Interpellációk, madárdalok…
Magyary-program. Rombolás vagy építkezés? Meddig sújtja diszkrimináció az őstermelő vállalkozókat? Lesz-e valódi biztonsági felülvizsgálat a paksi I-es reaktorblokk üzemidő-hosszabbítása előtt? Hogyan változik a pedagógusok élete az iskolák állami fenntartásba kerülése után?
2012. szeptember 27. 09:43

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból -  zajoktól mentesen - szolidan és „stilizálva" tallózunk. 

 

Magyary-program

 

DR. ARADSZKI ANDRÁS,  (KDNP):  - Államtitkár Úr! Az elmúlt két év reformfolyamata Európa élvonalába emelte a központi kormányzati rendszer döntéshozatali hatékonyságát. E folyamat nélkül nem lehetett volna megvalósítani például az oktatási, egészségügyi, önkormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási változásokat. A Magyary-program lehet az első magyar közigazgatási reform, amelyet az OECD is szabadalmaztathat. Nemzetközi elismertség övezi. Egyszerűbb lett az ügyintézés, és átláthatóbbak lettek a feladatok. Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott új kódexekben, a már az Országgyűlés előtt lévő új polgári törvénykönyvben és a 2013 júliusában életbe lépő új büntető törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás-fejlesztés kiemelt értékei: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvárása. Kérdezem:

 

  • A közigazgatási reform eddigi reformjában milyen intézkedések, eredmények születtek, a Magyary-program mely beavatkozási területeken jelöl ki további szükséges intézkedéseket?

 

***

 

RÉTVÁRI BENCE, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban, miként ön is mondta, a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program egyik fő célja az egyszerűsítés, hogy az állampolgároknak kevesebb papírra, kevesebb időre, kevesebb energiára legyen szükségük, minél több helyen intézhessék ügyeiket. Jelenleg 29 helyen lehet kormányablakokban ügyeket intézni. Szeretnénk a ciklus végére 300-ra bővíteni. Az intézhető ügyek száma a kezdeti huszon-egynéhányról most már 60 fölött van,  célunk, hogy 250 fölé emelkedjen. Talán ezért is keltette fel az OECD figyelmét a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Közös megállapodásban határoztuk el, hogy monitorozza a végrehajtást, és nemzetközi gyakorlatként ajánlja a mi közigazgatás-fejlesztési programunkat. Talán az egyik leglátványosabb az, amikor deregulálunk.. Itt a parlamentben 1025 országgyűlési határozatot, 1971 kormányhatározatot, korábbi minisztertanácsi határozatokat és 455 törvényt helyeztünk hatályon kívül. Ennyivel lett egyszerűbb a jogrendszer, ezt követi majd további 3348 törvény és 4000 kormányrendelet áttekintése.

 

- Képviselő Úr! Az „Egyszerű állam” program keretében a nemzetgazdasági tárca koordinálásával százmilliárdos nagyságrendű vállalkozói adminisztratív tehercsökkentés zajlott már. A lakossági ügyintézés 228 ügyintézéssel lett egyszerűbb az elmúlt másfél év eredményének köszönhetően, ebben van gyermekvállalással, munkavállalással, adózással, szociális ellátásokkal, okmánykiadással, házasságkötéssel, örökbefogadással kapcsolatos ügyintézés is. Mindegyiket itt most  az időkeretre tekintettel nem tudom ismertetni, de engedje meg, hogy párat a családtámogatások köréből elmondjak. Júliustól egyszerűbb lett a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénylése. A beadandó dokumentumok számának csökkentése mellett az eddigi 30 napos ügyintézési határidő 18 napra csökkent, a közvetítő állami hivatalok és a benyújtandó igazolások száma is kevesebb lett, így már októbertől jóval egyszerűbb lesz a babák után nyújtható Start-számla igénylése a Magyar Államkincstárnál. Jövő áprilistól lesz egyszerűbb a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás folyósítása a szükséges igazolások csökkentése miatt, de már most is nagy könnyebbséget jelent az anyukáknak és az apukáknak, hogy a kormányablakoknál is el lehet indítani ezeket az ügyeket. A családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás folyósításának elbírálását egy informatikai fejlesztés teszi gyorsabbá jövő áprilistól. A kismamabérlet kiállításához is kevesebb utánajárásra legyen szükség.

