Parlament - "Mezítlábas" kérdések, "mezítlábas" válaszok
Milyen jövőt szán a nemzeti együttműködés kormánya a tanyafejlesztési programnak? Van-e még lejjebb? Mennyibe fog kerülni az adófizetőknek összesen a vörösiszap-katasztrófát aranybányaként kezelő ügyvédi munkaközösség? Közeleg a tél: miért folyik kilakoltatás a fűtési szezonban?
2011. november 9. 07:36

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az egyszerű, „mezítlábas kérdések” műfaját.  Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Az ellenzékiek harsányabban, a kormánypártiak szolidabban. Szólásaik majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák ítéletüket. Persze a válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallózzuk legutóbbi szónoklataikat.

 

Milyen jövőt szán a nemzeti együttműködés kormánya a tanyafejlesztési programnak?

 

BALOGH JÓZSEF, (Fidesz): - 2011. szeptember 30-án lezárult a nemzeti tanyafejlesztési program pályázati szakasza. Ez a program több szempontból is történelmi, korszakalkotó programnak nevezhető, elsősorban azért, mert először jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya, mint megőrzendő és fejlesztendő terület, amelyre a nemzeti összefogás kormánya közel egymilliárd forintos keretösszeget szánt. Meggyőződésem szerint a tanyafejlesztési program a kormány egyik legfőbb sikertörténete lesz, amely segíteni fogja a magyar tanyavilágnak, nemzeti örökségünknek, Magyarország kultúrtörténeti és tájképi sajátosságainak fennmaradását és megőrzését. A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete elnökeként, egyben a tanyafejlesztési program kezdeményezőjeként szeretnék köszönetet mondani azért, hogy a kormány - hűen Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010. április 3-ai, kerekegyházi választási fórumon tett ígéretéhez - elindította ezt a programot.

 

- Államtitkár Úr! A tanyafejlesztési program folytatódik. A nemzeti ügyek kormányának az elkövetkezendő években is felelősséget kell vállal a tanyán élő több mint 300 ezer emberért, hogy az általunk, tanyasi emberek által a mindennapokban viselt hátrányokat csökkenteni tudja. A tanyafejlesztési program folytatása, forrásainak bővítése lehet a garancia arra, hogy a tanyákon élők soha többé lehessenek másodrangú állampolgárok Magyarországon. Kérdezem tehát:

 

  • Milyen jövőt szán a nemzeti együttműködés kormánya a tanyafejlesztési programnak?

 

***

 

ÁNGYÁN JÓZSEF, (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos volt számunkra a tanyafejlesztési program. Annak ellenére, hogy közismerten nehéz az ország helyzete, a vidékfejlesztési tárca 2012-es költségvetésében az ez évi 930 millió forint után 1,5 milliárd forint szerepel, tehát jelentős növekedést tervezünk.

 

- Képviselő Úr! Elindítottuk az Európai Unióban a program notifikációját. Ez azt jelenti, hogy bővülhet a mozgástér, tágasabb költségvetési keret is rendelkezésre állhat. Újra fogalmazunk célokat, együtt a Tanyákon Élők Egyesületével. Azt tudom ígérni tehát: terveink szerint hosszú távú fontos nemzeti programjává válik a tanyafejlesztési program a nemzeti vidékstratégiának.

 

Van-e még lejjebb?

 

BOLDVAI LÁSZLÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! A kormány nem ortodox gazdaságpolitikájának keretében egyszer már leminősítették Magyarországot, és egyes hírek szerint további leminősítések várhatók. Olyan dolgot sikerült elérniük, hogy a magyar fizetőeszköz akkor is gyengül, ha a pénzügyi befektetői hangulat pozitív, és akkor is, ha negatív. Ide jutottunk az önök kormányzásának másfél éve alatt!

 

- Államtitkár Úr!  Tényeket, külföldi elemzéseket sorolok. Magyarország Európában a legnagyobb vesztese a válságnak. Magyarország pénzügyi kockázata a második legnagyobb mértékben nőtt. Magyarország ma a világ nyolcadik legkockázatosabb országa gazdasági szempontból. Magyarország nem tudott államkötvényt eladni, amire még soha nem volt példa. A forint árfolyama, elszakadva a térségi valutáktól, folyamatosan gyengül. Befagyott a magyarországi hitelezés a hibás gazdaságpolitika és az ágazati adók miatt. Nem tudjuk felhasználni az uniós pénzeket az alkalmatlan intézményrendszer miatt. És küszöbön áll Magyarország leminősítése, a magyar állampapírok bóvli kategóriába sorolása.

