Országgyűlés: A különbözőség gyönyörködtet!
„Márpedig az állam megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja.” Meddig tűrik az állami földeken a fideszes haverok szabadrablását? Mi lesz a megyei múzeumokkal? Mit tesz az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság azért, hogy gondtalanul teljen a nyár? Ami millióknak rémálom, az a néhány száz fideszesnek tényleg tündérmese? Jogos félelem, vagy jogos védelem?
2012. július 5. 09:47

Diversitas delectat!”

 

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból -  zajoktól mentesen - szolidan és „stilizálva" tallózunk. 

 

Meddig rombolják még az önkormányzati rendszert?

 

DR. TÓTH JÓZSEF, (MSZP): - Államtitkár Úr! Egyre nő a bizonytalanság az önkormányzatok jövőjét illetően az intézményekben, a hivatalokban, a képviselőkben és a települések lakosaiban egyaránt. Az viszont már egyértelmúen látszik: a 2013. évi költségvetés tervezetének nagy vesztesei az önkormányzatok lesznek. Az állam jóval több forrást vesz el, mint amennyit az átvett feladatok indokolnának.

Amennyiben ez a drasztikus lépés megvalósul, alacsonyabb színvonalú lesz az óvodai, a bölcsődei ellátás,  romlani fog a közterületek minősége,  kevesebb szociális támogatást kaphatnak az egyre növekvő számú rászorulók. Szűkülnek azok a saját bevételi források is, amelyekre alapozva a helyi sajátosságokat, az önként vállalt feladatokat finanszírozni lehet, márpedig ezzel az önkormányzatiság egyik lényeges eleme válik semmivé. Ez a felfogás arra utal, hogy az önkormányzatoknak nem a települések lakosait, nem az embereket, hanem az államot kell szolgálniuk. Ezekre tekintettel kérdezem:

 

  • Meddig rombolják még az önkormányzati rendszert?
  • Mekkora összeget kíván elvonni 2013-ban a kormány az átvett feladatok finanszírozásán túl az önkormányzatoktól?
  • Számoltak-e a forráskivonás társadalmi hatásával?

 

***

 

TÁLLAI ANDRÁS, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az egész interpellációja egy várakozáson, egy fikción, egy feltételezésen alapszik, s ezért azután rossz tényeket sorol, és rossz politikai következtetéseket von le belőle. Ami valóban tény: jelentős átalakulás közepette van az önkormányzati rendszer, azonban nem olyan átalakulás előtt, mint az önök idejében, amikor évről évre több feladatot kaptak, miközben a forrásokat évről évre csökkentették. 2010-ben például, egyébként az ön szavazatával is, a szocialisták 120 milliárd forintot vontak el az önkormányzati fejezetből.  Ez az átalakítás nem ilyen.

 

- Képviselő Úr! Az átalakítás lényege az, hogy bizonyos feladatokat a jövőben az állam fog ellátni, és nyilván a minisztériumok költségvetésében fog ez megjelenni. Például az iskolapedagógusok bérére 334 milliárd forint, a szakmai munka feltételeinek támogatására 11 milliárd forint, a szociális szakellátásra 37 milliárd forint, az államigazgatási feladatokra 29,6 milliárd forint, a járási hivatalok által juttatott ellátásokra 19 milliárd forint kerül átcsoportosításra. Tehát kimondottan csak feladatarányos kiadások kerülnek az önkormányzati fejezetből át az adott tárca minisztériumába. A benyújtott 2013. évi költségvetés ennek a feltételeit teljes egészében biztosítja; így az az állítása sem igaz, hogy a helyi adók szűkülnek, hiszen minden helyi adó az önkormányzatoknál marad. Nem kétséges tehát, hogy biztos pénzügyi alapokon nyugvó, tiszta, átlátható, új önkormányzati rendszer jön létre 2013. január elsejétől.

 

***.

 

DR. TÓTH JÓZSEF: - Államtitkár Úr! Egy kérdésemre sem kaptam választ. Az állampolgárt alattvalóvá, díszletté szeretnék tenni, folyamatos megregulázásáról van szó, amit pedig adnak az kegy a beszedett adóforintokból. A szolgabürokrácia és a csodafegyverként használt feladatfinanszírozási tétel révén, számításaim szerint, mintegy 110 milliárd forint  kerül kivonásra. Ajánlom figyelmébe a mai rendszerre Karinthy egyik ironikus mondását: „Márpedig az állam megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja.” Ez az önök felfogása!

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 199 igen szavazattal, 75 nem ellenében, tartózkodás nélkül, az államtitkári választ elfogadta. Az MSZP, az LMP és a Jobbik  egységesen nemmel voksolt.

 

Meddig tűrik az állami földeken a fideszes haverok szabadrablását?

 

MAGYAR ZOLTÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hetek állami földbérlet körül kialakult újabb botrányai végérvényesen bebizonyították, hogy az önök végtelenül korrupt rendszere tarthatatlan. Államtitkár úr korábban már többször jelezte, hogy konkrétumokat vár a Jobbiktól. Szerintem ezt a fajta kérését azóta már megbánhatta, ugyanis felállítottunk egy egész országra kiterjedő pályázatfigyelő rendszert. Minden egyes hektár állami földpályázatot megvizsgálunk, a gyanús eseteket felderítjük, és a nyilvánosságra hozzuk. Azokat visszaéléseket, ahol nyilvánvalóan politikai hátszéllel nyertek állami földeket az önök haverjai, gyakran spekulációs célból, azt képviselői eskümből fakadóan kötelességem itt a T. Ház előtt is ismertetni.

 

- - Államtitkár Úr! Fejér, Borsod és Bács-Kiskun megye után a múlt hetekben Veszprém megye volt a célkeresztben, fény derült olyan pályázatokra, amelyeknek a végeredményei igenis kétségesek. Azt, hogy a helyben lakó családi gazdálkodók helyett önöknek a több településsel arrébb élő, soha nem gazdálkodó, azt nem is tervező fideszes képviselők és rokonaik, hivatalnokok előbbre valók, újra bebizonyították. Az idő rövidsége miatt, most csak egyet tudok említeni: az a fideszes országgyűlési képviselő és polgármester például, akinek a családjában senki nem foglalkozik gazdálkodással, bevallottan nem is terveznek gazdálkodással foglalkozni, a helyi pályázót is megelőzve  34 hektár állami földet nyert el a Balaton-parton. Ami a legelképesztőbb az az, ahogyan reagált erre a sajtóban, Szó szerint idézem: „A feleségem családjának voltak földjei, amit az államosításkor elvettek, most tulajdonképpen csak visszakaptuk azokat.” Kérem az államtitkár urat, hogy világosítsa fel képviselőtársait, hogy ez nem a kárpótlási rendszer! Szintén egy idézet, de már máshonnan: „Szeretnénk a gyerekeinknek megadni az esélyt, hogy földből élhessenek.” Úgy gondolom, hogy sok ezer magyar család van még ezzel így, csak nekik nem fideszes képviselő az apukájuk. Kérdezem:

 

  • Meddig tűrik az állami földeken a fideszes haverok szabadrablását?

 

***

 

BUDAI GYULA, (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Szeretném már az elején leszögezni: az ön által fölvetett eset már okafogyottá vált, ugyanis a nyertes pályázók a földhaszonbérleti pályázatukat visszamondták, és az azt követő, második helyen befutó pályázókkal kötött szerződést a Nemzeti Földalapkezelő.

 

- Képviselő Úr!  Szeretném arra is felhívni a figyelmét, hogy mielőtt a parlamentben állít valamit, azért nézzen utána. Viszont nagyon meg vagyok lepve azon, hogy figyelőrendszert működtetnek. Ha jól érzékelem, akkor a nyertes gazdákat kívánják megfigyelni. Nem értem a a lényegét, de tegyék.Ugyanakkor engedje meg, hogy visszautasítsam azt a kijelentését, hogy politikai hátszéllel nyernek földterületet a képviselők! Amennyiben úgy gondolja, hogy hivatali visszaélés történt, vagy a bírálóbizottságot befolyásolták, akkor - már többször elmondtam önnek - tegye meg a büntetőfeljelenést.

