Hamarosan megszülethet a megállapodás
Három héten belül megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután a kormány lezárta az unióval fennálló vitáját – írja a Magyar Nemzet.
2012. március 31. 14:57

Az államháztartás az uniós módszertan szerint 1204,6 milliárd forint többlettel zárt tavaly, ami a GDP 4,3 százalékát jelenti – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel. A tárca kiemelte: az egyszeri tételek nélkül az államháztartási hiány – a vállalt 2,94 százalék helyett – 2,43 százalék lett, amely az előző évek eredményeihez és más országok adataihoz képest is óriási siker.

A lap diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy hazánk részére 10-15 milliárd eurós hitelkeretet adna a valutaalap két évig. Azért csak két évig, mert az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy a 2014-es választások után alakuló kormány – ha folytatni kívánná az együttműködést a nemzetközi szervezettel – ismét legitimálja a paktumot.

A valutaalap arra számít, hogy a kölcsön egyharmadát folyósítaná az EU. A hivatalos tárgyalások megkezdéséhez az IMF csupán annyit kér, a kormány módosítsa a jegybanktörvényt. – A valutaalapot kevésbé érdekli Simor András jegybankelnök fizetése vagy az, hogy mire esküsznek fel a Magyar Nemzeti Bank vezetői, csupán annyit kér, a kabinet biztosítsa az MNB függetlenségét – hangsúlyozta a diplomata. Az IMF úgy látja: a monetáris tanácsnak túl nagy hatalmat enged a törvény, ami könnyen érdekkonfliktushoz vezethet az állami és a piaci szereplők között. Ezt a paragrafust kellene a kormánynak módosítania a tárgyalások megkezdéséhez.

Mivel a bankadót kivéve az idén kifutnak a különadók, ezért 2013-tól csak a pénzintézeteket sújtó különadót kellene a kormánynak megszüntetnie. Nem sérelmezik az egykulcsos adót, azonban az ezt szabályozó stabilitási törvényt ki kell venni a sarkalatos jogszabályokból, vagyis úgy kell módosítani, hogy elegendő legyen a törvény megváltoztatásához a parlament minősített többségének a döntése a jelenlegi kétharmados szavazataránnyal szemben.

A kabinet a hitelért cserébe nem úszhatja meg, hogy hozzányúljon a közösségi közlekedés átalakításához. – A nemzetközi szervezetnek az a célja, hogy a MÁV és a BKV esetében egy költségvetési cikluson belül ne kelljen hitelt vagy egyéb kormányzati segítséget igénybe venni, amelyre az elmúlt években mindig akadt példa – mondta a diplomata.

Nem lesznek újabb feltételek

Eközben a Magyar Nemzet kiderítette, hogy Brüsszelben nem lesznek újabb feltételei az IMF-tárgyalások megkezdésének, bár az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének tájékoztatása szerint „jogilag lehetetlen találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy a jövőben milyen témákban indíthat majd elméletileg a bizottság jogsértési eljárást”.

Válaszolt a kormány

A kormány pénteken – határidő előtt – átadta az Európai Bizottságnak a két, folyamatban lévő kiemelt kötelezettségszegési eljárás (bírák nyugdíjazása, adatvédelmi hatóság függetlensége) tárgyában, valamint két további, párhuzamosan vizsgált kérdésben (a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás függetlensége) készített hivatalos válaszát.

Magyar Nemzet nyomán
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
  • Elpusztít bennünket a radikális baloldali szentháromság
    Lemondott professzori rangjáról a torontói egyetem ismert kutatója, Jordan B. Peterson. A kanadai akadémikus, sztárpszichológus azzal magyarázta döntését, hogy a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmék lebontják az oktatás és a tudomány intézményeit, a szólásszabadság fogalmát újraértelmezve pedig végül pusztulásba hajszolják a nyugati világ kultúráját és társadalmait is. A szerző meglepetésre Vlagyimir Putyintól is idéz: az orosz államfő a nyugati haladóknak tulajdonítja azokat az eszméket, amelyek szó szerint népirtásba torkollottak a hazájában.
MTI Hírfelhasználó