 

- Államtitkár Úr!  Ez az önök mérlege a számok és a tények nyelvén. Ez egy bóvli kormány bóvli gazdaságpolitikája!  Zsákutcában halad a kormány. De, minden hozzáértő számára egyértelmű: még bele lehet taposni a fékbe, még meglehet fordulni! De nem! Önök a 2012-es költségvetéssel, a gázba taposnak, és viszik magukkal az országot - neki a falnak! Államtitkár Úr!

 

  • Elgondolkodott-e azon, hogy az önök által irányított gazdaságpolitikának mekkora szerepe lehet egy esetleges leminősítésben?
  • Elképzelte-e egy bóvli kategóriába sorolás hatásait?
  • Van-e még lejjebb?

 

***

 

CZOMBA SÁNDOR, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Hazánk sebezhetősége a magas államadósságra, a jelentős külső pénzügyi függésre, a mintegy 1 millió emberre kiterjedő devizahitel-állományra, a duális gazdaságra és más egyéb okokra vezethető vissza. Ezek kialakulását és súlyos problémává válását azonban aligha lehet a nemzeti ügyek kormányának elmúlt másfél éves működésének tulajdonítani.

 

- Képviselő Úr! Az önök felelőtlen gazdaságpolitikája eredményeképpen a 2002 végi 55,6 százalékról 2010 végére 80,2 százalékra duzzadt az államadósság szintje. Ez 2011 közepére 76,1 százalékra mérséklődött, és év végére terveink szerint a mértéke tovább, 73 százalékra fog csökkenni. Mindeközben az államháztartási hiányunkat 3 százalék alatt tartjuk és tovább csökkentjük, így Európa legstabilabb költségvetési pályáját tudhatjuk magunkénak. Ezzel szemben az önök idejében Magyarország folyamatosan Európa költségvetési szégyenpadján volt.

 

- Képviselő Úr! Hazánk az elmúlt másfél év kormányzásának eredményeképpen visszanyerte pénzügyi függetlenségét, és mára már piaci forrásokból finanszírozza magát. A külföldiek bíznak a magyar gazdaságpolitikában, amelyet jól tükröz, hogy a külföldiek magyar állampapír-állománya csaknem 4000 milliárd forint, ellentétben a válság kitörésekor jellemző 2000-2300 milliárddal.

 

- Képviselő Úr! A lakossági devizahitel-állomány felduzzadása, amely mára már csaknem 1 millió ember mindennapi megélhetését veszélyezteti, sem írható az elmúlt másfél év gazdaságpolitikájának rovására. Az elmúlt másfél évben azonban olyan átfogó intézkedések kidolgozására került sor, amelyek jelentős segítséget nyújtanak mindazoknak, akiknek elviselhetetlen terheket okoz az ilyen hitelek visszafizetése. Úgyhogy, kedves képviselőtársaim, több szerénységgel kellene mindehhez hozzáállniuk, azok után, amit önök az elmúlt években kormányzat címén műveltek.

 

Mennyibe fog kerülni az adófizetőknek összesen a vörösiszap-katasztrófát aranybányaként kezelő ügyvédi munkaközösség?

 

FERENCZI GÁBOR, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa után a Devecserben létrehozott Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központban megkezdte tevékenységét egy ügyvédi munkaközösség, amelynek feladata, hogy a károsultakkal tárgyaljon megsemmisült, lebontásra ítélt, elárasztott ingatlanjaik kárértékéről, annak megtérítéséről. Mandátumuk 2011. december 31-ig tart a másodlagos károk felmérése és ügyintézés céljából.

 

- Államtitkár Úr! Már az ügyvédek kiválasztása is komoly aggályokat vet fel, hiszen többen panaszkodtak: a messziről jött jogászok arrogánsak, kész helyzet elé állították a kárt szenvedetteket, ráadásul mindössze az ajkai Balikó Ügyvédi Iroda és a veszprémi Hunyadfalvi Ügyvédi Iroda Veszprém megyei, a többiek az ország másik feléből csaptak le a katasztrófa sújtotta térségre. Az egri Lantos Ügyvédi Iroda vezetője Lantos Bálint ügyvéd, korábbi Heves megyei rendőrfőkapitány, aki aláírta a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal a megbízási szerződést, és a további közreműködők: a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda fővárosi, a Sóvágó Ügyvédi Iroda debreceni és a Fazekas Ügyvédi Iroda pedig szolnoki.

 

- Államtitkár Úr! Februárban személyesen találkoztam az ügyvédi munkacsoport néhány tagjával, akik kérdésemre elmondták, hogy 25 ezer forint óránkénti munkadíjat és a helyszínre utazásért további 10 ezer forintot vesznek fel óránként. Tájékoztattak, hogy általában napi 10-12 órát dolgoznak, akár hétvégén is. A költségeket természetesen növeli az ügyvédi munkacsoport alatt dolgozó személyzet finanszírozása. Államtitkár Úr!

 

  • Elfogadhatónak tartja-e, hogy miközben családok hónapokon keresztül várták az elveszített ingatlanjaikért a jogos kártérítést, addig mások szándékosan húzva az időt, hatalmas jövedelemre tesznek szert az önhibájukon kívül tragikus helyzetbe került emberek nyomorából?
  • Mekkora összeget emészt fel összesen megalakulása óta a károsultak ügyeit intéző ügyvédi munkaközösségek tiszteletdíja, utaztatása, elszállásolása, ellátása?
  • Mennyibe fog kerülni ez összesen az adófizetőknek?

 

***

 

TÁLLAI ANDRÁS, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Semmibe nem fog kerülni az adófizetőknek az ügyvédi költség, hiszen az állam és a kormány elképzelése szerint a bűnökért, a károkért fizetni kell; fizetni kell büntetőjogi értelemben, és fizetni kell pénzügyi értelemben, - azaz az okozott károkat meg kell téríteni, és az okozott kárnak a része lesz az is, amit most az állam fizet ki az ügyvédeknek. És nem igaz az sem, hogy az önhibájukon kívül tragikus helyzetbe került embereknek kell fizetni, éppen fordítva: ezeknek az embereknek nem kell egy árva fillért erre költeni, jogi értelemben az ügyük mégis rendeződik. Egyébként voltak ott mások, akik ugyanezt a munkát 50 ezer forintos óradíjjal szerették volna elvégezni, magánügyvédek, akik a kártérítésből még 13 százalék jutalékot is szerettek volna maguknak.

 

- Képviselő Úr! Ez a munka milyen, azt gondolom, nagyon speciális szaktudást igényel. , és Irdatlan sok munkát végzett több mint húsz jogász e területen, hiszen 1394 darab teljes bizonyító erejű magánokiratot magánszemélyként, vállalkozások részéről ugyanez 106 darab, 414 darab kárenyhítési szerződést, és még ezen felül hátravan 300 szerződés megkötése. 2011. szeptember 30-ig 14 355 munkaórát végeztek el ezek az ügyvédek, egyébként számításaink szerint nettó 22 ezer forintért. Hogy ez sok vagy kevés, ön is megkérdezheti frakciótársát, mondjuk, Gaudi-Nagy Tamást, hogy egyébként ő ügyvédként mennyiért dolgozik. Még egyszer hangsúlyozom, képviselő úr, az államnak a végén semmibe nem fog kerülni, mert aki a kárt okozta, az fogja megtéríteni ezeket a költségeket is!

 

Közeleg a tél: miért folyik kilakoltatás a fűtési szezonban?

 

VÁGÓ GÁBOR, (LMP): - November van, s az éjszakai fagyok beálltával egyre kritikusabb lesz a lakhatási problémákkal küzdők helyzete, többek között azoké, akiket a lakásuk elvesztése, a kilakoltatás fenyeget. A kilakoltatási moratórium pillanatnyilag december 1. és március 1. közötti időszakra szól.  De nem csak a téli napokon életveszélyes az, ha valaki az utcán tölti az éjszakáját. A korábbi időszakhoz képest a még nehezebb gazdasági és társadalmi helyzet miatt szükséges a moratórium meghosszabbítása. Az emberek megélhetése, a lakhatási költségek megfizetése jövőre még nehezebb lesz, mint az idén, másrészt hiányoznak azok az eszközök és intézkedések, amelyekkel hatékonyan lehetne segíteni például a rezsihátralékosok széles csoportjának. Az új intézkedések csupán a megfelelő erőforrással rendelkezőket, vagyis az eleve jobb helyzetben lévőket érik el. Az LMP költségvetési módosító javaslatai között szerepel, hogy a rezsihátralékosok problémájára több forrást biztosítsunk jövőre, s új, hatékonyabb támogatási rendszerben is gondolkozzunk. Kérdezem:

 

  • Milyen pluszintézkedéseket terveznek a korábbiakhoz képest még súlyosabb helyzetben a lakhatás biztonságának megőrzéséért?
  • Indokoltnak gondoljuk legalább a fűtési időszakra megvédeni a családokat az utcára kerüléstől, ha benyújtanánk egy ilyen irányú módosító javaslatot, számíthatnánk-e a kormánypártok támogatására?

 

***

 

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány - mint ön is tudja - igen rossz állapotban vette át az országot a szocialistáktól 2010-ben. A szocialisták eladósították az országot, ráadásul a lakosság is jelentősen eladósodott, ami jelenti egyrészt a deviza-eladósodást, de jelenti a rezsiköltségekben tapasztalható eladósodást is. Mindez veszélyeztette a családok biztonságát. 2010 májusában, amikor a kormány megalakult, már az első kormányülésen döntést hozott arról, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja: először 2010. december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, és végül 2011. július 1-jéig. A kilakoltatási moratóriummal a kormány több mint egy évig oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, és megakadályozta, hogy utcára kerüljenek A kormány ezen kívül elindította az úgynevezett ötpontos otthonvédelmi akciótervet. Az öt fő pont, amelyben a kormány és a bankok megállapodtak: árfolyamgát bevezetése, fokozatos limitált árverezés, nemzeti eszközkezelő létrehozása, feltételekhez kötött devizaalapú lakáshitelezés, otthonvédelmi kamattámogatás bevezetése.

 

- Képviselő Úr! A lakásfenntartási támogatás új rendszere 2011. szeptember 1-jétől indult. A rendszer egyik lényeges eleme, hogy a lakásfenntartási támogatás jövedelmi jogosultsági határa jelentősen, az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékáról 250 százalékára emelkedett, a korábbi 42 750 forint helyett 71 250 forint jövedelem alatt jár a támogatás. Fontos a családok számára az adósságkezelési szolgáltatás is, amely utólagosan segít az elmaradt rezsiköltség-, közös-költség-, lakbérhátralék vagy akár a lakáscélú hiteltartozás kifizetésében minimum néhány tízezer forinttól akár 600 ezer forintig terjedő összeggel.

Bartha Szabó József
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Seregünk harckészségének a legjobbnak kell lennie
    „Már velünk vannak" a Leopardok. Nemrég mutatták be a Lynx páncélozott harcjárművet, amely csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz is lesz. A légvédelemhez pedig még idén megérkeznek azok a radarrendszerek, amelyek a híres izraeli Vaskupolának is részét képezik – mondta a miniszter.
  • A Székelyföld jellegzetes magyar régió
    Ugyanolyan globális kihívásoknak van kitéve a Székelyföld is, mint Európa bármelyik régiója, a székely embert is sokféle hatás éri, és ezzel együtt sokat változik. Ezeket a folyamatokat, változásokat próbálom íróként is „letapogatni”. Úgy vélem, a székely emberről alkotott sztereotípiák jórészt érvényüket vesztették – véli Zsidó Feremc.
  • Barcsay Jenő szellemiségének eleven értékei
    Barcsay Jenő, a mester életműve egyedülálló egyetemes értékeivel teszi gazdagabbá az erdélyi magyar képzőművészetet, s a teljes magyar képzőművészetet – fogalmaz Feledy Balázs.
MTI Hírfelhasználó