Pancserpuccs - Kik akarták Orbánt megbuktatni?
Bár több fideszes országgyűlési képviselő azt állította lapunknak, hogy a puccs kifejezést nem használta Orbán Viktor a Fidesz egri frakcióülésén, de az általa vázolt, 8-10 „érdekes” esemény alapján egyértelműen arról beszélt, hogy december-január magasságában meg akarták őt buktatni. Kormányzati forrásaink szerint a folyamatokat félreértették a nyugati államok nagykövetségei is, ezért a diplomácia körökben valóban elterjedt a híre, hogy Orbán megy - írja Hetek.
2012. február 19. 13:40

A hvg.hu hírportál hozta nyilvánosságra, hogy az amúgy zártkörű, védett egri frakcióülésen az miniszterelnök másfél órás beszédének jelentős részét az általa csak „három lábon álló puccskísérletnek" szentelte. Eszerint az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezők felhasználták a „nemzetközi médiát", valamint diplomáciai kapcsolataikat is.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy szerinte például a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség személyével szemben, emiatt befolyása meggyengült. Konkrét példaként az Országos Bírói Hivatalt vezetőjének személyét, a kiválasztás körüli híreket említette. (Szájer József felesége, Handó Tünde került az új bírói hivatal élére, ezt többen a Fideszen belül is nehezen vállalhatónak tartották.) Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy Handó Tünde megválasztása után „vakondokat”, vagyis nemmel szavazó képviselőket keresett a frakcióban. „El kell dönteni, hogy ki melyik párt tagja, melyik oldalon áll” - mondta állítólag a miniszterelnök. A harmadik „lábról” annyit mondott, hogy az előző kormányokhoz kötődő külügyesek használhatták fel nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy gyengítsék személyét.

Puccsot senki nem hallott

Kormánypárti forrásaink a puccs kifejezést nem hallották, de azt megerősítették, hogy Orbán 8-10, általa különösen érdekesnek tartott eseményről olyan összefüggésben beszélt, amit lehet úgy értelmezni, hogy a fejére ment a játszma. Például nem tartotta a kormányfő véletlennek (és általában a képviselők sem), hogy az LMP karácsonyi „láncolós” akciója a Parlament előtt éppen akkor jutott a tetőfokára, amikor egy diplomatákból álló küldöttség ért a Kossuth térre.

A hvg.hu értesülését annyiban árnyalták lapunknak, hogy a Handó Tünde kinevezéséről szóló szavazást olyan értelemben említette a miniszterelnök-pártelnök, hogy ilyen ostromlott helyzetben össze kell tartani, ezért lett volna fontos, ha nem „szavaznak ki” a Fideszből. Az ügy súlyosságát azért az is mutatja, hogy komolyan téma a pártban, hogy az egyik nemmel szavazó éppen (legalábbis a találgatások szerint) egy fideszes miniszter lehetett, ami pedig súlyosan bizalmi kérdés a kormányfő számára.  

Az amerikai front

Egyébként nem találkoztunk olyan kormánypárti képviselővel, illetve kormányzati háttéremberrel, aki ne hinné el a megbuktatási szándékról szóló játszma narratíváját. Igaz, volt, aki hozzá tette, hogy Orbán Viktor is a végletekig kiélezte a helyzetet. Sokan sajnálatosnak tartják, hogy az elmúlt hónapokban látványosan megromlott a kapcsolat az Egyesült Államokkal, noha a Gyurcsány-korszaknak éppen az volt a hozadéka a Fidesz számára, hogy a 1998-2002 között megromlott kapcsolat helyreállt. Gyurcsány Ferenc látványos Putyin barátságát tartják az egyik tényezőnek, ami miatt az USA diplomácia a Fidesz felé fordult.

Az amerikai kapcsolatok megromlásának okaként több tényezőt jegyeztek meg. Egyrészt többen is komolyan úgy gondolják, hogy Hillary Clinton levelét az egyházügyi változások „generálták”, illetve, a médiatörvény okozta viták is hozzájárultak az amerikai álláspont megváltozásához. Másrészt a kormánypárti körökben meggyőződésszerűen hisznek abban, hogy Charles Gati, a John Hopkins Egyetem professzorának és Konrád György írónak – és más liberálisoknak – az Orbán-kormány demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó véleményei hangsúlyosan esnek latba Washingtonban. Mindezt tetézi, hogy Deutsch Tamás – teljesen feleslegesen – nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette Thomas Melia külügyi helyettes államtitkárt (aki rendszerváltás idején éppen Magyarországon teljesített külszolgálatot és jó kapcsolatokat ápolt a Fidesz vezetőivel). Az amerikai viszony megromlását jelezte, hogy Mark Palmer, a rendszerváltás idején Magyarországon tevékenykedő amerikai nagykövet is „beleszállt” a kormányba.   

Sértésre sértés

A másik front Brüsszelben húzódott, aminek „kiteljesedésében”  szerepet játszott az is, hogy állítólag mind Jose Manuell Barosso, mind Orbán Viktor sértésnek vette a másik nyilvánosságra került levelét, miközben a Fideszben többen is azt gondolták, hogy ők telefonon egyeztetnek egymással. Ez azért is érdekes, mert mindketten azt európai néppárthoz tartoznak, másrészt korábban Szájer József, a Fidesz EP delegációjának vezetőjével szemben éppen Orbán Viktor ápolt kiváló kapcsolatot Barossóval. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy a két politikus nexusa helyreállt-e a sértő hangú levelezéseiket követően, de vannak arra mutató jelek, hogy ez nem teljesen biztos.

A konfliktus csúcspontja volt, amikor kiderült, hogy az IMF (amelyben 23 százalékos részesedése van az Egyesült Államoknak) csak akkor kezdi meg Magyarországgal a tárgyalásokat egy új hitelkeretről, ha Brüsszelben erre rábólintanak. Barosso pedig politikai feltételekhez szabta az Európai Bizottság támogatását.

A nemzetközi kritikák, szövetségesek elvesztése, a drámaian gyengülő forint alapján kialakulhatott az a kép, hogy elfogyott Orbán Viktor mozgástere. Ráadásul Európában külső körülmények Olaszországban és Görögországban is változásokat kényszeríttek ki.

Keresik, ki jöhet

Gyurcsány Ferenc, a Heteknek adott interjújában arról is beszélt, hogy a külföldiek is keresik az Orbán utáni „berendezkedést". „Erről folyamatosan kérdeznek, erről tudni akarják a véleményünket, erről beszélgettünk nagykövetekkel, diplomatákkal. Ki jöhet Orbán után? Látunk-e olyan repedést a Fideszben, ami a változást mutatja? Jöhet-e egy szakértői kormány? Az informális beszélgetésekből nagyon világosan látszik, hogy elpárolgott az a bizalom, hogy Orbánnak lenne programja és politikai szándéka, hogy gyorsan és eredményesen kezelje a magyar válságot. De nem kell nemzetközi összeesküvést szimatolni”. (Orbán egyelőre maradni fog - Hetek, 2012. január 13. )

„Nem egy személy szervezte a játszmát, hanem több, intelligens szereplő spontán összehangolt akciója volt, hogy hihetetlen nyomás alá helyezték Orbán Viktort” – magyarázta lapunknak egy kormányfőhöz közeli forrásunk. Hibáztak, mert készpénznek vették a diplomaták értékeléseit és elemzéseit. Másrészt a kormányfő is váltott, taktikai okokból a konszolidációra és békekeresésre helyezte át a kommunikációja hangsúlyait – tette hozzá.

Hetek
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Új lendületet kaphatnak a horvát-magyar kapcsolatok
    Orbán Viktor gratuláló levelet írt Andrej Plenković horvát miniszterelnöknek, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökének a párt választási győzelméhez; írásában jelezte: készen áll a Közép-Európa megerősítését célzó stratégiai párbeszéd folytatására - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
  • Baloldali propaganda amerikai pénzből
    A Nyugati Pályán elnevezésű Facebook- és Instagram-oldalakat a Political Capital balliberális agytröszthöz kapcsolódó cég hozta létre és működteti – saját bevallása szerint – amerikai pénzből. Az oldalak azt az álproblémát járják körbe, amely szerint Magyarország a Nyugathoz vagy a Kelethez akar-e tartozni.
  • A baloldal nemet mondott a családok támogatására
    A baloldal ismét nemet mondott a családok támogatására - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó