Vándoroltak a milliárdok
A „sikeres privatizátorok” mintapéldányának tekinthető. Szorgos munkájának köszönhetően 28. a leggazdagabb magyarok 100-as toplistáján, 16,5 milliárdnyi vagyonnal. A vörösiszap okozta katasztrófát nem számolva „a kár összesen 25 milliárd forint volt, és főként abból származott, hogy a cégeket áron alul adták el.” A privatizációs szerződésben vállalt, mintegy 7,5 milliárd forint költségű környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését is vizsgálják.
2011. április 15. 12:07

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság előtt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentésére hivatkozva azt állította, hogy „a KEHI jelentése szerint a privatizációtól 2009 végéig a Mal Zrt. 4,9 milliárd forintot költött környezetvédelmi feladatokra.” Ezzel szemben a valóság az - tudtuk meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól -,hogy a Mal Zrt. által a privatizációs szerződésben vállalt, folyó áron számolva mintegy 7,5 milliárd forint költségű környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését még vizsgálják, „jelentés jelenleg még tervezet szintjén sem létezik.”

Bakonyi Árpád a bizottsági meghallgatáson állítólag nem mondott igazat. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) előzetes megállapításai szerint ugyanis az általa említett, illetve a szerződésben vállalt 7,5 milliárd forinttal szemben a Mal Zrt. mintegy 1,2 milliárd forint környezetvédelmi költség felmerülését tudja csak számlával alátámasztani. Ez utóbbi összeg valóságtartalmát támasztja alá Tolnay Lajosnak, a Mal Zrt. jelenlegi elnökének megjelent nyilatkozata is, amely szerint „a környezetvédelmi beruházást 1,17 milliárd forint értékben hajtották végre.” Az ügy további érdekessége, hogy a MAL Zrt. korábban egy korábban végzett KEHI vizsgálat során is csak 2 milliárd forint összegű környezetvédelmi költség felmerüléséről nyilatkozott, ezek között azonban olyan költségeket is szerepeltetett, amelyeket az állam finanszírozott (pl. a sokat emlegetett résfal megépítését), illetve amelyek nem kötődnek a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez, (pl. garázs értékbecslésének díja, fénymásolási költség, stb.).

Kepli Lajos,a bizottság elnöke rákérdezett arra is: jól járt-e az állam a cég privatizációjával, megérte-e az adófizetőknek. Észrevételezte: a privatizációs szerződésben nem szerepelt vagyonleltár, pedig ez minden adás-vételnél elvárható annak érdekében, hogy a vevő tisztában legyen azzal, mit vásárol meg.

Bakonyi Árpád szerint a privatizáció 14 év és a katasztrófa után is sikeresnek nevezhető. Állította: Állította: szükséges lépés volt az ajkai timföldgyár privatizációja, az állam jól járt ezzel a privatizációval, mert „ha ez nincs, akkor ma Magyarországon nem lenne alumíniumipar.”

Bakonyi Árpáda „sikeres” privatizátor mintapéldányának tekinthető. Családjával a Mal Zrt. 30 százalékának a tulajdonosa. Szorgos munkájának köszönhetően 28. a leggazdagabb magyarok 100-as toplistáján, 16,5 milliárdnyi vagyonnal.  

A Horn-kormány idején, 1995-ben felpörgették az alumíniumipar privatizációját is. 1995 májusában az ipari miniszter a Hungalu Rt. elnökének nevezte ki. Fő ötletgazdája volt annak a folyamatnak, amelynek révén gyakorlatilag ingyen vagy minimális önrészért, de az évtizedek alatt felhalmozott környezetszennyezés felszámolásának milliárdos ígéretéért cserébe jelképes áron jutott hozzá egy kiválasztott kör a teljes magyar alumíniumiparhoz.  