 

- Képviselő Úr! közjegyzői okirat igazolja a pályázatok felbontását: a bírálóbizottság nem tudja, hogy kinek a pályázatát bírálja el. Látom derülnek.  Örülök, hogy a Jobbik frakciója jól szórakozik, pedig azt se tudják, hogy miről van szó, életükben nem láttak még ilyen pályázatot.

 

- Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ön semmilyen konkrétumot nem tudott elmondani. Értesüléseit, nem a Jobbik nyomozta ki, két kósza újsághírre alapozva hozta ide a Parlamentbe. Önök ugyanúgy folytatják azt a politikai hecckampányt, amit két hónapja kezdtek el a magyar vidék és a magyar gazdák ellen. Több sikert kívánok önnek képviselő úr!

 

***

 

MAGYAR ZOLTÁN: - Hát ez óriási! Tehát ha van egy mutyis ügy, amit ha nem veszünk észre, akkor az mehet tovább, de ha véletlenül észrevesszük, akkor azt vissza kell adni, és nem történt semmi. Ez hatalmas! Egyébként Rogán Antal kérésére is vissza kellett már adni földet. Azért néhány mutyira utaló példát még megemlítek: Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetője 30 hektár; Takács Szabolcs és felesége, akik szintén nem gazdálkodtak, kormányhivatal, kabinetfőnök, Veszprém megyében 31 hektár; Békésből Uhrin András, aki Simonka György országgyűlési képviselő jobb keze, munkafelügyelője, Fidesz-tag, Start-munkaprogram csoportvezetője, szintén állami földekkel gyarapodott. Hosszasan lehetne még sorolni a sort, de sajnos lejárt a felszólalási idő.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 196 igen szavazattal, 81 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében  az államtitkári választ elfogadta. Az LMP, az MSZP ellene voksolt, miként Hegedűs Tamás kivételével a Jobbik is. A Fideszból hárman is kilógtak a sorból: dr. Ángyán József a nem-gombhoz ragaszkodott, Bencsik János és Kőszegi Zoltán pedig tartózkodott.

 

Mi lesz a megyei múzeumokkal?

 

KARÁCSONY GERGELY, (LMP): - Államtitkár Úr! Június 30-án járt le az a határidő, amit az 1094. számú, április 3-án született kormányhatározat a megyei múzeumok további fenntartásának kialakítására, azaz átadására vonatkozó megállapodások megkötésére előírt. E határozat szerint a megyei múzeumok a megyeszékhely megyei jogú városokhoz, a megyei múzeumok tagintézményei pedig a területi elhelyezkedésük szerint illetékes települési önkormányzat fenntartásába kerülnek. A jövő évi költségvetés tervezetének tükrében végképp aggályosnak tűnik ez a lépés. A terv szerint 17,6 milliárd forint jutna az önkormányzati könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatására, ami reálértékben jóval kevesebb a 2009-ben utoljára folyósított összegnél. Jövőre feltehetően az önkormányzatok sem tudják majd ezt az összeget saját forrásból kiegészíteni, hiszen drámai mértékben csökken a számukra folyósított állami normatíva is.

 

- Államtitkár Úr! A kulturális és sajtóbizottság albizottságának ülésén a szakmai szervezetek egyértelműen kifejtették, hogy a megyei múzeumi hálózatot egyben kell tartani. Képviselőjük szavai szerint: „Mi olyan megoldást szeretnénk látni és támogatni, amely a rendszer értékeit megőrzi, a továbbfejlesztését biztosítja, éppen ezért ki kell mondani, hogy a települések között történő szétosztás szakmai szempontból elfogadhatatlan”.

 

- Államtitkár Úr! Ön korábban több alkalommal is kifejtette, hogy a megyei múzeumi hálózatot egyben kell tartani. Miniszteri meghallgatásán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is ígéretet tett arra, hogy a tárca újragondolja a kormány ebbéli döntéseit. Kérdezem tehát:

 

  • Milyen eredménnyel zárult, ha egyáltalán lezárult az intézményátadásról szóló tárgyalás az érintett önkormányzatokkal?
  • Nem gondolja-e a kormány, hogy helyesebb lenne a korábbi döntést felülbírálni, és a szakmai szervezetek, valamint a kulturális ágazat új vezetőjének, és az ön korábbi álláspontjának megfelelően állami kézben tartani a megyei múzeumi hálózatot?

 

***

 

L. SIMON LÁSZLÓ, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Egyetértek önnel abban, hogy az átalakulóban levő megyei múzeumi hálózat kiemelt figyelmet kell hogy kapjon a kormány részéről, ezt is kapja, hiszen mintegy 23 millió műtárgyat őriz, összesen 218 intézményében. E hálózatnak 2010-ben több mint kétmillió látogatója volt, 45 százalékban iskolás gyermekek. Ugyanakkor vannak olyan múzeumegységei - nem is egy, igen sok -, ahol a látogatószám nem éri el az évi ötszázat sem. Ez az intézményrendszer a magyar vidék kultúrájában és oktatásában mindezekkel együtt meghatározó szerepet játszik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt a tényt sem, hogy milyen állapotokat örököltünk. 2006 és 2010 között a szocialista kormányzat kivéreztette a fideszes vezetésű önkormányzatokat, összevonták a kulturális normatívát a többi normatívával. Nem is beszélve arról, hogy 2007-ben az oktatási és kulturális miniszter rendeleti úton csorbította az évszázados múltra visszatekintő múzeumaink feltárási jogosultságát, és létrehozta a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot. Az új intézmény nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezt is rendbe tettük 2010-ben. Megszüntettük a KÖSZ-t, a feltárási jogokat visszaadtuk az intézményeknek. Az erről szóló törvényjavaslatot az önök frakciója is megszavazta.

 

- Képviselő Úr! Nem kétséges, hogy a múzeumi rendszer szakmailag megerősítésre szorul. Átfogó intézményi struktúraátalakítási folyamat vette kezdetét, amelynek várhatóan több szakasza lesz. A megyei önkormányzatok által felhalmozott adósságtömeg kezelésének köszönhetően a megyei közgyűjteményi és közművelődési intézmények 2012. január 1-jei hatállyal állami tulajdonba és fenntartásba vétele vált szükségessé. A megyei múzeumi szervezet egyes múzeumai - terveink szerint körülbelül 150 kisebb egység - a települések fenntartásába kerülhet. A problémák időszerű kezelése érdekében intenzív egyeztetésbe kezdtünk. Megnyugtatnom képviselő urat, hogy a jövő évi költségvetésben nőnek e terület forrásai. A törvénytervezetben szereplő 17,6 milliárd forint nominális értékben meghaladja a 2009. évi normatíva értékét, és reálértékben is több, hiszen ebben az összegben nem szerepel a levéltárak támogatása. Kezdeményezzük a kormányhatározat és és a a ’97-es CXL. törvény módosítását is, melynek tervezetét éppen ma fogjuk a kormány elé terjeszteni.

 

***

 

KARÁCSONY GERGELY: - Államtitkár Úr! Meglepő fordulattal fogok élni: elfogadom a válaszát. Azért, mert azt gondolom, hogy az ön elődje kétéves regnálása alatt olyan károkat okozott a magyar kulturális ágazatnak, hogy minden olyan szándék, ami ezt a folyamatot meg akarja változtatni üdvözölendő. Miként az is, hogy egyeztetetnek a  szakmai szervezetekkel. De ezt úgy fogja föl, hogy ez az igen, nem előleg, ez egy foglaló, amit kétszeresen vesz vissza öntől az LMP frakciója, ha nem sikerül érdemi változást elérni ezen a területen!

 

Mit tesz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt  azért, hogy gondtalanul teljen a nyár?

 

DR. ÓDOR FERENC, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Nemcsak a gondtalan pihenés, de mindennapjaink elengedhetetlen része a lakosság biztonságos és jó minőségű élelmiszerekkel történő ellátása. A nemrégen újjáalakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) feladatkörébe tartozik a Magyarország területén előállított, forgalomba hozott élelmiszerek hatósági ellenőrzésének koordinálása, egyes célterületek kijelölése, a lakossági tájékoztatás megalapozása.

 

- Itt van a nyár, sokan látogatnak el hazánk idegenforgalmi központjaiba. A megnövekedett forgalom, párosulva a mindannyiunk által érzett meleggel, sokszor kánikulai időjárással, nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Ehhez járul még, hogy a nyári táborok beindulásával kampányszerűen sok gyermek étkezését kell egy adott helyen biztonságosan megoldani. Ezeknek a területeknek a fokozott ellenőrzése véleményem szerint elengedhetetlen. De nemcsak az üdülői, tábori étkeztetés területére kell nagyobb figyelmet fordítani, hanem azokra az élelmiszerekre, élelmiszercsoportokra is, melyek szezonálisan nagyobb mennyiségben fogynak. Mindezek figyelembevételével kérdezem:

 

  • Tervezi-e a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összehangolt ellenőrzés lefolytatását?
  • Amennyiben igen, milyen területek kerülnek az ellenőrzések középpontjába, milyen élelmiszereket, élelmiszercsoportokat ellenőriz a hatóság?
  • Mit tesz akkor az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, ha jogsértést tapasztal?
  • Milyen tájékoztatás várható az ellenőrzések tapasztalatáról?

 

***

 

KARDEVÁN ENDRE, (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A magyar élelmiszerlánc-felügyeletért felelős hatóság azon fáradozik, hogy a hazai piacra kizárólag biztonságos és megfelelő minőségű termékek kerülhessenek. A „szántóföldtől az asztalig” szemlélet alapján Magyarország példát teremtve egységesítette az élelmiszerlánc hatósági felügyeletének hazai rendszerét. A hatóság évente több alkalommal hajt végre összehangolt ellenőrzéseket. Így történik ez az idén is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásával kerül sor a nyári összehangolt élelmiszerlánc-ellenőrzésre az ország teljes területén.

 

- Az összehangolt ellenőrzés során a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságainak munkatársai vizsgálják a szezonális élelmiszereket, mint például az előkészített grillhúsokat, üdítőket, söröket, jégkrémeket, zöldség- és gyümölcstermékeket. Az ellenőrzés során bármely nemkívánatos élelmiszertermék esetében természetesen eljárnak. A legkisebb gyanú esetén is azonnali hatállyal megtiltják a kifogásolható élelmiszerek forgalmazását. A célterületek között szerepel az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetése, a nagy tömegeket megmozgató országos, nemzetközi rendezvényeken élelmiszert forgalmazó létesítmények, valamint a strandokon, üdülőhelyeken szezonálisan működő büfék, falatozók, éttermek, cukrászdák és fagylaltozók ellenőrzése.

 

- Képviselő Úr! Szakembereink bármilyen, a fogyasztók egészségét, illetve gazdasági érdekeit veszélyeztető élelmiszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos bejelentést kivizsgálnak és a jogsértés mértékétől függően azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. Ez jelenthet figyelmeztetést, de jelentheti a tevékenység részleges, végleges betiltását is. A szabályok ellen vétők az élelmiszerlánc-törvényben megfogalmazott elveknek megfelelően bírságra számíthatnak. Emellett fontos preventív eszköz a vásárlók minél szélesebb körű tájékoztatása. A NÉBIH rendszeresen ad ki lakossági tájékoztatókat, ezzel is ösztönözve a tudatos fogyasztói magatartást, megelőzve a vásárlók széles körű egészségkárosítását vagy érdekeinek sérelmét. Az összehangolt ellenőrzések tapasztalatairól folyamatosan adunk tájékoztatást. A pontos időpontot, hogymikor, hol és  mettől meddig ellenőrzünk, azonban készakarva nem mondom, mert akkor felesleges lenne kimennünka helyszínre. Természetesen, rendszeresen havonta be fogunk számolni az eredményekről.

 

***

 

DR. ÓDOR FERENC: - Államtitkár Úr! Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő hetek, hónapok úgy telnek el, hogy a fogyasztásra szánt élelmiszerek rendben lesznek. Megnyugtatóan hallhattuk, hogy mindazok, akik az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban és a szakigazgatási szervnél dolgoznak megerőltetett munkát végeznek a nyári időszakban a lakosság érdekében, védelmében. A válaszát elfogadom. Köszönöm. Jó munkát kívánok a kollégáinak!

 

Ami millióknak rémálom, az a néhány száz fideszesnek tényleg tündérmese?

 

LUKÁCS ZOLTÁN, (MSZP): - Államtitkár Úr! A nemzetgazdasági miniszter úrtól nemrég hallhattuk a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva, hogy ami a magyar gazdaságban történik, az tulajdonképpen egy tündérmese. Van némi igazsága a miniszter úrnak, meg kell valljuk, mert bizonyos köröknek, bizonyos rétegeknek ez a gazdaságpolitika valóban tündérmese, másoknak azonban inkább rémálom. Tündérmese azoknak, akik a sokmilliárdos, százmilliárdos megrendeléseket nyerik el, de rémálom azoknak, akiknek egyre nagyobb gondot okoz a sárga csekkek befizetése. Azoknak tündérmese, akik közel vannak a húsosfazékhoz, azoknak tündérmese, akik hihetetlen módon gazdagszanak meg az állami és önkormányzati megrendeléseken, de bizony nem tündérmese azoknak, akik lassan már nem tudnak megélni.

 

- Államtitkár Úr! Vannak a látványosaan a Fideszhez köthető cégek,  például a Simicska-féle Közgép, és vannak a kevésbé látványosak, olyan tanácsadó cégek, mint például a Századvég-csoport. Nos, a  Századvég-csoporttal kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1,3 milliárd forint értékben decemberben, majd februárban a miniszter asszony ezt 3,1 milliárdra emelte fel. Szeretném kérdezni:

 

  • Mi a csudát tud olyan óriási tanácsokat adni ez a tanácsadó cég, ami 3,1 milliárd forintot ér?
  • Emellett a 3,1 milliárdos megrendelésen túl vannak-e még megrendelések, amelyek a Századvég-csoporthoz köthetők?
  • Elkészítette-e a Századvég május végéig azokat tanulmányokat és mélyinterjúkat, amelyeket vállalt ebben a szerződésben?
  • Szeretném tudni azt is, hogy a kormány ezekből miket és miben tudott hasznosítani?

 

***.

 

FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár):  - Képviselő Úr! A kormány, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy folyamatosan javuljanak a magyarországi vállalkozások, vállalkozók, gazdálkodók lehetőségei. Ennek érdekében vesszük igénybe a tanácsadóinkat is, legyen szó külföldi nagyvállalatokról vagy hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséről. A célunk egyértelmű: az egyenletes és fenntartható fejlődés, a modern és versenyképes Magyarország megteremtése. Ennek érdekében készítjük elő a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályokat, és biztosítjuk az ágazati és területi szereplők közötti koordinációt. Ehhez képest ön és az ellenzék az elmúlt hónapokban pusztán két céggel kapcsolatban tesz fel állandóan kérdéseket, amelyekről nem tudok újdonsággal szolgálni.

 

- Képviselő Úr! Az ön által említett cégekkel kapcsolatos minden fontos és nyilvános információ megtalálható és elérhető a kormányzati honlapokon. Ezért javaslom és kérem, hogy először azokat tanulmányozza, mert ha csak kizárólag az ellenzéki sajtóból értesülve teszi fel a kérdéseit, soha nem fog az igazság a tudomására jutni.

 

***

 

LUKÁCS ZOLTÁN: - Államtitkár Úr! Emberileg sajnálom önt, amikor  ilyen dolgokat olvastatnak fel önnel. Egyébként nem akkor nem tudom meg az igazságot, ha az ellenzéki sajtót olvasom, hanem akkor nem, ha a kormányt kérdezem. Ön elfelejtett tájékoztatni minket arról, hogy a Századvég gazdaságkutató is majdnem százmillióval kaptak többet, vagy a Századvég-csoporthoz tartozó Strategopolis is tulajdonképpen majdhogynem megduplázta az éves nyereségét, sőt a 18 milliós mínuszból most már igen komoly pluszban van.

 

- Államtitkár Úr! Azt gondolom: ha 3,1 milliárd forintot kell egy cégcsoportnak fizetni, azért hogy a minisztérium megtudja, hogy mit kell csinálni, akkor felmerül a kérdés: minek a minisztérium? Fontos lenne tisztázni ezt is, elvégre önök lettek a Századvég csoport fideszes kifizetőhelye! 

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont  199 igen szavazattal, 70 nem ellenében 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.  Az LMP ( Scheiring Gábor kivételével), az MSZP  és a Jobbik karöltve, egységesen elutasította, - Básthy Tamás pedig (KDNP) magányosan velük tartott. 

 

Jogos félelem, vagy jogos védelem?

 

DR. APÁTI ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Önök két évvel ezelőtt történelmi felhatalmazást kaptak a gyökeres változtatások végrehajtására. Ahelyett azonban, hogy élnének a lehetőségekkel, az esetek túlnyomó részében visszavonulót fújnak. Az elszalasztott lehetőségek hosszú sorát gyarapítja a jogos védelem kérdésének szabályozása. Rossz szokásukhoz híven ismét megálltak félúton, hiszen nem volt elég bátorságuk a szükséges lépések megtételéhez. Elmulasztották teljes körűvé tenni a megtámadott személyek védelmét. Komoly hibát követtek el azzal, hogy időponthoz, helyszínhez, az elkövetők számához és az elkövetésnél használt eszközökhöz kötötték a szabályozást.

 

- Államtitkár Úr! Jogos elvárás, hogy minden helyzetben minden kockázatot a bűnözők viseljenek! A Jobbik már tavaly konkrét javaslattal állt elő, mely szerint nem büntethető a sértett, ha védekezés közben a támadónak testi sérülést vagy halált okoz. Emellett kellő garanciát is beépíthetünk azzal, hogy amennyiben a jogtalan támadás vagy behatolás jellegéből adódóan lehetséges, az élet kioltását kerülni kell. Önökkel ellentétben mi teljes körűvé tettük volna a rendszert.  

 

- Államtitkár Úr! A kormánytöbbség csak kisebb részben változtatott a korábbi helyzeten, holott az elkövetők óriási helyzeti előnyben vannak. Tudják, hogy hol, mikor, hogyan, hányan, kire, milyen eszközzel fognak lecsapni. Ezzel szemben a sértetteknek a megfelelő védekezéshez nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Ilyen felállás mellett kivétel nélkül minden esetben a sértettek pártjára kellett volna állni, hogy ne nekik, a megtámadottaknak kelljen a börtöntől tartaniuk.

 

- Államtitkár Úr! Különösen veszélyes, hogy politikai haszonszerzés céljából hazugsággal tömik és félrevezetik a közvéleményt. Sajnos nem igaz, hogy minden megváltozott. Nem igaz, hogy a támadásokkal szemben minden esetben megfelelően védekezhetnek a sértettek.

Joggal kérdezem tehát:

 

  • Milyen állam az, amely nem biztosítja teljes körűen a megtámadott személyek számára a védekezés lehetőség?
  • Miért megint a gyilkosoknak, tolvajoknak, rablóknak kedveznek?
  • Miért hagyják, hogy sok esetben ezután is a sértetteknek kelljen majd a bíróság előtt magyarázkodni, amiért megvédték magukat vagy másokat?
  • Mi lesz az erősebb: a jogos védelem vagy a jogos félelem?

 

***

 

RÉPÁSSY RÓBERT, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Egy héttel ezelőtt s 243 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amiről most érdeklődik, amit egyébként ön és a Jobbik-frakció is megszavazott.  De még sem a kihirdetése, sem a hatálybalépése nem történt meg, így a kormány feladatkörébe sem került még a végrehajtása; majd ha hatályba lép, akkor.

 

- Képviselő Úr! Az új büntető törvénykönyv kidolgozásakor a kriminálpolitikai kiindulópont a jogos védelem jogintézményének szabályozásánál, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a támadót valamilyen sérelem éri, annak következményeiért a védekező nem tehető felelőssé. Ezt tükrözi az új büntető törvénykönyv is, amely a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti. Törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének túllépésére is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos feltétellel vagy feltételek fennállása során a jogtalan támadást élet elleni támadásnak kell tekinteni, és ekkor nem képezheti mérlegelés tárgyát, hogy a védelem eszköze vagy módja arányos volt-e. Azaz, ha például a személyünk elleni támadás éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan történik, illetve ha a lakásunkba jogtalanul behatolnak éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan, akkor alappal feltételezhetjük azt, hogy a támadás az élet ellen is irányult, és az ilyen támadás akár a támadó életének kioltásával is elhárítható. Nem tehető felelőssé a jogellenes támadást elhárító személy, ha a védekezéssel gondatlanul okoz bármilyen sérelmet, illetve szándékosan okoz kisebb vagy azonos sérelmet.

 

- Képviselő Úr! Fontos tehát hangsúlyozni, hogy ha a támadás a megtámadott élete ellen irányul, a védekező a támadást a támadó, a támadók életének kioltásával is elháríthatja, a szükséges és arányos védekező cselekménye nem lesz büntetendő. Amennyiben a vagyontárgyait akarják a támadók megszerezni, és a védekező az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, azaz a javai ellen irányuló támadást a támadó életének kioltásával hárítja el, a védekező nem büntethető. A védekező felelősségre vonására csak abban az esetben kerül sor, ha tudja, hogy a támadás elhárításához nem szükséges a támadó életének kioltása, ennek ellenére szándékosan megöli a támadóját.

 

- Képviselő Úr! Az állam tehát az alaptörvény rendelkezéseit szem előtt tartva teljeskörűen biztosítja a védekezés lehetőségét azok számára, akiket jogtalan támadás ér. Kérem a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az egy héttel ezelőtti szavazás fényében fogadják el a válaszomat, és várják meg, amíg az új törvény hatályba lép, melynek  rendelkezéseit a kormány végre fogja hajtani.

 

***

 

DR. APÁTI ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Felolvasással nem lehet jogos védelmet teremteni, csak hatékony törvényalkotással! Másrészt ne vezesse félre a közvéleményt meg a tévénézőket! Amit mi megszavaztunk, az az arányosság elvének vagy fogalmának kivétele volt a javaslatból; a teljes Btk.-nál tartózkodtunk, többek között az ilyen félkész megoldások miatt.  Egyébként javaslom államtitkár úrnak, ha ne adj’ Isten - bár nem kívánom ezt önnek - támadás érné, akkor olvassa fel ezt a zsiványoknak, bizonyára nagy hatással lesz rájuk a jogos védelem kifejtése, és az ön védekező tevékenységét is segíteni fogja!

 

- Másrészt, államtitkár úr, teljesen mindegy, hogy hány órakor támadnak meg a nyílt utcán bárkit, higgye el nekem, a sértettnek egy dolog számít: ne az ő hozzátartozói járjanak a kórházba, ne az ő hozzátartozói gyűjtsenek koszorúra. Minden más másodlagos! Önök leszavazták a Jobbiknak azon javaslatát, amely teljes körűvé tette volna a megtámadott személyek védelmét, éppen ezért ezt a hozzáállást nem tudom elfogadni.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 203 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. Egységesen nem támogatta az MSZP és a Jobbik, az LMP viszont, a kormánypártokhoz csatlakozva, két kivétellel (Szilágyi Péter, Szilágyi László) igennel voksolt.

Bartha Szabó József
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó