Eltúlzott számok az új Diákhitel kapcsán
A Diákhitel Központ vezérigazgató-helyettese szerint nem több száz milliárdos államadósság-növelő tételt, hanem évi legfeljebb 7-8 milliárdos kiadást jelent az új diákhitel-konstrukció bevezetése – írja a Magyar Nemzet.
2012. április 18. 09:36

Lovas Attila egy kormányzati háttérszámítás kapcsán mondta ezt, amelyről az FN24 szivárogtatott ki részleteket. A cikk szerint a Diákhitel 2 néhány év múlva megduplázhatja az éves hiányt, és lenullázza a Széll Kálmán-terv megszorításait, mert a bevezetése idén 15, jövőre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint kiadási tételt jósolnak.

A sajtóértesülés azért nem állja meg a helyét, mert a tőketartozás az ügyfeleket terheli, és csak az állami kamattámogatás része terheli az államot, míg a sajtó a teljes állományt számolta el költségvetési teherként – hangsúlyozta a keddi sajtótájékoztatón Imre Zita, a központ kommunikációs vezetője.

A Diákhitel Központ vezetői úgy vélik, szó sincs arról, hogy a költségvetést terhelnék, hiszen forrásaikat évek óta a pénz- és tőkepiacról szerzik, a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), az Európai Beruházási Banktól (EBB), emellett időközönként kötvényeket bocsátanak ki, és készenléti hitelkeretet is igénybe vesznek a pénzintézetektől.

Számításaik szerint a sajtóban emlegetett milliárdok helyett mindössze 100-150 millió forint lehet az idei kamattámogatás költsége a költségvetés számára.

Érdemes megemlíteni, hogy az idei az törtév, mert csak szeptemberben indul a program. Az egész évre vetítve 600 millió forintos lenne az idei kiadásnövekedés. A kamatkiadás évről évre növekszik, hiszen a kihelyezett állomány is nő – írja a Magyar Nemzet.

A Diákhitel 1 mellett induló Diákhitel 2-t az önköltséges és részösztöndíjas hallgatók számára indította a kormány állami kamattámogatással. Lényege, hogy 2 százalékos fix kamattal kizárólag a képzés finanszírozására lehet felvenni, és a pénzt közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek utalják. A visszafizetés jövedelemarányos lesz, az érintettek a bérük 4 és 12 százaléka közötti összeggel törleszthetnek majd. Ettől csak extrém esetekben, például a különösen drága orvosi és művészeti képzésnél lehet eltérés.

Magyar Nemzet nyomán
MTI Hírfelhasználó