A holdingot nem egy darabban, hanem részenként adták el, a befektetők kimazsolázhatták az értékesebb részeket (így került például a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Rt.-hez a mosonmagyaróvári Motim Rt. 45 százaléka). A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe. Az Ajkai Alumíniumipari Kft.-t, amelynek saját tőkéje a privatizáció idején a cégiratok tanúsága szerint négymilliárd forint volt, a Közgazdasági Szemlében publikáltak szerint, tízmillió forintot fizettek, csupán a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőlük az állam. 1997-ben a Hungalu nagyvonalúan elengedte a Kft hiteltartozását és ezek járulékait 2,7 milliárd forint értékben, sőt 1,6 milliárd forint banki adósságot is kifizetett a magánkézbe adott cég helyett. Mindezek tükrében cseppet sem különös, hogy a privatizáció befejtével maga Bakonyi is a tulajdonosok között jelent meg.

Később, az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottsága készített egy jelentést az alumíniumipari privatizációról, amely szerint a „társaság [a Hungalu] értékesítése során a magyar államot jelentős mértékű veszteség érte". A jelentés szerint a kár összesen 25 milliárd forint volt, és főként abból származott, hogy a cégeket áron alul adták el.

Bakonyi Árpád az utóbbi években a Nitrokémia vezetőjeként dolgozik. Magyarország egykori legnagyobb vegyipari vállalata, ma már csak környezetvédelmi tanácsadással foglalkozik. A hazai alumíniumipar zászlóshajójának számító Mal Zrt. vezetésében fia (Bakonyi Zoltán) vette át a stafétabotot, a vállalat cégvezető alelnöki posztját tölti be.

Kepli Lajosa vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke azt is boncolgatta: a környezetvédelmi előírásokat teljesítő vállalatokat ellenőrizte-e valaki.  Minden bizonnyal megnövelte a tragédia kockázatát a privatizációs szerződésekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségek, illetve az ellenőrzés elhanyagolása, az illetékes környezetvédelmi hatóság dilettantizmusa vagy kirívó és érthetetlen felelőtlensége. A szükséges környezetvédelmi intézkedési tervet egyébként a Hungalu készíttette el Bakonyi Árpád irányításával, a Hungalu Rt. által számlára helyezett megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett.  Mint ismeretes Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátszakadása okozta tavaly októberben a vörösiszap-katasztrófát, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely egy részét elöntötte az anyag, tíz ember meghalt, több mint százhúszan megsérültek.

Bakonyi Árpád sem magát, sem a többi tulajdonost, sem pedig a cég vezetőit nem tartja felelősnek a katasztrófa bekövetkezéséért. Szerinte szerencsétlen dolgok együttállása eredményezte a katasztrófát.

Becslések szerint a kár meghaladja az ötvenmilliárd forintot. Hozzávetőleg 30 kártérítési per folyik a Mal Zrt. ellen, ezek egyikében sem dőlt még el a jogalap kérdése, az, hogy a Mal felelős-e a tavalyi vörösiaszap-katasztrófáért - közölte Ruttner György, a Mal Zrt. és Bakonyi Árpád ügyvédje az újságírókkal az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság ülését követően. Szerinte tizenkét ok együttes közrehatása okozhatta a katasztrófa a bekövetkezését, azonban egyik ok sem függ össze konkrétan az üzemeltetéssel, a zagytározó működtetésével.

A büntetőlejárás mellett körülbelül 30 polgári per is zajlik. A károsultak többnyire a Mal Zrt-t perelik, ám néhány esetben a magyar állam ellen is indult az eljárás. A társasággal szembeni követelések összértéke 6 millárd forint körül van, de ezek közül nem egy irreálisan magas az ügyvéd szerint. Az állam ugyanakkor még nem nyújtotta be keresetét a MAL Zrt-vel szemben. Ruttner György szerint ez akkor történhet meg, ha a kormány mindent helyreállított, kifizetett és összesítette az igényeket. Ezután lehet tárgyalni egy esetleges peren kívüli egyezségről. - mondta az ügyvéd.

A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását végző vizsgálóbizottságnak novemberig kell elkészíteni a jelentését.

Bartha Szabó József
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó