Magyarországot képviselte Brüsszelben Eger polgármestere
Az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának ülésén vezérszónokként képviselte hazánkat Habis László egri polgármester, országgyűlési képviselő.
2011. október 10. 13:54

Az ülés témája a 2014 és 2020 közötti kohéziós politika volt, s ezen belül Magyarország számára a legfontosabb kérdés, a kohéziós, felzárkóztatási célú források elosztása. Az ülésen részt vettek az Európai Parlament, és a nemzeti parlamentek képviselői, valamint a Brüsszelbe delegált állandó kormányzati képviselők, jelen volt Danuta Hübner, a Regionális Fejlesztési Bizottság elnöke és Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos is. Vezérszónokként Németország, Magyarország és Szlovénia ismertethette nemzeti álláspontját. Habis László a Parlament Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának alelnökeként tartott vitaindító előadást.

Mint kifejtette: az önkormányzatok számára kiemelten fontos az ÁFA-finanszírozás kérdésköre, hiszen rossz szabályozás esetén ellehetetlenülnek a települések saját beruházásai, fejlesztései. Úgy fogalmazott: „a le nem vonható ÁFÁ-nak mindenképpen elszámolhatónak kell lennie, egyébként a javaslat aránytalanul nagy pénzügyi-költségvetési következményekkel járna, például az állami, vagy önkormányzati projektek végrehajtására nézve. Ha az ÁFA-finanszírozás nem lesz a támogatás része, akkor még a legkedvezőbb, elvileg 85%-os támogatási hányadot felmutató pályázatok esetében is minimum 42%-os önerőt kellene felmutatni.” A Habis László által megfogalmazottak pozitív fogadtatásra találtak Brüsszelben: Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos a magyar álláspont elfogadását és felhasználását szorgalmazta.

Habis Lászlóelmondta még: immár számos régió eléri az unió egy főre jutó GDP-átlagának 75%-át, s így nem részesülhetne a felzárkózatást szolgáló kohéziós alapokból. Brüsszelben úgy gondolják, hogy ellensúlyozásként a támogatotti kört ki lehetne terjeszteni azon országokra, melyek az uniós GDP-átlag 75-90%-a között állnak. Hazánk számára ez elfogadhatatlan, hiszen a magyar álláspont szerint a kohéziós politikának továbbra is a legkevésbé fejlett régiókra kell fókuszálnia. Példaként említhető, hogy míg Magyarország az EU lakosságának 2%-át, területének 2,2%-át adja, addig a jelenlegi támogatási időszakban a rendelkezésre álló regionális források 7,2%-ára jogosult.

Éles vita folyt az ülésen arról is, hogy Brüsszel egységes szabályozásban gondolkodik. Az uniós szakemberek azt tartanák üdvösnek, ha a kohéziós alapból egy ország sem részesülne a GDP 2,5%-ánál nagyobb mértékben. Habis László ezzel szemben hangsúlyozta: a tagállamok között e tekintetben nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen ahol alacsony a GDP, és ehhez kapcsolódóan a növekedési kilátások is korlátozottak, ott alapvetően fontos a kedvezőbb, egyéni szabályozás. A Bizottság nem csökkentheti a forrásokat éppen a legszegényebb régiók terhére. Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy az uniós társfinanszírozás aránya a következő időszakban ne csökkenjen a jelenlegi szint alá.

Habis Lászlókiemelte: Magyarország a tagállami rugalmasságot, a foglalkoztatás bővítését, az adminisztrációs terhek csökkentését tartja kívánatosnak. Fontos, hogy a tagállamok minden régióban a saját szakpolitikai igényeiknek megfelelően használhassák fel a kohéziós politikai forrásokat. Az Európai Bizottság jelenleg „túlszabályozza” a fejlesztési prioritásokat és a források felhasználásának módját, s ez mind csökkenti a tagállami forrás-felhasználás szabadságát. Nem támogatható az uniós Alapok külön elvek és logika mentén történő felhasználása, és az is fontos, hogy főként a kohéziós és a vidékfejlesztési politika eszközei közt hatékonyabb koordináció valósuljon meg.

A források felhasználásának hatékonyabb ellenőrzésére a megoldás nem a meglévő szabályrendszer újabb formális elvárásokkal való terhelése, hanem a szabályozás szemléletének módosítása. Legyen minél egyszerűbb, egyértelműbb és átláthatóbb a kohéziós politika végrehajtási mechanizmusa és szabályozása. Habis László - polgármesterként - hangot adott annak a reményének, hogy az uniós és tagállami döntéshozók bölcsen járnak el az előttünk álló tárgyalások során, és mindannyiunk javára mihamarabb megállapodnak a következő időszak támogatásainak megfelelő mértékéről, és felhasználási szabályairól.

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
  • Magyarországnak joga van megvédenie magát
    Magyarország ismét útelágazáshoz érkezett, akárcsak Szent István idejében, és ebben a helyzetben is joga van megvédenie magát - mondta a honvédelmi miniszter a nemzeti ünnep alkalmából pénteken Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség központi ünnepségén.
MTI Hírfelhasználó