Nagy segítség a devizahiteleseknek
A Fidesz-frakcó azt javasolja a kormánynak, hogy tegye lehetővé az egy összegű végtörlesztést rögzített árfolyamon a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők számára.
2011. szeptember 9. 12:08

Ezt mondta el Lázár János Szijjártó Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Fidesz-KDNP kihelyezett hajdúszoboszlói frakcióülését követően pénteken.

Lázár János a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a frakcióülésen a devizahitelesek ügye volt a legfontosabb kérdés a képviselők számára, hogyan lehet javítani az ő súlyos helyzetükön. A Fidesz-frakció azt javasolja a kormánynak, hogy tegye lehetővé az egy összegű végtörlesztést rögzített árfolyamon a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők számára – jelentette be a politikus. A rögzített árfolyam svájci frank esetében 180 forint, euró esetében 250 forint lenne. Ezeken az árfolyamokon nyílna az ügyfélnek lehetősége arra, hogy végtörlessze a hitelt. Az ügyfél vagy a megtakarításából fizeti ki ezt az összeget, vagy pedig forint alapú hitelt vehetne igénybe. A javaslat 300 ezer embernek nyújthat segítséget – fejtette ki Lázár János. A politikus leszögezte: a frakció ragaszkodik ahhoz, hogy a tranzakció minden költsége a bankokat terhelje, az ügyfél számára ne legyen költsége.

A frakcióvezető kitért arra is, hogy kiterjesztik az árfolyamrögzítés lehetőségét azokra a devizahitelesekre is, akiknek az elmúlt hónapokban mondta fel szerződésüket a bank. A kezdeményezésről a kormány vasárnapi ülésén dönt.

Lázár János arról is beszélt, hogy a frakció egy komoly vizsgálatot is kezdeményez, hogy 2002 után hogyan alakult ki a devizahitelek rendszere hazánkban, és a szocialisták hogyan szabadították rá az országra a felelőtlen devizahitelezés intézményét.

A frakciószövetség támogatja a kormányt, és azon gazdaságpolitika mögött áll, melyet a kabinet eddig folytatott – szögezte le Szijjártó Péter. A szóvivő szerint nem dughatjuk a homokba a fejünket, mint ahogyan azt a Gyurcsány és Bajnai vezette kormányok tették. Azzal kell számolnunk, hogy egy hosszú, több éven át elhúzódó válság lesz Európában, ez jelenti majd Magyarország számára a gazdasági környezetet, és ennek fényében kell meghozni a gazdasági döntéseket – fűzte hozzá. A kormány gazdaságpolitikai döntései azt a célt szolgálják, hogy az ország kiszolgáltatottságát csökkentsük, szuverenitásunkat visszaszerezzük. Ebbe illeszkedik az államadósság folyamatos csökkentése, melyet a frakció támogatásáról biztosított – tette hozzá a politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az államadósság csökkentésére Európában hazánk mellett csak Svédország volt képes. Hazánk erősebben kerül ki a válságból, mint amilyenelőtte volt – jegyezte meg.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a miniszterelnök a frakcióülésen megismételte, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani. Ez pedig biztosíték az államadósság folyamatos csökkenésére – fűzte hozzá. Problémának nevezte, hogy a hitelek és az államadósság nagyrésze devizában van. A politikus szerint ha csökken a devizahitelek állománya, akkor csökken az ország kitettsége, kiszolgáltatottsága.

Cél az arányos választási rendszer

Lázár János elmondta, a frakcióülésen téma volt az igazságszolgáltatás átalakítása, a társadalmi felzárkózás ügye, az egészségügy és az oktatás átalakításának kérdése és az önkormányzatokkal való viszony rendszere.

A választási rendszerrel kapcsolatban a frakcióvezető arról tájékoztatott, a Fidesz-KDNP frakciószövetség a vegyes választási rendszert támogatta, amely egyéni körzeteket és országos listát jelent egyszerre. Mint mondta, az egyéni körzetek száma valahol 90 és 110 között lehet, a 200 fős parlamentnél a lehetséges mandátumok száma így körülbelül fele-fele arányban oszlik majd meg.

Úgy folytatta, hosszas vita folyt arról, hogy szeptember 30-ig milyen szabályozási javaslatot tegyenek az Országgyűlésnek és a többi parlamenti párt frakcióinak: egy, vagy kétfordulós választás legyen-e Magyarországon. A fideszes képviselők többsége az egyfordulós rendszer mellett voksolt – fűzte hozzá Lázár.

A frakcióvezető a határon túliak szavazati jogát illetően úgy nyilatkozott: a képviselőcsoportok egyhangúlag amellett szavaztak, hogy kapjanak választójogot a külhoni magyar állampolgárok, azonban azt a kérdést hogy hány szavazatuk legyen és hogy milyen formában szavazzanak, nyitva hagyták. A témában várják az ellenzéki pártok véleményét – hangsúlyozta Lázár János. Ehhez kapcsolódóan hozzátette, megegyeztek arról is, hogy a hazánkban élő nemzetiségeknek lesz parlamenti képviselete.

A fideszes politikus a választási rendszer arányosságát érintően elmondta, a két frakció arról határozott: e tekintetben a Velencei Bizottság ajánlása alapján dolgozik és a választókerületek választásra jogosult polgárainak száma között 15 százalékos plusz-mínusz eltérésnél több nem lehet. Ezzel nemcsak az Alkotmánybíróság, hanem a nemzetközi szervezetek elvárásait is teljesíteni lehet – húzta alá Lázár. Közölte, a frakciószövetség közös állás pontja szerint az egyéni körzetek nem nyúlhatnának át a megyék határain.

Lázár János kiemelte: egyik témában sem tárgyaltak normaszöveget, konkrét törvényszöveget, csupán szabályozási elvekről döntöttek.

Szeptember 30-ig meg fogjuk tenni a végleges javaslatunkat a Salamon László vezette alkotmányügyi bizottságnak és nyitottan állunk az egyeztetések előtt, amelynek eredményeképpen reményeink szerint november végére, december elejére megszülethet az új választójogi törvény – jelentette ki a fideszes honatya.

„Gyorsítani kell az igazságszolgáltatást”

Az igazságszolgáltatás ügyéről szólva úgy fogalmazott, teljesen egyértelmű társadalmi elvárás, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatást gyorsítani kell. Mindenki célja és érdeke, hogy a jogerős ítéletek mielőbb megszülethessenek, ne húzódhassanak el évekig; ennek jegyében hatékonyabbá kell tenni a bíráskodást, át kell szervezni a bíróságok struktúráját – húzta alá Lázár, hozzátéve, az igazságszolgáltatás átalakításáért felelős jogszabályokat a kormány fogja beterjeszteni.

A bíróság szervezeti rendje kapcsán a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője elmondta, a frakciók azt a modellt kívánják támogatni, amelyben a Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakulna és a Kúria elnöke a bíróság szakmai vezetéséért lenne felelős, illetve létrejönne az Országos Bírói Hivatal, amelynek elnöke az igazgatási kérdések felől döntene. Így a szakmai a Kúriára, az igazgatási vezetés pedig az Országos Bírói Hivatalra tartozna.

Lázár János elmondása szerint az utóbbi szervezet volna az, amely megszervezné a bíróságok munkáját, munkáltatói kérdésekben döntene, lebonyolítaná a bírói pályázatokat és élne a bírók kiválasztásának jogával. Lázár hozzátette, javasolni fogják, hogy az Országos Bírói Hivatal vezetőjét a parlament kétharmados többséggel, kilenc évre választhassa meg. A hivatal kontrollszerve az Országos Bírói Etikai Tanács lenne.

Azt is javasoltuk a kormánynak, hogy a törvényjavaslat beterjesztésekor mérlegelje a bíróságon dolgozók előmenetelét és a bírák jövedelmi viszonyait; szeretnénk, ha egy kiszámítható, anyagi függetlenséget is biztosító pálya jönne létre – folytatta Lázár János. Hozzátette: a kormány emellett az ügyészségre vonatkozó jogszabályok módosítását is elő fogja terjeszteni.

A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy hétfőn beterjesztik azt az átmeneti törvényt, amely a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár bevezetésével előállt helyzetet fogja kezelni. Emlékeztetett arra, hogy 228 bíró vonul nyugállományba 2012. január 1-ig, december 31-éig pedig további 46 bírót érint majd ez a szabályozás. Az ő álláshelyeik betöltéséről egy átmeneti törvényben fogunk rendelkezni, amelyet Papcsák Ferenc nyújt majd be az Országgyűlésnek– szögezte le. Hozzáfűzte: ez a pályáztatások felgyorsítását jelenti. Mint mondta, ez a bírósági szervezeten belül jelentős átrendeződést jelent majd.

Állásfoglalás az oktatási rendszer átalakításáról

Az egészségügyi rendszerről és az oktatás átalakításáról szóló törvények előkészítése végső fázisába érkezett. Ahhoz azonban, hogy az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú oktatási rendszer átalakítása megtörténhessen, az önkormányzati törvény átalakítására is sor kerülhet – hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint mondta, ma Magyarország legnagyobb problémája az, hogy óriási társadalmi feszültségek feszülnek egymásnak az országban. A társadalmi felzárkózás esélye a rendszerváltás eredményeképpen egy szegény gyerek számára tulajdonképpen a nullával egyenlő, nincs társadalmi mobilitás, városé és város, család és család között óriási a különbség abban, hogy a gyerek milyen oktatásban, nevelésben részesül – sorolta Lázár János. Hozzátette: a magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik.

Az a döntés született, hogy az alapfokú és a középfokú oktatás az állam feladta legyen – jelentette be a frakcióvezető. Ugyanakkor Kósa Lajos vezetésével létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek a legfőbb célja, hogy javaslatot tegyen az önkormányzati szerepvállalásra. A kormány nyitott arra, hogy bekapcsolódjanak az állami fenntartású iskolák életébe az önkormányzatok, hogy ezek a települések életébe szervesen illeszkedjenek – szögezte le Lázár János. Kiemelte, hogy világossá tették, hogy nem az önkormányzatok a felelősek az oktatási rendszer hibáiért, ez az elmúlt húsz év „társadalmi csődjének következménye, amit mindannyian nyögünk”.

Ez a rendszer akkor lehet sikeres, ha az állam képes lesz egy professzionális szakmai fönntartói szervezetet létrehozni – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy ennek a részleteit bemutatja majd a frakciónak.

„Zöld lámpa az önkormányzati átalakításnak”

Orbán Viktor a frakcióülésen a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátással kapcsolatos állami szerepvállalás kérdésében is kérte a frakció állásfoglalását. Egyértelmű, egyhangú döntés született arról, hogy ez a jövőben az állam feladata legyen, azzal a javaslattal, hogy a kórházakat és a szakrendelőket ne a kormányhivatalok, hanem központi minisztériumi irányítás vegye kézbe – jelentette ki Lázár János. Úgy fogalmazott, a következő húsz év legnehezebb társadalmi kérdése az egészségügy finanszírozása lesz, ezért egy „koncentrált, jól fegyelmezett, a partikuláris érdekeket kiszorító, egységes vezetői irányításra van szükség”.

Beszámolt arról is, hogy Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára tájékoztatta a frakciót az önkormányzati átalakításokról is, ezzel kapcsolatban a frakció néhány kérdésben állást foglalat, annak ellenére, hogy ez előzetesen nem szerepelt a napirendi pontok között. Tisztáztuk azt, hogy kell egy új önkormányzati törvény, egyesített hivatalokat és kötelező járási társulásokat kell létrehozni, valamint azt, hogy feladatfinanszírozásra kellene áttérni a jelenlegi projekt alapú finanszírozás helyett – sorolta. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy „zöld lámpát kapott” az új önkormányzati rendszer törvényjavaslata a Fidesz-frakciótól.

Forrás: fidesz.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó