Drámai pillanatok: lemondott Schmitt Pál köztársasági elnöki posztjáról
Napirend előtt szólalt fel Schmitt Pál a Parlamentben. Bejelentette: korábbi nyilatkozatait fenntartja, nem engedi, hogy lejárassák, harcolni fog igazáért.
Utoljára frissítve: 2012. április 2. 14:20
2012. április 2. 13:24

Felidézte a tényfeltáró bizottság megállapításait, melynek nyomán bírói úton fogja igazát megvédeni. Szerinte a SOTE Szenátusa nem jogszerűen járt el, nem volt joga kisdoktori címét megvonni.

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett. De hozzátette, a jelenlegi helyzetben, plágiumügye miatt személye inkább megosztja a nemzetet, ezért befejezi a szolgálatát. Bejelentette: lemond elnöki posztjáról.

Schmitt Pált felszólalását úgy zárta: "Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára". Beszéde végén a kormánypárti képviselők állva tapsolták meg.

Schmitt Pál ezután Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment.

A köztársasági elnök az Országgyûléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról - áll a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényben. A lemondás akkor érvényes, ha azt az Országgyûlés elfogadja.

A képviselők dönthetnek úgy is, hogy megkérik az államfőt, fontolja meg a döntését. Erre 15 napjuk van. Mivel a törvény nem nevesíti, hogy ezekben a kérdésekben milyen arányban dönt a parlament, a határozathoz értelemszerűen a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.

Mesterházy szerint napok óta erre a mondatra várt az ország

Napok óta arra a mondatra várt az egész ország, amit Schmitt Pál elmondott az Országgyűlésben - reagált az államfő lemondására hétfőn a parlamentben Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a köztársasági elnök "távozása ugyanolyan lett, mint amilyen az érkezése volt".

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, azt is tisztázni kell, hogy az államfő minek a hatására döntött a lemondás mellett.

"Az elmúlt napokban a becsületes és tisztességes embereknek a hangja le tudta győzni a becstelenséget" - mondta. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben nem csak a baloldaliak akarták Scmitt Pál lemondását, de számos jobboldali gondolkodó is. Szavai szerint az elmúlt másfél évben talán ez volt az első eset, amikor a politikai hovatartozást felülírta a morális meggyőződés és "a nemzet egységesen követelte a köztársasági elnök lemondását". Mesterházy Attila azt mondta ez "legyen intő jel" a miniszterelnök számára, hogy nem korlátlan a hatalma. Hozzátette, a fideszes politikusok számára is intő jel kell, hogy legyen, hogy az ő vezetőjük nem tévedhetetlen.

A szocialista képviselő szerint hiába próbálták a kormánypárti politikusok korábban lezárni az ügyet és azt sugallni, hogy ezzel a kormányoldalnak nincs dolga, illetve hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, mára kiderült, hogy ez nincs így.

Végül kijelentette, hogy most olyan személyre van szükség, aki kifejezi a nemzet egységét, ezért megismételte azt a korábbi felvetésüket, hogy a demokratikus pártok közösen jelöljenek új köztársasági elnököt, akinek újfent Sólyom László volt államfőt javasolta.

Jobbik: elkerülhetetlen volt az államfő lemondása

A Jobbik örül Schmitt Pál döntésének, ugyanakkor a köztársasági elnöki tisztség iránti bizalom helyreállítása érdekében közvetlen államfőválasztást javasol - kommentálta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője hétfőn a parlamentben azt, hogy Schmitt Pál bejelentette, lemond megbízatásáról.

Vona Gábor azt mondta: elkerülhetetlen volt Schmitt Pál lemondása, ugyanakkor az államfői tisztség szerinte olyan mértékben erodálódott az utóbbi hetekben, hogy egy egyszerű politikai csere kevés. Szerinte elégtelen lenne egy olyan megoldás, amelynek alapján "a Fidesz egyik kegyeltjét egy másik" váltaná fel.

Az ellenzéki politikus ezért a bizalom helyreállítása érdekében közvetlen köztársaságielnök-választást szorgalmazott.

Vona Gábor közölte: Schmitt Pál döntésnek "nyilvánvalóan örülnek", de, ha a köztársasági elnöknek tiszta a lelkiismerete, akkor jobb lett volna, ha megvárja a frakciók hozzászólását és válaszol ezekre.

Szerinte a felelősség és a botrány nem csak Schmitt Pálé, hanem a Orbán Viktoré is, aki őt kinevezte. Szerinte ebben a helyzetben a miniszterelnök sokkal tisztességesebben járt volna el, ha nem bujkál és nem tesz úgy, mintha az egészhez semmi köze nem lenne.

A Jobbik elnöke az MSZP-t is kritizálta, és arra szólította fel a szocialistákat, hogy a hitelesség kérdésében ne legyenek ilyen "nagy mellénnyel". Feltette a kérdést, hogy vajon a szocialisták korábban felszólították-e lemondásra az MSZP volt miniszterelnökét karhatalmi múltja miatt, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt ügynökmúltja miatt, vagy Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt a kettős állampolgárság elleni kampány, az őszödi beszéd, vagy a 2006-os őszi események miatt.

Az LMP-s Jávor Benedek még "utána rúgott" Schmittnek

Az LMP szerint elismeréssel tartoznak a köztársasági elnöknek lemondásáért, de a kormánypárti képviselők az erkölcs próbáján, a saját maguk által olyan sokat hangoztatott morál vizsgáján elbuktak.

Jávor Benedek, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben - azt követően, hogy Schmitt Pál bejelentette döntését - azt mondta: szomorú napja van ma a magyar demokráciának, egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely nem Schmitt Pál köztársasági elnök magánügye.

Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált a köztársasági elnöki székbe segítette. Ez az ügy a Fidesz ügye, személyzeti politikájának, és működésének a látlelete - értékelte az ellenzéki politikus.

Jávor Benedek úgy látja, baj, hogy a köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt olyan doktorátust nyújtott be, amely nyilvánvalóan az akkori szabályok és szokásjog szerint sem felelt meg a normáknak. Nem lehet az erkölcsöt relativizálni - fogalmazott, majd az államfő korábbi szavait idézte a zéró toleranciáról.
Az ellenzéki politikus szerint egyetlen vállalható döntése volt a köztársasági elnöknek, az, hogy lemond a posztjáról, és ezzel nem teszi azt a terhet Magyarország vállára, amit az ő erkölcsi megsemmisülése jelentette.

Az, hogy ez mostanáig húzódott, a kormánypárti politikusok szégyene - mondta, hozzátéve: az ülésteremben egy olyan magyarázkodást hallottak a köztársasági elnöktől, amellyel olyan embereket vádolt meg, akik a maguk részéről az erkölcs védelmében léptek fel.

Ez az ügy mindannyiunk, az egész ország számára kínos - fűzte hozzá, kiemelve: ennek az ügynek lett volna olyan megoldása, amely Magyarország és a Fidesz számára is a legkisebb kárral járt volna, mégpedig az, ha az államfő az egyetemi szenátus döntése után lemond. De ezt a lehetőséget elszalasztották - hangoztatta, hozzátéve: napokig "életben tartották a köztársasági elnököt pozíciójában." Eközben olyan emberek, akik valóban az erkölcsöt védték, áldozatul estek ennek az ügynek.

Jávor Benedek szerint az, hogy a kormánypárti politikusok a saját szégyenük helyett azzal foglalkoznak, hogy más képviselőknek van-e jogosultságuk az ülésteremben helyet foglalni, az ő szégyenük.

Az LMP-s politikus felszólalása előtt a házelnök azt mondta: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK)politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek. Kövér László azt mondta, kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre az államfői beszéd alatt a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat.

KDNP: tisztelet Schmitt Pálnak

Tiszteletét fejezte ki Schmitt Pálnak szavaiért és döntéséért a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője.

Harrach Péter - azt követően, hogy Schmitt Pál a plénum előtt bejelentette, lemond államfői megbízatásáról - úgy fogalmazott: az államfő olyan erkölcsi nagyságról tett tanúságot, amire nem volt képes az az ellenzék, amely méltatlanul viselkedett beszéde alatt. Ez az elnöki méltóság igazi meggyalázása, és a saját tisztségükre való alkalmatlanság bizonyítéka - értékelte a KDNP-s politikus.

Mint mondta: emlékezetes nap lesz a hétfői, amit azzá tesz az is, hogy az ellenzék máris új köztársasági elnököt javasolt, "talán éppen azt, akit ők annak idején nem szavaztak meg."

Lázár: még hétfőn döntsön a Ház az államfő lemondásáról!

A Fidesz frakcióvezetője azzal számol, hogy még hétfőn dönt az Országgyűlés Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásáról, és mihamarabb új államfője lesz az országnak. Lázár János hétfőn, napirend előtt a parlamentben közölte: mindennek előkészítésre két óra tárgyalási szünetet kér a házelnöktől, amit Kövér László elrendelt. Összeül délután a házbizottság is.

A kormánypárti frakcióvezető beszédében - Schmitt Pál lemondására reagálva - köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a munkájáért. Mint mondta, "ez a tisztelet kijár az elnöknek, ez a tisztelet kijár az intézménynek, és kijár annak a munkának, amit az elmúlt két esztendőben végzett". Lázár János - ellenzéki képviselőkhöz fordulva - hozzátette, reméli, ezek után sem akarják úgy megváltoztatni a történelmet, mintha Magyarország elnökének nem lenne alkalmas az, aki megnyert két olimpiát, aki a legtöbbet tette szervezőként a XX. században a magyar sportéletért, aki évtizedekig vezette a Magyar Olimpiai Bizottságot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik elismert vezetőjeként és európai parlamenti képviselőként is dolgozott. "Igenis méltó volt Schmitt Pál erre a tisztségre, és ezt be is bizonyította az elmúlt két esztendőben" - húzta alá, megjegyezve, senki nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon a sportról Schmitt Pálnál bárki is többet tudna, ahogyan azt sem, hogy egy egyetemi doktori disszertáció megírása problémát jelenthet az olimpiai mozgalom egyik vezetőjének, egy olimpiai bajnoknak.

A kisdoktori dolgozat kétségtelenül - folytatta - egy becsületbeli üggyé vált, de a Fidesz álláspontja az, hogy ebben az ügyben az Országgyűlésnek nem volt szerepe, mert a törvények kimondják, mikor léphet, mikor kell fellépnie a Háznak az államfővel szemben. Schmitt Pál hivatali munkájával kapcsolatban az elmúlt három hónapban egy mondat kritikát sem hallott senkitől - fűzte hozzá Lázár János.

Felszólalásában egyúttal szorgalmazta a rendszerváltás előtt és annak éveiben szerzett tudományos címek megvizsgálását, a doktori jogok felülvizsgálatát. Ezt szerinte a vezetőkkel kell kezdenie a tudomány világának.

Kitért Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának lemondására is, és azt mondta, senki nem vonta meg a bizalmat az egyetemi vezetőtől, hiszen amúgy is távozott volna hivatalából. "A rektor úrnak három hónap múlva lejár a mandátuma. Ezt mint egy komoly egyetem vezetőjeként végig kell dolgoznia, nem futamodhat meg sem ebben az ügyben, sem az előtte álló három hónapi munka elől. Ez nem a bizalom megvonása, hanem a munka elvárása" - közölte a frakcióvezető.

Lázár János felszólalása után Schmitt Pál parlamenti dolgozószobájába ment Kövér László házelnökkel együtt, ahol már Orbán Viktor miniszterelnök is ott volt. Jelen volt az államfői szobában Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.
 

gondola, mti
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó