Májusban 6,7 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek
Májusban a bruttó átlagkeresetek 6,7 százalékkal, az első öt hónapban 3,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
2011. július 19. 09:22

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a prémium, jutalom és egyéb külön juttatások nélkül számított bruttó átlagkereset az áprilisi 5,1 százalékos emelkedés után 5,7 százalékkal volt magasabb májusban, mint egy évvel korábban.

Májusban a nettó a keresetek 7,5 százalékkal, az első öt hónapban 5,1 százalékkal haladták meg a 2010. azonos időszakit.

Az év első öt hónapjában a rendszeres keresetek átlagosan 4,8 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók január-májusi átlagos bruttó keresete 211.300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216.600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200.900 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,5 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt - 2,4 százalékkal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (488.100 forint), ezt az információ és kommunikáció (396.800 forint), valamint az energiaipar követte (370.500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124.600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145.300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizetnek. Január-májusban a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5.300 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140.400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98.600, a szellemi foglalkozásúaké 182.800) forint volt, átlagosan 5,1 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 224.300 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal haladta meg az előző év január-májusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,8 százalék volt.

A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer fő volt.

Az öt, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-májusban 1 millió 838 ezren dolgoztak, 43 ezer fővel, 2,4 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A költségvetési szférában dolgozók 727 ezer fős létszáma, 36 ezer fővel, 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti 13 ezer fős létszáma májusra 74 ezerre nőtt. Így az első öt hónap alatt átlagosan közel 46 ezer fő volt a közfoglalkoztatottak létszáma, 73 százalékuk részmunkaidős. Májusban a teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma 18 ezerre csökkent az egy évvel korábbi 81 ezerről míg a nem teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma 23 ezerről 56 ezerre ugrott.

A közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január-május havi adattal.

A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 667 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január-májusban.
 

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Magyarország az EU átlagánál jobban teljesít
    A kötelezettségszegési eljárásokban hazánk jobban teljesít, mint az uniós átlag, ugyanis gyorsabban sikerül megoldanunk azokat – derül ki az igazságügyi miniszter szombati Facebook-bejegyzéséből. Varga Judit pontról pontra cáfol egy napokban megjelent álhírt, amely ismét hazánkat igyekszik lejáratni.
  • A digitális diktatúra magasabb fokozatba kapcsol
    Azt hiszed, ami most megy a Facebookon, az cenzúra? Úgy érzed, hogy elnyomják a jobboldali tartalmakat a közösségi médiában? Pedig a valódi digitális diktatúra még csak most következik.
  • Újabb hírhamisítási botrányba futhatott bele az MSZP
    Egyre több jel mutat arra, hogy az MSZP pártközpontjából irányított Hírklikk.hu hamis híreket jelentetett meg, ismét a járványhelyzettel összefüggésben. Ezúttal egy Németh Károly nevű férfi állt elő azzal a mesével, hogy az általa képviselt cég importál Kínából egy olyan, koronavírustesztek elvégzésére alkalmas gépet, amely a piacon kapható eszközökhöz képest feltűnően olcsó és kiemelkedően hatékony, ám a kormányzat nem élt a lehetőséggel, mert nem tudott volna „saját zsebre is dolgozni”. Németh Károly az interjúban több olyan szakembert is megnevezett, akikkel a berendezésről tárgyalt, például Merkely Bélát, Müller Cecíliát, Jakab Ferencet és Szlávik Jánost. Eddig az érintettek tagadták lapunknak, hogy valaha is találkoztak volna Németh-tel. Az MSZP ismét politikai haszonszerzésre használj a koronavírust.
MTI Hírfelhasználó