 

- A nagycsaládosoknak a gázárkedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztrációs terhei is csökkentek már szeptember 1-jétől. Ez a lehetőség mintegy 320 ezer főt érint és érintett, a változásokkal a nagycsaládosok egyszerűbb eljárásban igényelhetik a kedvezményt. Már nem írjuk a kérelem évenkénti benyújtását, a kedvezményezetteknek 2013-tól csak az esetleges változásokat kell bejelenteniük, a Magyar Államkincstár köteles évenként ellenőrizni a nyilvántartásban szereplők jogosultságát. A jövő évtől egyszerűsödik a benyújtandó igénylőlap tartalma is. Az új formanyomtatványon nem kell feltüntetni a kérelemhez kötelezően mellékelendő számlán már a szereplő adatokat. Jogosultanként elegendő lesz egyetlen igénylőlapot kitölteni azoknak, akik több gázmérővel rendelkeznek. Eddig mérőóránként kellett benyújtani, az igénylő tehát gördülékenyebben  tud kapcsolatot tartani, akár telefonon is a szolgáltatókkal. Remélem, lesz alkalom még a további egyszerűsítésekről is itt beszámolni.

 

***

 

DR. ARADSZKI ANDRÁS: - Örömmel hallottam, hogy a jövendőbeli elképzelések is szolgálják azt az alapvető célját a Magyary-tervnek, hogy rugalmassá tegye a közigazgatás gyakorlatát, az élethez igazítsa, és ezáltal az állampolgárok mindennapjait is könnyebbé tegye. Erre figyelemmel elfogadom az államtitkár úr válaszát.

 

Rombolás vagy építkezés?

 

TUKACS ISTVÁN, (MSZP): - Az egészségüggyel szeretnék foglalkozni, miután Szócska Miklós egészségüggyel foglalkozó államtitkár úr bejelentette, nem is olyan régen, hogy az egészségügyben bérfejlesztés volt. Kritikánk akkor arra irányult, hogy az adott pénzeket aránytalanul és egyébként a célt el nem érően adták oda az egészségügyi ágazat szereplőinek. Megalázónak és megmagyarázhatatlannak tartottuk, hogy egy kalap alá vesznek 63 ezer szakdolgozót 26 ezer orvossal, és a fele felét szánják a bérfejlesztésre. Ennek következményeként a szakdolgozók nem vagy alig részesültek béremelésben, ráadásul úgy, hogy a bérükbe ez be sem épül, tehát nem képezheti a túlmunkáért adott pénz alapját.

 

- Államtitkár Úr! A kimondott cél az volt, hogy itthon tartsák az orvosokat és a szakdolgozókat. Kiderült azonban, hogy ettől az intézkedéstől nem változott meg azok szándéka, akik el akarják hagyni hazánkat. A szavaik és a tetteik nem voltak egységben, mint ahogy nem voltak egységben akkor sem, amikor azzal hitegették a háziorvosokat, hogy nagy hozzájárulást adnak a praxisukhoz, majd kiderült: ez a hozzájárulás, ez a 14 százalék nagyjából annyi, mint amennyivel a rezsiköltségek emelkedtek egyébként nemcsak náluk, hanem mindenütt.

 

- Államtitkár Úr! A választási kampányban  nem ezt ígérték. Szeretném emlékeztetni arra, hogy gyors és hatékony, mindenki számára kedvező intézkedéseket vetítettek előre. Ezekből az intézkedésekből azonban most alig látunk valamit, hiszen az egészségüggyel kapcsolatos szándékaik titkosak. A szakma és a közélet változatlanul nem tudja, hogy hogyan akarnak intézményeket átalakítani. A szakma és a közélet változatlanul nem tudja, hogy milyen sorsot szánnak az intézményeknek, és sem szakbizottsági, sem pedig más fórumon előadott koncepcióval nem jelezték, hogy miként akarják átalakítani az intézményeket.

 

- Államtitkár Úr! Ebben a szférában elbocsátások vannak. Ebben a szférában az intézmények átalakítása azzal jár, hogy százak kerülnek utcára. Ezért tehát ezt a titkolózást jó lenne abbahagyni, és világossá tenni, hogy mit gondolnak önök az egészségügy, ezen belül a fekvőbeteg-ellátás helyzetéről, hiszen látnivaló, hogy a helyzet ott a legkritikusabb. A kérdésem tehát:

 

  • Mely intézmények nem lesznek fekvőbeteg-ellátók, magyarul, kórházak, és vajon hány ember kerül még az utcára azért, mert úgy látszik, hogy nem működik a koncepciójuk?

 

***

 

HALÁSZ JÁNOS, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ha már egészségügy, akkor kezdjük az alapoknál! A nemzeti együttműködés kormánya önökkel, szocialistákkal ellentétben nem zárt be kórházakat. A nemzeti együttműködés kormánya felemelte közel 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét. Önök, szocialisták, 2003 óta egyszer sem emeltek bért az egészségügyben, ellenben elvették a 13. havi béreket. A nemzeti együttműködés kormánya számtalan módon próbálja itthon tartani az egészségügyben dolgozókat, önök, szocialisták egyetlen intézkedést sem tettek az elvándorlás megakadályozásáért. Ez a helyzet, képviselő úr. Ezek után ön azt kérdezi, hogy rombolás vagy építkezés. Szerintem a válasz egyszerű: önök, szocialisták romboltak, mi pedig építkezünk.

 

- Képviselő Úr! Olyan egészségügyet vettünk át önöktől, ami már az összeomlás szélén állt: pazarlás, átláthatatlanság, hosszú várólisták, több száz milliárdos forráskivonás, a betegterhek növelése, orvosok és ápolók elvándorlása. Ezt az örökséget hagyták nekünk. Ebből kellett nekünk működő egészségügyi rendszer létrehozni. Bár még nem vagyunk a végén, de az átalakítást megkezdtük, a kijelölt irányt pedig tartjuk. Célunk, hogy a rendszer fenntartható, kiszámítható és hatékony legyen. Olyan egészségügyre van szüksége Magyarországnak, amelyhez minden polgára egyenlő eséllyel fér hozzá. Ezért is kezdeményeztük, hogy az önök, szocialisták által bevezetett vizitdíjat és kórházi napidíjat megszüntessük.

 

- Képviselő Úr! Sokszor elmondtuk már, hogy egyetlen kórházat sem zárunk be, épp ellenkezőleg, fejlesztjük az ellátórendszert. Ami pedig a másik sarkalatos pontja az egészségügynek, az az emberi erőforrás kérdése. Egész Európa szakemberhiánnyal küzd, ez nem magyar sajátosság. Ahol pedig hiány van, ott nem lehet létszámleépítés, legfeljebb átcsoportosítás. Az is tény azonban, hogy a külföldre távozó magyar orvosok és ápolók többsége az alacsony bérek miatt dönt úgy, hogy a nagyságrendekkel magasabb nyugat-európai fizetést és az ottani életet választja. Ezért mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy javítsunk az orvosok és az egészségügyi dolgozók helyzetén. A célunk, hogy biztosítsuk erkölcsi és anyagi megbecsülésüket. Tudjuk, hogy az elvándorlásban leginkább a fiatal orvosok érintettek, ezért egyik első lépésként számukra vezettünk be olyan támogatási formákat, amelyekkel anyagi helyzetük javítását és tartós hazai munkavállalásukat kívánjuk elősegíteni.

 

- Képviselő Úr! Rezidenstámogatási program indult, emellett a rezidensképzésbe belépők 127 ezer forint költségtérítésre is jogosultak, a hiányszakmákban munkát vállalók pedig a diplomás-minimálbér 50 százalékának megfelelő állami támogatást kapnak. Ennek köszönhető, hogy 2010-hez képest 2011-ben több mint 250 fővel többen kezdték meg a szakorvosképzésüket, mint az azt megelőző évben. Természetesen a rezidensek támogatásánál nem állunk meg, 2011 végén több tízezer egészségügyi kapott a pótlékalap háromhavi összegének megfelelő egyszeri többletpénzt. A háziorvosok és házi gyermekorvosok pedig 3,5 milliárd forint plusztámogatásban részesültek.

 

- Képviselő Úr! Az idén jelentős, több mint 30 milliárd forintos béremelés valósult meg, közel 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült fizetésemelésben. 14 százalékkal emelkedett a felnőtt- és gyermek-háziorvosok, védőnők, területi ellátási kötelezettséggel dolgozók, fogorvosok kártyapénze is.

 

- Képviselő Úr! A kormány lépésről lépésre halad azon az úton, amely stabil, kiszámítható, megbecsült életpályát fog eredményezni a magyar egészségügyi dolgozók számára. Ennek szellemében jövőre az ideinél legalább 55 milliárd forinttal több jut az egészségügyi ágazatra. Ezt nyilván nehezen érti, mert önök nem tettek ilyet.

 

 

***

 

TUKACS ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Megértettem a válaszából a hangzavar ellenére, hogy az orvosok erkölcsi megbecsüléséről beszél, mégpedig úgy, hogy engedélyhez kötötték azt a hálapénzt, amely az egészségügyi ágazat legerkölcstelenebb és legtisztességtelenebb dolga. Azt mondta, hogy megvédik a munkahelyeket. Eljuttattam egy petíciót a szabolcsi 451 bejelentett csoportos leépítésről. Akkor azt mondták: egy héten belül leülünk megbeszélni, de azóta már három hét eltelt. Tudom, hogy önöknél az egy hét az három hét, de azért mégiscsak beszélni kell a valódi problémákról, és nem ilyen álválaszokat adni álkérdésekre.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 201 igen szavazattal, 88 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

 

Meddig sújtja diszkrimináció az őstermelő vállalkozókat?

 

VARGA GÉZA, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A Fidesz-kormány álnok módon az őstermelők, kistermelők helyi gazdaságban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről beszél, miközben súlyos rejtett adót ró rájuk. Ez nem más, mint az őstermelők által a beszerzéseiknél megfizetett, de vissza nem igényelhető áfa. Ez az adó egyedül ezeket az igazán kis gazdálkodókat sújtja, hiszen valamennyi más formában működő vállalkozónak lehetősége van az előzetesen felszámított áfa teljes körű visszaigénylésére.

 

- Államtitkár Úr! Az érvényben lévő úgynevezett kompenzációs felár 12, illetve 7 százalékos mértékét még akkor állapította meg a kormány, amikor az őstermelők által beszerzendő eszközök áfatartalma is 12-15 százalék volt. Ezzel az állam kompenzálta az őstermelőknek azt, hogy beszerzéseiknél az államnak már megfizetett áfát nem igényelhetik vissza. Ez az egyszerűsítés akkor előnyös volt mindkét fél számára, mert az adóhatóságnak nem kellett akár havi rendszerességgel több százezer újabb áfabevallást feldolgoznia, és elfogadható volt az őstermelők részéről is, mivel nem kellett adóbevallással és könyveléssel bajlódniuk.

Az idők során azonban többször is sor került áfaemelésre, és így az őstermelő beszerzéseinél egyre magasabb áfatartalmat fizet az államnak, de a kompenzációs felár mértéke ezt nem követi.

 

- Államtitkár Úr! Megtanultuk, hogy szocialista kormánytól nem lehet elvárni az őstermelők szempontjainak figyelembevételét, ezért 2005-ben a gazdatüntetések 12. pontja volt a kompenzációs felár áfakövetésének követelése, amit a Gyurcsány-kormány ígérete ellenére sem teljesített. Az azonban, hogy a jelenlegi Fidesz-kormány is sanyargatja az őstermelőket, az már politikai pálfordulást jelent, hiszen az a Magosz ott ül ma a kormányban, amely még érdekvédőként ezt maga is harcosan követelte. Ez csak azért történhet meg, mert a valódi őstermelők többsége a legszegényebb vidéki emberek köréből kerül ki, és bizony híján vannak érdekérvényesítő erőnek és ezzel a Fidesz-kormány is durván visszaél.

 

- Államtitkár Úr! 2005-ben még az volt a követelés és a soha be nem tartott ígéret, hogy a 15-ről 20 százalékra emelt áfát kövesse a kompenzáció. Később az áfa 20-ról 25-re emelkedett, de a kompenzáció elmaradt. Most a Fidesz-kormány már 27 százalékra emelte az áfatartalmat, de az őstermelőkről ismét megfeledkezett.

 

- Államtitkár úr, az őstermelők várják konkrét válaszát a dátum megjelölésével arra vonatkozóan:

 

  • Mikor tervezik összhangba hozni tetteiket a kistermelők támogatásáról szóló ígéreteikkel, a kompenzációs felár legalább 23 százalékra történő felemelésével?

 

***

 

BUDAI GYULA, (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Értem az ön problémáját, amelynek a lényege az, hogy a kompenzációs felár, amely 12 százalék, élő állat esetében 7 százalék, nincs összhangban azzal az inputtal vagy azzal az eszközvásárlással, amelyet az őstermelők ilyen esetben fizetnek. De én úgy gondolom, hogy ez a probléma sokkal összetettebb és sokkal bonyolultabb, mint ahogy ön most ezt itt elmondta. A jelenlegi 7 százalékos és 12 százalékos kompenzációsfelár-kulcsok felülvizsgálatára a hazai költségvetési szempontok miatt nincs lehetőség. Az általános forgalmi adó rendszerében fő szabály szerint a terméket értékesítő adóalany áfafizetési kötelezettsége, míg az adóalany vevőnek adóelvonási jogosultsága van, a kompenzációs felár egyébként ebből a rendszerből alakult ki. A kompenzációs felár tehát a beszerzések utáni inputáfa le nem vonhatóságát hivatott rendszerszerűen kétféle kulccsal kompenzálni. A termelés hozzáadott érték jellege miatt a beszerzések áfatartalmának kompenzálására hivatott kompenzációs felár nyilván a késztermék áfájánál alacsonyabb arányt képez.

 

- Képviselő Úr! A áfakulcs és a kompenzációs felár mértéke között nem áll fenn szoros összefüggés, mivel a kompenzálás átlagos színvonalának megítélését az is befolyásolja, hogy milyen a termelés volumene, milyen a termelés összetétele és a költségek szerkezete. Az uniós szabályok szerint a kompenzációs felár hosszú távon nem jelenthet burkolt támogatást a mezőgazdasági termelőknek, továbbá minden évben szükséges az átlagos kompenzációs felárkulcs összevetése a becsült, le nem vonható inputáfa arányával. Ugyanakkor még egy dolgot figyelembe kell venni: a kompenzációs felár rendszerét választható adóalany nem mondott le egyszer s mindenkorra a visszaigénylés jogáról. Az áfatörvény is lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy helyette a tételes áfaelszámolás rendszerét válassza, így a beszerzésénél előzetesen felszámított áfa visszaigénylésére lehet jogosult.

 

- Képviselő Úr! Ön rendszeresen hivatkozik a 2005-ös gazdatüntetések során egy olyan megállapodásra, amelynek sem ön, sem az ön pártja nem volt sem résztvevője, nem volt akkor ott, és nem harcolt a gazdák érdekeiért. Én már egyszer megkértem önt, hogy ne hivatkozzon egy olyan tüntetésre, amelynek nem volt részese. Több alkalommal elmondtam önnek, hogy az őstermelői státust a helyére kellene tenni, meg kellene határozni, hogy valójában az őstermelő mit jelent. Az őstermelő termelőt jelent-e, vagy jelenti-e azokat a viszonteladókat, kereskedőket, akik őstermelői igazolvánnyal, az őstermelők helyett fellépve értékesítik az árut, és visszaigénylik azt a kompenzációs felárat. Én azt gondolom, hogy a rendszer hibája ennek a - hogy így mondjam - kompenzációnak a rosszul történő megítélése. Legelőször ezt kellene helyre tenni, és akkor lehet érdemben beszélni a kompenzációs felár helyretételéről.

 

***

 

VARGA GÉZA: - Államtitkár Úr! Azon a gazdatüntetésen magam gazdálkodóként vettem részt, nem a politikai pártállásom okán. Mivel az őstermelők kérdésére nem válaszolt, ezért javasolom, hogy tükör előtt nézze végig a 2005-ös gazdatüntetések képeit, ahol ön is követeli a kompenzációs felár felemelését, és tegye azt, amit ilyenkor tennie kell. Az élelmiszerek áfatartalmának jelentős csökkentése is megfelelő válasz lett volna az őstermelők számára, erről sem beszélt. Holott az élelmiszerek áfatartalmának csökkentése nemcsak az őstermelőket érintette volna, hanem az élelmiszer-ágazatban tevékenykedőket, de a teljes magyar lakosságot is. Tehát sokkal komplexebb kérdésről van szó, mint amennyire ön leegyszerűsítette ezt a kérdést.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 211  igen szavazattal,  79  nem ellenében,  8 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

 

Lesz-e valódi biztonsági felülvizsgálat a paksi I-es reaktorblokk üzemidő-hosszabbítása előtt?

 

SZILÁGYI LÁSZLÓ, (LMP):  - Államtitkár Úr! Két évvel ezelőtt volt a kolontári katasztrófa, és most már mindenki számára világos, hogy megelőzhető lett volna, hogyha a hatóságok a helyükön vannak, hogyha elvégeznek bizonyos felülvizsgálatokat, bizonyos méréseket, és nem csak a papírokat tologatják az íróasztalon. A paksi üzemidő-hosszabbítás kapcsán ugyanez elmondható. A reaktorbiztonsági átvilágítást nemcsak papíron kellene elvégezni, hanem nagyon komoly és minden részletre kiterjedő méréseket kellene végezni, mert ha ott történik katasztrófa, akkor nagyságrendekkel nagyobb problémákkal kell majd szembenéznünk.

 

- A vonatkozó európai tapasztalatok meglehetősen aggasztóak és lesújtóak. Minden olyan országban, ahol a célzott biztonsági felülvizsgálat után tényleges és független anyagszerkezeti méréseket végeztek, kiderült, hogy súlyos biztonsági hiányosságok vannak. Tehát nem a stressztesztekre gondolok, hanem az ezek után elvégzett független vizsgálatokra. Belgiumban a paksi reaktor időtartamához hasonló helyeken repedéseket és buborékokat találtak a reaktortartály anyagában, Franciaországban maga a reaktor építője jelentette ki, hogy blokkonként 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget kellene a régi reaktorokra fordítani, hogy az üzemidő-hosszabbítás megtörténhessen. Spanyolországból is ilyen hírek érkeznek.

 

- Államtitkár Úr! Egyáltalán nem úgy látszik, hogy olcsó lenne az atomenergia, hiszen rengeteg pénzt kellene a nukleáris kockázatok ésszerű szintre csökkentése érdekében a régi reaktorokra költeni. Magyarországon egy 30 éves reaktor - az I-es blokkról beszélünk - üzemidejét akarják még 20 évvel meghosszabbítani.

 

- Államtitkár Úr! A magyar lakosság biztonsága és a hazai gazdaság áramellátásának garantálhatósága érdekében a következő kérdésekre kérem a válaszát:

 

  • Mennyi pénzt költöttek eddig, és még mennyit terveznek költeni az I-es reaktor üzemidő-hosszabbítására?
  • Áttervezték-e az I-es blokk korszerűsítését a fukusimai baleset után?
  • Milyen konkrét vizsgálatokat végeztek, illetve végeznek az I-es blokkon?
  • Részt vesznek-e független, azaz egzisztenciálisan nem függő szereplők a vizsgálat kivitelezésében és ellenőrzésében?
  • Hogyan érvényesül a civil kontroll a vizsgálatok és a hatósági eljárás során?
  • Léteznek-e, és ha igen, hol hozzáférhetőek az új, megnövekedett üzemidő-hosszabbítási költségekkel is számoló, az I-es blokk lehetséges alternatíváját alaposan megvizsgáló forgatókönyvek?

 

***

 

FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A Paksi Atomerőmű az üzemidő-hosszabbítás feltételeit mind a négy blokkra vonatkozóan kidolgozta. A feladatokat egységes, komplex program keretében valósítja meg, ezért a feladatokat és a költségeket blokkonként nem választják szét. A társaság 2017-ig mintegy 35,5 milliárd forintot fordít az üzemidő-hosszabbításra, így többek között a program előkészítésére, az engedélyek megszerzése érdekében igénybe vett mérnöki, szakértői tevékenységre, valamint természetesen az eszközbeszerzésre.

 

- Képviselő Úr! A stressztesztek alapján megállapított következtetései tévesek és megalapozatlanok. A fukusimai balesetet követő úgynevezett stresszteszt egyetlen olyan körülményt sem tárt fel, amely miatt az I-es blokk üzemidő-hosszabbításra vonatkozó programot módosítani kellett volna. Az Európa-szerte kötelezővé tett nukleáris biztonsági sztenderdek nem léteznek. Magyarország jelenleg ennek ellenére mindig törekedett arra, hogy szabályozása megfeleljen a legmagasabb szintű hazai és nemzetközi elvárásoknak. A stressztesztről készült jelentés nemzetközi értékelése szerint a hazai nukleáris ipar követelményrendszere és biztonsági színvonala mindenben megfelel a nemzetközi normáknak. Az Országos Atomenergia Hivatal több mint 3 éve felügyeli az I-es blokk üzemidő-hosszabbításának lehetőségét megalapozó és igazoló tevékenységet, s az üzemidő-hosszabbítási programban előirányzott feladatok végrehajtására számos helyszíni ellenőrzést végzett. Mindezek mellett Pakson helyszíni felügyeleti osztályt tart fent, tehát nem helytálló a képviselő úr azon állítása, hogy az erőmű önellenőrzésre alapozva tevékenykedik.

 

- Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos hatósági eljárásba külső vállalkozókat, szakértőket is bevon az erőmű. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2004 óta független szakértői felülvizsgálatok sorát folytatta le az üzemidő-hosszabbítás kapcsán, és az erőmű az engedélykérelmet megalapozó dokumentáció független felülvizsgálatát is elvégeztette.

A civil kontrollt illetően az üzemidő-hosszabbítási engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi hatóság 2006-ban közmeghallgatást tartott, az Országos Atomenergia Hivatal saját eljárásban 2012. október 4-én szintén közmeghallgatást fog tartani. A hivatal a hatósági eljárás megindítását közhírré tette, emellett a honlapján az üggyel kapcsolatos valamennyi lényeges eseményről folyamatosan hírt ad, s minden esetben megadta és megadja a kért tájékoztatást a hozzá forduló civil szervezeteknek.

 

- Képviselő Úr! Az erőmű-hosszabbítás műszaki megvalósíthatóságának és gazdaságosságának elemzését független szakértők bevonásával elvégeztette. A beruházás műszakilag biztonságosan megvalósítható, gazdaságilag pedig megtérülő befektetés. Mindezek alapján kérem, hogy a válaszomat szíveskedjenek elfogadni.

 

***

 

SZILÁGYI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Nem sikerült megnyugtatnia, nem lehet ennyivel elintézni ezt a dolgot. Egyszerűen nem lehet egységesen kezelni a négy blokkot. Az I-es és a IV-es blokk között fényévnyi távolság van, gondolom, ezt ön is tudja, és mindenki tudja ebben az országban, aki egy kicsit tájékozott. Nem lehet nyugodt az ember az országban folyó hatósági munka miatt sem, amikor próbálják elbagatellizálni például a csillebérci botrányt is. Tehát egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy itt független vizsgálatok történnek.

 

- Államtitkár Úr! A stresszteszt kevés, kevés; független vizsgálatok kellenek! Megismétlem: egy 30 éves reaktorblokkot akarnak 20 évvel meghosszabbítani, és még 20 évig kell ennek biztonságosan üzemelnie. Ezt a reaktort még a szovjet elvtársak építették, és tudjuk, hogy mennyi mindent kellett itt létrehozni, hogy egyfajta biztonsági szintet elérjünk. Egyáltalán nem babra megy a játék, az egész Kárpát-medence biztonságáról van szó.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 231 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

 

Hogyan változik a pedagógusok élete az iskolák állami fenntartásba kerülése után?

 

KUCSÁK LÁSZLÓ, (Fidesz): - Államtitkár Úr! 2013 januárja jelentős változás lesz az általános iskolák életében azzal, hogy állami fenntartásba kerülnek. Azon települések esetében, amelyek nem képesek vagy nem kívánják a működtetést ellátni, az iskolák teljes finanszírozása állami feladat lesz, így az intézmények irányítása a tankerületekhez kerül. Ily módon lenne elérhető, hogy a ma igen eltérő helyzetű iskolák, pedagógusok közötti különbségek kiegyenlítődnek.

 

- Államtitkár Úr! A kormány megnyugtató módon azt ígéri, hogy úgy megy végbe az átalakulás, hogy a pedagógusok és más ott dolgozók abból semmit nem fognak érezni. Ám az oktatásban tevékenykedők és rajtuk keresztül az érintett családok érthetően nyugtalanok. Mendemondák kaptak, kapnak lábra, feltételezések, téves hírek keringenek. Érthető, hogy az iskolák falai közt dolgozókat foglalkoztatják a várható változások, hisz a saját életükről van szó. Ugyanakkor a tervezett új modell jelent majd az iskolaélet mindennapjaiban olyan változásokat, amelyekről az érintettek rendkívül keveset tudnak, így indokolt a folyamatos és gyakorlatias jellegű tájékoztatás. Ennek megfelelően a magam kérdései is rendkívül gyakorlatiasak:

 

  • Milyen változásokat hoz munkáltatói oldalról a pedagógusok foglalkozatása?
  • Milyen típusú kapcsolatuk lesz az intézményfenntartó központokkal?
  • Milyen hatásköreik lesznek az intézményvezetőknek?
  • Kinek szól például a pedagógus, ha táppénzre megy?
  • Ki szervezi a helyettesítésüket?
  • Milyen változások várhatók a pedagógusok foglalkozatásában, és mikortól?
  • Ki fizeti a pedagógusok bérét, és azt mi határozza meg?
  • Lesznek-e a pedagógusok bérezésében változások, és az kiket, hogyan érint?
  • Kihez fordulhatnak a pedagógusok, ha eszközökre van szükségük?
  • Ki finanszírozza az eszközök beszerzését, és mitől függ, hogy mekkora lesz az erre szolgáló éves keretösszeg?
  • Ki határozza meg a nem pedagógusként foglalkoztatottak bérét, irányítja munkáját?

