Hétfőn a Föld mellett halad el egy aszteroida
Az űrobjektumot két napja fedezték fel. Nem jelent veszélyt, noha csak 20 ezer kilométerre száguld el bolygónktól.
2011. június 25. 15:31

Alig két napja fedezték fel azt az űrobjektumot, ami akár komoly veszélyt is jelenthetne anyabolygónkra. Nem kell azonban attól tartani, hogy a kevesebb mint 20 ezer kilométer (összehasonlításul: a Föld Egyenlítőn mért kerülete durván 40 ezer kilométer) távolságban elhaladó szikla gondot okoz, állítják a kutatók.

Az aszteroidára Új Mexikóban, egy robottávcső révén akadtak rá, mely eredetileg olyan törmelékek és szemét után kutat, amit az emberi űrutazások hoznak létre a bolygó atmoszférája felett. Szerencsére a szikladarab elég fényes felületű, így viszonylag könnyen észrevehető volt ilyen közelségről - de nem sokon múlott, hogy anélkül „zúgjon el” mellettünk, hogy arról egyáltalán tudomást szereztünk volna. Mindazonáltal az amerikai Csillagászati Unió Massachusetts-ben található Minor Planet Centerében figyelmeztetést adtak ki a váratlan égi jövevénnyel kapcsolatban.

Az aszteroida létét több helyről is visszaigazolták, például Peter Birtwhistle, aki már hasonló űrutazók tucatjait fedezte fel saját, Nagy-Britanniában található csillagvizsgálójából. A Berkshire-ben álló obszervatóriumból még képet is készített a legújabb jövevényről, melyet 2011 MD névre kereszteltek el. Az aszteroida egyébként a déli félgömbhöz lesz közelebb, amikor elhalad bolygónk mellett. Mivel Földhöz legközelebbi pontját akkor éri el, amikor Európában világos lesz, így vizuális észlelésére az északi kontinensről valószínűleg nem nyílik majd lehetőség. Ugyanakkor Dél-Amerikából még az amatőr csillagászok is megfigyelhetik majd a szikladarabot.

Becslések szerint 9 és 46 méter (10-50 yard) közé tehető legnagyobb kiterjedése. Mivel relatíve kicsinek számít (összehasonlításul: a BKV egy csuklós Ikarus buszának hossza 16-18 méter), ezért katasztrófától akkor sem kellene tartani, ha mégis tévedtek volna a számításokkal a csillagászok. Dr. Emily Baldwin, brit aszteroida szakértő szerint, ha a szikladarab belépne a Föld atmoszférájába, akkor annak java egy gyönyörű tűzgolyó képében megsemmisülne, az a szilárd mag pedig, ami túlélné a hevüléssel járó párolgást, valószínűleg szétszakadna több apróbb (néhányszor tíz centiméteres) darabra. Ezek némelyike becsapódhatna bolygónk felszínébe, emberi életben azonban csak közvetlen találat esetén okozna kárt.

November 8-án egy, a mostani észlelésnél jóval nagyobb aszteroida fogja megközelíteni a Földet. A 2005 YU55 400 méteres átmérőjével, 50 millió tonnás tömegével már tekintélyt parancsoló jövevénynek számít, sokkal nagyobb gondot okozhatna, ha becsapódna. A kutatók szerint, noha a Hold keringési pályáján belül (a felszíntől körülbelül 320 ezer kilométeres távolságra) fog elhaladni planétánk mellett, ez sem fogja elérni az atmoszférát.

A NASA Föld-súroló objektumokat kutató részlege szerint ekkora méretű aszteroida hatévente kerülhet bolygónk közelébe. "Teljesen kizárt, hogy a 2011 MD katalógusjelű aszteroida becsapódjon a Földbe. Amennyiben a kéretlen látogató a légkörbe kerülne, akkor sem érné el bolygónk felszínét. Az átmérője 10 méter körül lehet, a 25 méternél kisebb aszteroidák széttöredeznek a légkörbe érve, s nem okoznak kárt" - magyarázták a NASA aszteroida-megfigyelő szolgálatának szakemberei.

Bár a 2011 MD katalógusjelű kisbolygó igen közel kerül a Földhöz, új rekordot mégsem sikerül felállítani. A csúcstartó a 2011 CO1 katalógusjelű aszteroida, amely ez év február 4-én mindössze 5471 kilométerre közelítette meg bolygónkat. A 2011 MD, mielőtt a legkisebb távolságra közelítené meg a Földet, néhány órán át akár nem túl nagy amatőrtávcsövek segítségével is megfigyelhető lesz. Az aszteroida megfigyelése ennek ellenére nem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen 250-szer halványabb, mint a legkevésbé fényes csillag.

A Föld gravitációja éles pályamódosításra készteti az aszteroidát, amely az úgynevezett geoszinkron pályán keringő műholdak között száguld el, az ütközés valószínűsége viszont igen csekély. A geoszinkron pálya a Föld forgásával megegyező irányban haladó pálya, amely keringési periódusa 23 óra, 56 perc, 4 másodperc. Egy geoszinkron pályán lévő műhold a Föld rögzített földrajzi hosszúsága fölött látszik, melytől szabályos kitérésekkel északi és déli irányban eltér. A Föld adott pontja felett minden nap ugyanabban az időpontban ugyanabba az égi pozícióba visszatérni látszik.

ma.hu, MTI
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó