére, a cigánygyilkosságokra, amelyekről a titkosszolgálatoknak volt információjuk. Szellemi, morális válság is kialakult az "őszödi böszmének" köszönhetően - tette hozzá.


     Emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány által elfogadott 2010-es költségvetést az IMF és az Európai Bizottság is elfogadta, annak ellenére, hogy a költségvetés szerint az ország csak az év szeptemberéig lett volna finanszírozható. A nemzetközi pénzügyi körök, "akik cinkosak voltak annak a hazugságnak az elfogadásában", nem engedték azt meg, hogy a hivatalba lépő Orbán-kormány a költségvetési hiányt módosítsa, ezért "kényszer szülte vállalásokat" kellett elfogadni.


     Az Orbán-kormány álláspontja szerint az Európai Unió ötödik legalacsonyabb bérszínvonalú országában nem lehetett tovább terhelni a lakosokat, ezért kellett a korábban extraprofitot termelő bankokra is terheket rakni. A számítások szerint a bankok a kivetett új adókkal 3 ezer milliárd forinttal járultak az Orbán-kormány első két évben a magyar közteherviseléshez - mondta.


     Kövér László az átalakításokat azzal indokolta, hogy húsz év után akkor is fel kell újítani egy rendszert, ha nem történik semmi.


    A szocialista kormányok 2002 és 2010 között brutálisan eladósították az országot, 8 ezer milliárd forintról 21 ezer milliárd forintra emelték az államadósságot. A Medgyessy-, a Gyurcsány-, végül a Bajnai-kormány a GDP - a bruttó nemzeti össztermék - 53 százalékáról 81 százalékra emelte az államadósságot - mondta Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője.


     A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 1998 és 2002 között az államadósságot a GDP 62 százalékáról 53 százalékra csökkentette. A politikus szerint az államadósság növekedés azt jelenti, hogy az éves kamatteher 500 milliárd forintról 2012-re 1300 milliárd forintra emelkedett. A különbözetből évente 20 új Duna-hidat lehetne felépíteni - szemléltette a különbséget.


     A keceli művelődési központot megtöltő több száz ember előtt, a KÉSZ 194. kerekasztal-beszélgetésén a KDNP-s politikus hangsúlyozta: nem a visszafelé mutogatás miatt kell ezeket az adatokat elmondani, hanem azért, hogy tisztán lássanak az emberek.


     Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Bajnai Gordon kormányzása alatt az államadósság a GDP 70 százalékról 81 százalékra emelkedett. Az nem művészet, hogy felvesszük a hiteleket, majd a következő kormányra hagyjuk - fogalmazott.


     A kereszténydemokrata államtitkár kiemelte: az államadósság legnagyobb terheit, 2100 milliárd forintot 2012-ben és 2013-ban kell törleszteni. Ez megközelíti az évente a nyugdíjakra kifizetett összeget, mely 2500 milliárd forint. A nyugdíjrendszer valamint a szociális rendszerek átalakítását a társadalom többsége elfogadta - tette hozzá.


     Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy az év első nyolc hónapjának adatai szerint nőtt a születések és csökkent az abortuszok száma az előző évek hasonló időszakához viszonyítva.

mti
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Aradi vértanúk - Félárbócon a nemzeti lobogó
    Katonai tiszteletadás mellett, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, csütörtök reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
  • Széles hatású felfedezés kap kémiai Nobel-díjat
    Rendkívül széles hatású felfedezésért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat, amely a szerves kémiát és az orvosbiológiát is előmozdította, eredményei beépültek az élettudományok szinte minden területére - mondta el Kónya Zoltán vegyész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettes szerdán az MTI-nek.
  • Novák Katalin találkozója a máltai államfővel
    Novák Katalin államfő munkalátogatásra indult Máltára, ahol részt vesz az Arraiolos-csoport tanácskozásán, amely a végrehajtó hatalmat nem gyakorló európai államfők rendszeres találkozója - tájékoztatta a Sándor-palota szerdán az MTI-t.
MTI Hírfelhasználó