 

***

 

HALÁSZ JÁNOS, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A közoktatás rendszere igen nagyszabású átalakuláson megy keresztül, ami a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek szeptemberi hatálybalépésével vette kezdetét.

Az előzetes félelmek és riogatások ellenére a tanév zökkenőmentesen és rendben megkezdődött. Január 1-jén az óvodák kivételével az összes eddigi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény állami fenntartásba kerül, az önkormányzatok pedig működtetői szerepet kapnak. Szándékunk az, ahogy erre a képviselő úr is utalt, hogy az intézményekben dolgozók és különösképpen az intézményekben tanulók ebből minél kevesebbet vegyenek észre. Biztosítjuk a pedagógusokat, hogy aggodalomra nincs ok. A tisztánlátás és a téveszmék, rémhírek eloszlatása miatt azonban indokolt az a kérés, hogy pontos tájékoztatást kapjanak, ezért igyekszem az ön 11 tárgyilagos kérdésére világos választ adni.

 

- A pedagógusok foglalkoztatása az önkormányzati és megyei intézményfenntartó központok által fenntartott intézményektől átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, tehát a munkáltató személyében jogutódlás következik be. Egy állami intézményfenntartó központ jött létre, amelynek területi szervei lesznek a tankerületek. A megyeközponti tankerület a fenntartói jogokat a fenntartásába került köznevelési intézmények vonatkozásában a Klebelsberg Központon keresztül gyakorolja. Az intézményvezetők hatáskörében különösen az intézmény szakmai vezetése, a pedagógiai munka megszervezése, a szülőkkel, a működtetővel, a fenntartóval való kapcsolattartás, az intézmény napi életének szervezése, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntéshozatalok lesznek. Ha a pedagógus adott esetben rendkívüli szabadságra, táppénzre akar menni, akkor előzetesen szólnia kell az intézmény vezetőjének, ahogy ezt eddig is tette.

 

- Kérdezett a képviselő úr a helyettesítésről is. Megszervezése az igazgató, illetve tartós helyettesítés esetén - helyettesítési rendszer kidolgozása révén - a tankerület feladata, amely az utóbbi esetben is az igazgató közreműködésével történik. Az átvételre kerülő intézményekben a pedagógus és pedagógusi munkát segítő munkakörökben foglalkoztatottak esetében 2013. január 1-jétől a munkáltató személyében várható változás, amit a jogutódlás meghatározásával fogunk új jogszabályok útján rendezni, még ebben a félévben.

 

- A bérfizetésről is kérdezett a képviselő úr. A pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérét az állam fogja fizetni, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján készített besorolások szerint. A pedagógusok bérezésében az új előmeneteli rendszer, az életpályamodell bevezetése hozhat jelentős változást, de erre csak a 2011-ben elfogadott nemzeti köznevelési törvénynek a 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő rendelkezései alapján kerülhet majd sor.

 

- Az intézményvezetőkhöz fordulhatnak a pedagógusok minden szakmai eszközigényükkel, vagyis ahogy eddig sem a fenntartóval kellett közvetlen kapcsolatot tartaniuk, ezután is az intézményvezető lesz a napi munkájuk irányítója. Az eszközök beszerzése a működtető, a taneszközök biztosítása a fenntartó feladata.

 

- És végül az utolsó kérdésére: a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak bérét, munkaköri leírását a munkáltató határozza meg a hatályos jogszabályok alapján. Munkáltatójuk az intézmény működtetője lesz 2013. január 1-jétől kezdődően.

 

- Tisztelt Képviselő Úr! A legfontosabb változásokat, azok irányát már a korábban elfogadott törvények kijelölték, tehát nagy részben már rendezettek a kérdések. Már csak néhány részletkérdést kell jogszabályban megoldani. Ezt meg is tesszük, és ehhez kérjük az ön segítségét is.

 

***

 KUCSÁK LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr!  Meggyőződésem, hogy olyan fontos kérdésekről van szó, amelyeket a jelenben kell megválaszolnunk a megnyugtató jövő szempontjából. Arra kérném és önön keresztül a tárca és a Klebelsberg Intézet munkatársait is, hogy a továbbiakban is legyenek nyitottak, fogadókészek és informatívak. A válaszát ennek reményében is tisztelettel köszönöm és elfogadom.

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó