"Az önfeladás korszakát sikerült magunk mögött hagyni"
A miniszterelnök szerint a Gyermelyi Zrt. malomberuházása és a hozzá hasonló fejlesztések megfordíthatják a magyar élelmiszeripar sorsát, és ha a magyarokat egyre inkább magyarok látják el jó minőségű ennivalóval, „jobb lesz az életünk” is.
2012. április 12. 13:36

Orbán Viktor ezt csütörtökön mondta a Gyermelyi Zrt. új malmának alapkő-letételi ünnepségén. A csaknem kétmilliárd forintos beruházásnak köszönhetően a társaság a tésztagyártáshoz szükséges összes alapanyagot hazai, vállalaton belüli forrásból szerezheti be.

A kormányfő beszédében hangsúlyozta, a gyermelyi vállalatcsoport már eddig is büszkesége volt Magyarországnaka malomberuházás pedig annak a jele, hogy megváltoztak a dolgok az országban, a magyarok kezdenek magukra találni, és „a dolgok végre a fejük tetejéről a talpukra állhatnak, nem külföldről vesszük meg azt, ami itthon olcsóbban, magasabb minőségben állítható elő”. Megjegyezte, szerinte Magyarországon a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításából sokkal több embernek kellene megélnie.

A világ „mintha jó irányba kezdeni fordulni”

Minden alapkőletétel a magyar gazdaság egy ünnepnapja, hiszen azt üzeni, van értelme a közös erőfeszítéseknek. Egy malom alapkőletétele egy magyar embernek azonban – folytatta – több egy új beruházásnál, mert a malom a vidéki embernek rituális jelentőségű hely: a malomépítés azt is jelenti, a világ „mintha jó irányba kezdeni fordulni”, és kifejezi, hogy talán megindulhat a nagy hagyományú magyar élelmiszeripar újjászületése.

A magyar történelem legsikeresebb időszakában az ország malomipari nagyhatalom volt Európában, a magyar liszt a világszínvonalat képviselte és fontos része lett a nemzeti büszkeségnek – idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve ugyanakkor, hogy a privatizáció miatt megrogyott a magyar élelmiszeripar. „Egy olyan országban, ahol a nemzeti azonosságunk része a mezőgazdaság, a magyar étel, a kenyér, ahol a nemzetállam születésével egybeesett a malomipar felfutása, ott ezt a területet tönkretenni vagy akárcsak elhanyagolni súlyos hiba” – figyelmeztetett, kiemelve azonban, hogy a gyermelyi beruházás is azt mutatja, jó okunk van abban bízni, hogy „az önfeladás korszakát talán sikerült magunk mögött hagyni”.

Elmondta, azt kívánja, találja meg a számítását minden magyar befektető, aki a megtermelt hasznot visszaforgatja vállalkozásába, új munkahelyeket teremt, nem pedig offshore cégeken keresztül igyekszik kibújni az adózás alól. Hozzáfűzte továbbá: „találjuk meg mi, magyarok is mindannyian a számításunkat, amikor vásárlás közben egyre inkább a magyar élelmiszert választjuk”.

Beszédében a miniszterelnök érintette az új, európai uniós normáknak megfelelő tyúkketrecek ügyét is, amelyről – szavai szerint kissé sarkítva a kérdést – azt mondta: az EU „olyasmivel foglalkozik, amivel nem kellene. Amivel meg kellene, azzal meg nem foglalkozik. Amivel meg kellene, és foglalkozik, azzal meg rosszul foglakozik”. Nem attól lesz versenyképes az európai gazdaság, ha Brüsszelből meg akarják mondani, milyen méretű tyúkketrecben kell tartani az állatokat – fejtette ki véleményét.

Orbán Viktor végül arról biztosította a vállalatvezetőket, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeriparban minden kapacitásnövelő és minőségjavító beruházást – különösen, ha magyar tulajdonosokról van szó – a jövőben is támogatni fog.

1,5 milliárd beruházásra

Az üzemben 24 óra alatt 200 tonna lágybúza, vagy 150 tonna durumbúza őrölhető majd. Az új malom megépítésével a cég durumlisztből is önellátó lesz, ezt eddig külföldről szerezték be. A tojáshoz és a lágybúzához hasonlóan a durumbúza-vertikum is teljessé válik, így a Gyermelyi Zrt. termékei teljes egészében magyar alapanyagokból készülhetnek – ismertette Tóth Béla, az igazgatóság elnöke az alapkőletétel előtt. Gyermelyen 1989-ben indult el az első malom, amely teljes egészében ellátja a tésztagyárat. Az utolsó bővítés 2001-ben történt. A malom a tésztagyártás mellett sütőipari partnereket is kiszolgál, kibocsátása a tavalyi évben elérte a 100 000 tonnát, kapacitása tovább nem növelhető – indokolta a bővítést az igazgatóság elnöke.

Tóth Béla elmondta, az új malom építészeti és statikai terveit ugyanazok a szakemberek készítették, akik 25 évvel ezelőtt az első malomét. Az alkalmazott technológia üzembiztos, higiénikus, az őrlést számítógép felügyeli, a hatékony légtisztító berendezéseknek köszönhetően a malom környezetterhelése minimális. A társaság az idén az új malom építése mellett még közel 1,5 milliárd forintot fordít beruházásokra. Pályázati forrást is felhasználva, az uniós állatvédelmi előírásoknak is megfelelő, 120 000 tyúkférőhelyes tojófarmot hoznak létre. Megépül egy új csomagolóanyag-raktár, valamint egy tojásválogató is – tette hozzá az igazgatóság elnöke.

MTI - MNO nyomán
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó