Országgyűlés: javaslatok zöld úton
Érkezhet a távközlési adó! Állást foglalnak a gyöngyöspatai konfliktusban az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság jelentésének elfogadásával. Módosítják a fogyasztóvédelemről szóló törvényt is. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.
2012. május 14. 08:25

Az Országgyűlés akár már a héten dönthet a távközlési adóról, amennyiben a képviselők hétfőn felveszik a parlament háromnaposra tervezett napirendjére az erről szóló kormányzati előterjesztést. Péntekre új ülésnapot hívhatnak össze az indítvány elfogadására. Az előterjesztés alapján a  távközlési adót július 1-jétől vezetik be, ténylegesen augusztustól szedik be, az első 10 perc adómentes lesz, efölött minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A tervezet szerint az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2.500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól az idén 30 milliárd forintos, jövőre pedig 52 milliárd forintos bevételt vár a kormány.

 

Zárószavazásra vár

 

A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. nemzeti vagyonban tartandó és állami tulajdonban álló társasági részesedésének legalacsonyabb százalékos mértékét módosítja 25 % + 1 szavazatról 100 %-ra. Indoklása szerint  a kormányzati, külgazdasági, államháztartási kapcsolatok teszik szükségessé az állami tulajdon kizárólagosságát, és a tulajdonosi jogoknak a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter általi gyakorlását, (szöveges PDF).

 

***

 

A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a mezőgazdaságban előforduló csalások megelőzését tűzte célul. Az évek során ugyanis olyan nagyságrendet értek el, mely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált. A fordított adózás – mely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett – olyan adózási mechanizmus, mely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző csalási módszerek visszaszorításához. A javaslat ezért a gabona, olajosmag és fehérjenövény szektorban vezeti be a fordított adózást. Tartalmazza azt az intézkedést is, mely az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát növeli. Átmeneti rendelkezései biztosítják, hogy az egyenes adózásról a fordított adózásra történő áttérés ne okozzon egy és ugyanazon ügyletnél kettős adóztatást vagy nem adóztatást. A javaslat a fordított adózást 2 éves átmeneti időszakra vezeti be, (szöveges PDF).

 

***

 

Csendesnek végszavazásnak ígérkezik az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az indítvány szerint a kutatási alapprogramok legnagyobb erénye, hogy megújul, alkalmazkodik a hazai igényekhez, működésébe beépíti a nemzetközi tapasztalatokat, tanult a saját gyakorlatából, célkitűzéseinek folyamatos, maradéktalan teljesítése azonban szükségessé teszi működése jogi környezetének a megváltoztatását. Jelen törvénymódosítás is e célt szolgálja, (szöveges PDF).

 

***

 

Befejeződhet a fogyasztói törvény módosítása, melynek tervezetét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyzi. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók minél jobb tájékozódásának és az információkhoz való hozzáférésének a biztosítását, a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékkal élők) érdekeinek fokozott védelmét. Elfogadása esetén a jövőben - többek között - gyorsabbá válhat a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre. A törvényben biztosított védelem kiterjed a tisztán fogyasztói minőségben eljáró kisvállalkozásokra is, és a fogyasztói érdekvédő civil szervezetek is hatékonyan léphetnek fel.

 

A beterjesztett módosításban egyebek között szerepel, hogy a telefonon vagy elektronikusan közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolatát a korábbi három helyett öt évig köteles megőrizni a vállalkozás. Az ügyfélszolgálati nyitva tartással kapcsolatban a módosítási javaslat azt is kimondja, hogy az ügyfélszolgálatot a hét egy napján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán át folyamatosan nyitva kell tartani, valamint lehetőséget kell biztosítani a fogyasztó számára előzetes időpont-egyeztetésre a személyes ügyintézéshez.

 

A javaslat a békéltető testületeknek lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot adjon. A tervezett módosítás kimondja: a  békéltető testület küldeményeire a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. A módosítás a hatékony fogyasztói érdekvédelem érvényesítésére alapot teremt a közérdekű keresetek szélesebb körű alkalmazására is, (szöveges PDF).  

 

***

 

Befejeződik az az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése elfogadásáról szóló határozati javaslat vitája.  Másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett  majd kéttucat szervezettől a gyöngyöspatai eseményeket feltárni szándékozó eseti bizottsághoz. A munkájuk során jelentős mértékben támaszkodtak az ezen állami és civil szervezetek által megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által postázott beszámolókra, de éltek a személyes meghallgatások lehetőségével is.  A bizottság 282 napos fennállását követően terjesztette az Országgyűlés elé a jelentését.

 

A jelentés elöljáróban megállapítja: Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban azok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között.

 

A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet kiélezésében és eltúlzásában, a kialakult helyzet nem valóságnak megfelelő bemutatásában.  Provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenységét támogatóan. E szervezet  Gyöngyöspatára érkezése előtt, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakosai között. Az a Jobbik által sokat hangoztatott érv tehát, mely szerint a roma lakosok által teremtett elviselhetetlen terror tette szükségessé a SZJPE fellépését a településen, nem igazolódott be, a településen terjedő szóbeszéd azonban alapot szolgáltathatott egy olyan téves érzet kialakulásához, hogy elviselhetetlen a romák általi terror Gyöngyöspatán.

 

A bizottság által bekért dokumentumok alapján tényként állapította meg, hogy az SZJPE tagjainak bevonulását követően erősödött fel és éleződött ki az ellentét a helyi lakosok között. Miután az SZJPE tagjai kivonultak Gyöngyöspatáról félelmet, szorongást és haragot hagytak maguk után, ami az állam törvényes segítsége nélkül nem volt rendezhető. Ezt erősítette meg Tábi László is, amikor a bizottság előtt kijelentette : „Azután jött az ominózus 2011. tavasz, amikor Juhász Oszkár mostani polgármester úr bejelentette, hogy holnaptól a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözik Gyöngyöspata területén. Én úgy éreztem akkor, hogy ezt meggátolni nem tudom . Erre azt mondta, hogy az egész ilyen megmozdulás felelőssége az övé, illetve a Jobbiké, ezt nem vitattuk, nem firtattam ." Tábi László a határozott politikai nyomásra lemondott, majd a Jobbik kihasználva az általa kialakított helyzetet megnyerte az időközi polgármesteri választást, de miután elérte egyik célját - a polgármester lemondását -, az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vett részt.

 

A jelentés szerint a gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események „megoldásába”, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért. Kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tűntette fel Magyarországot.

 

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította: a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMP-hez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyílt leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel. Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen információkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami már-már egyenlő egy polgárháborús helyzettel. Ezeket a híreket egyértelműen az LMP kommunikálta, mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóban.

 

A beszerzett iratokból, valamint a meghallgatásokból kiderült, hogy az LMP és a jogvédő szervezetek nem a helyzet mielőbbi megnyugtató megoldásában voltak érdekeltek, hanem abban, hogy a kormányt és annak ténykedését igaztalanul kritizálják, valamint a kialakult helyzetet túldramatizálják. A jelentés rögzíti továbbá: Richard Field kötődése az LPM-hez és annak holdudvarához tartozó jogvédő szervezetekhez egyértelmű. Richard Field már a 2010. évi országgyűlési választások idején több millió forinttal támogatta az LMP választási kampányát, kapcsolatuk az LMP által is elismerten fennállt. Ez a kapcsolat a vizsgált időszak alatt is működött. Ezt támasztja alá, hogy 2011. április 19-én, miután Richard Field eldöntötte, hogy utaztatja a gyöngyöspatai romákat, erről az utazás előtti napon az a Kende Judit már tudott, aki március 16-án éjszaka két LMP-s országgyűlési képviselővel megjelent Gyöngyöspatán, valamint több LMP-s aktivistával együtt ott volt 2011. április 22-én reggel az elutaztatás megkezdésekor.

 

A bizottság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra, A bizottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálata csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

 

A jelentés összeállítása során a bizottság a meghallgatásokon túl figyelembe vette az Országos Rendőr-főkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait is. Megállapította: a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott intézkedések a szükségesség és az arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A határozott fellépésnek és a bűnmegelőző tevékenységnek köszönhető, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetésére nem került sor.

 

A jelentés kiemeli: a kormány már az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai „ megszállás " bármikor megismétlődhet az ország bármely településén. A kialakult helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérte, ennek során megakadályozta, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon, gyors ütemben megszüntette azokat a jogszabályi kiskapukat, melyek felhasználásával előidézték a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történteket. Nem késlekedve kezdeményezte a büntetőtörvénykönyv módosítását. Intézkedett több vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény (2011 . évi CLXV tv .) megalkotása. A törvény teljes körűen szabályozza a polgárőr helyét és szerepét a közrend, köznyugalom fenntartásában, másrészt megteremti a polgárőrség nemes eszméjét önző politikai célokra kihasználni akaró személyek és csoportosulások távoltartását a polgárőri tevékenységtől. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal. Ezt követően – vélhetően - már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre melynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszik a társadalmi együttélés szabályait, ahogy azt a SZJPE tagjai tették volt Gyöngyöspatán.

 

A bizottsággal, annak működése során a kormány képviselője folyamatosan kapcsolatban állt, így a megtett kormányzati intézkedések, a kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítások felölelik a bizottság munkája során javaslatként felmerült változások teljes körét. A bizottság ezért további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kérte fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában, annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezzel segíthesse a munka világába való visszatérést. (A jelentés teljes szövege: J/6574.

 

Folyamatban

 

Hétfőn Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter eskütételével indul az ülésnap, majd a folytatásban döntenek a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokról és sajtótermékekről szóló törvények napirendre vételéről. A parlament hozzájárulása esetén még aznap kora este megkezdődhet a két javaslat általános vitája, előbbi összesen hat, míg utóbbi 4 óra 20 perces időkeretben.  Az előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról kedden mondhatják el véleményüket a képviselők, a pénteki ülésnap összehívása  esetén pedig a két javaslathoz benyújtott módosító indítványokról is szavazhat a T. Ház.

 

Kedden az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról kezdődik általános vita. Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás miniszter salátatörvény-javaslata az ágazat számos pontján hajtana végre változtatásokat, így megvalósulhat például a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelése, továbbá egyszerűsödhet több szociális ellátás, köztük a táppénz elbírálása. A második ülésnapon emellett tíz korábban kezdett előterjesztés tárgyalása folytatódik, részletes vitát tartanak egyebek mellett a jegybanktörvény módosításáról, valamint a szélsőségesség elleni fellépésről szóló szocialista indítványról.

 

A szerdai ülésnap az új Büntető törvénykönyvről  szóló javaslat általános vitájának megkezdésével indul, ami azt jelenti, hogy a kormány képviselője, valamint a frakciók vezérszónokai fejthetik ki véleményüket. Az előterjesztés alapján az új Btk. 2013-ban lépne hatályba és egyebek mellett rendelkezne a büntethetőséget kizáró jogos védelemről, aminek értelmében a megtámadott személynek védekezése során nem kell az arányosságra figyelemmel lennie, akár az élet kioltásáig is elmehet. A Ház szintén aznap kezdhet tárgyalni a termékek piacfelügyeletéről szóló javaslatról, amelyben a kormány azt kezdeményezi, továbbra is elsősorban a gyártó legyen köteles gondoskodni a termék biztonságáról, ugyanakkor az importőr, illetve a forgalmazó se hozhasson forgalomba a használójára veszélyt jelentő árut.

 

A pénteki ülésnap még talány.

 

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

 

HÉTFŐ

 

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás. A törvényjavaslat egyik szakasza sarkalatosnak minősül ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

 

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Határozathozatal.)

 

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa.  A napirendi pont előadója: Berényi László, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója. Határozathozatal.)

 

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozati javaslat. (Menczer Erzsébet Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Papcsák Ferenc, dr. Vas Imre, dr. Zsiga Marcell Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Határozathozatal.)

 

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrás ok minisztere. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

 

A közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

 

A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vitája a lezárásig.)

 

A távközlési adóról szóló törvényjavaslat. (Általános vitája a lezárásig.)

 

KEDD

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrás ok minisztere. Általános vita a lezárásig.)

 

Magyarország Alaptörvényének első módosítása címmel törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita  A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.  A törvényjavaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

 

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Navracsics Tibor, dr. Szabó Erika, Kósa Lajos, Rogán Antal, dr. Láng Zsolt, Horváth László, dr. Pesti Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Pesti Imre. Részletes vita.)

 

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

 

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

 

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Tarnai Richárd KDNP-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

 

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

 

A szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló határozati javaslat. (Mesterházy Attila, Harangozó Gábor, dr. Steiner Pál MSZP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Steiner Pál. Részletes vita.)

  

SZERDA

 

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az általános vita megkezdése.)

 

Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)  A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

 

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont  előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az általános vita megkezdése.)

 

Az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13.napján kelt nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Magyarországon működő intézményeire és vezető tisztségviselőire való kiterjesztéséről. (A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

 

A Magyarország Kormánya és Új-Zéland Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 23. és 24. Cikkeihez fűzött nyilatkozat visszavonásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

 

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József
  • Orbán Viktor: Amit Brüsszel tesz, az árulás
    Az oltás működik, Magyarország működik – erősítette meg Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának első napján elmondott beszédében. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a gazdaság repülőrajtot vett, így képesek leszünk elérni az 5,5 százalékos növekedést is az év végére. A gyermekeseknek és a nyugdíjasoknak ígért támogatásokat semmi nem veszélyezteti. – Hiába hátráltatja Brüsszel a helyreállítási alap kifizetését, a kormány már megelőlegezte az újraindítási programokra szánt összeget – magyarázta a kormányfő. Szerinte Brüsszel elárulja Európát a migrációhoz való hozzáállásával.
  • „Jakab Péter a világ egyetlen bohóca, akinek testőrei is vannak”
    Részletesen reagált a baloldal vádjaira mai parlamenti felszólalásában Orbán Viktor, bár megjegyezte, a baloldalt a valóság egyáltalán nem érdekli, össze-vissza beszélnek. Jakab Péterrel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, ő csak egy bohóc, akit nem kell komolyan venni. Azt is mulatságosnak tartotta Orbán, hogy Gyurcsány Ferenc akarja kioktatni a jobboldalt morális kérdésekben.
  • Néhány órás leállással indult ma reggel az előválasztás
    A szombati teljes összeomlás után a baloldali pártok, és az előválasztás szervezői ma reggelre hirdették meg kampányeseményük újraindítását. Ennek ellenére honlapjukon nagyjából reggel nyolc és tizenegy óra között továbbra sem lehetett online szavazni. A hibát később helyreállították, a négylépcsős online szavazási folyamat első fokáról már a második is elérhető: Lehet időpontot foglalni az ún. online azonosításra.
MTI Hírfelhasználó