A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken
A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg a ünnepi konferenciáját.
2010. december 4. 10:46

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság kilencedik alkalommal  rendezte meg a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére minden év október végén vagy november elején a Magyarországon megtartásra kerülő tudományos ülések keretében a saját ünnepi konferenciáját. Ezen a konferencián számoltak be a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia magyar tagjai és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság kutatói a saját tudományterületükön folytatott kutatásaik eredményeiről.

Legtöbbjük egyúttal az Újvidéki Egyetemnek vagy a Szabadkai Műszaki Főiskolának magyarul is előadó oktatója vagy doktorandusza. Rajtuk kívül azonban előadást tartott több történészkutató újságíró a Magyar Szótól és levéltáros az Újvidéki levéltártól. Magyarországról meghívott vendégelőadóként a Miskolci Egyetem jogi karának két tanára, valamint a Szegedi Tudomány Egyetem bölcsészeti karának egy ifjú előadója tartott előadást a társadalomtudományi szekcióban, míg a természettudományi szekcióban anyaországi részről a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának és a Pécsi Tudomány Egyetem regionális gazdasági doktori iskolája számolt be kutatási eredményeiről.

A tanácskozást a három tagú szervezőbizottság vezette le, amelynek tagjai Prof. Dr. Szalma József akadémikus, Prof. Dr. Kastori Rudolf akadémikus és Prof. Dr. Molnár Imre voltak, akik egyúttal az Újvidéki Egyetem tanárai és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak a tagjai, Szalma professzor egyben elnöke is. Díszvendégként az ülést Prof. Dr. Pap Endre, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiia elnöke, továbbá Babity János, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus vezető konzulja, valamint Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte.

A tanácskozás érdemi munkája két kiemelt referátummal kezdődött, melyek közül az elsőt Kastori akadémikus tartotta, aki egyúttal a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is. Előadásában a termőföld-szennyezésnek a mezőgazdasági termelés minőségét és mennyiségét érintő káros hatásairól szólt. A másik kiemelt referátum előadója Prugberger Tamás, a Miskolci Egyetem tanára volt, aki a lakossági hitelekkel kapcsolatos etikátlan és jogszerűtlen banki magatartásokkal, a multinacionális élelmiszer-feldolgozó és értékesítő vállalatoknak a hazai beszállítók és fogyasztók érdekeivel teljesen ellentétes haszonmaximálásra törekvő  kereskedelmi tevékenységével foglalkozott, kimutatva, hogy milyen jogi eszközökkel lehet  ezekkel szemben fellépni.

A további előadásokra két szekcióban, egy társadalomtudományiban és egy természettudományiban került sor.

A társadalomtudományi szekció előadásai négy témakört öleltek fel. Az első a kisebbségek, különösen a magyar kisebbség mai jogi helyzetével és problémáival foglalkozott. Indító előadásként Pákozdi Csaba, a Miskolci Egyetem tanára és a Magyar Külügyminisztérium kisebbségi főosztályának a vezetője az EBESZ kisebbségi főbizottságának ajánlásával összefüggésben a kisebbség fogalmát és a kisebbségvédelem intézményrendszerét elemezte. Őt követte Majtényi Markovics András vajdasági jogász, aki a vajdasági magyarok megszerzett kisebbségi jogaival foglalkozott. Bálint István, a Magyar Szó publicistája a Szerbiában élő magyarság nemzeti identitásának a válságát elemezte. Kimutatta, hogy e nemzeti identitás-válságba belejátszott az előző nyolc év magyarországi szociál-liberális kormányzati kozmopolitikája. Ezt a fonalat fűzte tovább Tóth Lajos újvidéki professzor is, aki a nemzeti önbecsüléssel és önismerettel, valamint a nemzet-tudat alakulásával foglalkozott.

A második témakör a magyarság által a partizáncsapatoknak a Bácskába é a Bánátba, valamint a Szerémségbe történt bevonulását követően elszenvedett genocidiumát, a részben gyorsított bírósági vagy katona-közigazgatási, részben pedig jogi eljárás nélküli tömeges likvidásását fogta át. Levéltári kutatások alapján erről értekezett Mezey Zsuzsanna a Vajdasági Levéltár munkatársa és Matuska Márton , a Magyar Szó publicistája.

Harmadik témakörként  négy előadás a Vajdaság említésre méltó nagyobb történelmi eseményeivel és négy történelmi alakjával  foglalkozott. Czékus Géza professzor  (Újvidéki Egyetem) Szabadka legrégebbi anyakönyvi alapján a középkorban ott pusztított pestisjárványról, míg Pál Tibor szintén az újvidéki egyetemről Hadik András tábornok bácskai főispánsági tevékenységéről, Uri Ferenc pedig a magyarság csurogi  második, 1873. évi betelepítéséről értekezett. Ez az utóbbi előadás részben összefüggött a második témakör előadásaival, mivel az előadó kimutatta, hogy Csurogon ma már nem élnek magyarok, mivel 1944-ben Tító partizánjai  részben likvidálta , részben kitelepítette és ez által szétszórta őket.

A negyedik témakörbe olyan vegyes előadások tartoztak, amelyek nem helyi vonatkozású történelmi, társadalomtudományi, valamint irodalmi és művészeti kérdésekkel foglalkoztak. Ezek közül kiemelnénk kettőt. Az egyik (Lovre Éva) a titóista korszak építészetével foglalkozott, rámutatva arra, hogy szemben a szovjet befolyás alatt állt szocialista államokkal, az amerikai toronyházas vasbeton-építészetet preferálták, aminek több vajdasági történelmi belváros-kép esett áldozatul. A másik igen érdekes előadást Hegedűs Dévaváry Katalin, a Belgrádi Egyetemről tartotta, aki a pedofília világi és egyházi jogi megítélésének ellentmondásaival foglalkozott.

A természettudományi szekció előadásai részben a mezőgazdasági és az ipari termelés területén jelentkező technológiai és környezetvédelmi vonatkozású fenntartható fejlődésének a kérdéseivel foglalkoztak. A fenntartható fejlődés agrártudományi és mezőgazdaság-termelési oldalát Molnár Imre professzor, míg az ipari termék-előállítási vonatkozásait  Kaszás Károly egyetemi tanár elemezte. Molnár Imre előadásához kapcsolódott Könyves Tibor  újvidéki egyetemi docensnek az ökonómiai szemléletű előadása a vajdasági állattartás fejlesztésének a lehetőségeiről. Ezen kívül egy előadás a keszthelyi és a pécsi egyetemi műhelyből  a kreatív gazdaságról (Somogyi Sándor prof. és Rácz András), míg egy másik Petkovics Györgyi újvidéki  professzorasszonytól hangzott el a számvitelnek a lean rendszerű teljesítménymérésnél betöltött szerepéről. Szakmai szempontból nagyon érdekfeszítő volt Muhi Bélának, az újvidéki Education Magánegyetem tanárának az előadása, aki a falusi turizmus európai uniós politikájának vajdasági hasznosítási lehetőségeit vizsgálta. Igen érdekeds volt az az előadás is, amely az informatika jövőjéről szólt. Elhangzott még egy farmakológiai és egy elméleti medicinai előadás az Újvidéki Egyetem orvostudományi karárak két tanárától, Pósa Mihálytól és Filipovity Annától.

Összegezésképpen és egyúttal saját benyomásként is elmondható, hogy e rendezvényből és az előzőekből is kitűnve, hogy még mindig fájó seb az ott élő magyarság körében az a tömegmészárlás, amit Titó partizánjai 1944-ben a magyar lakosságkörében elkövettek és amiért Szerbia máig sem kért hivatalosan bocsánatot, holott ezt az 1990-es évtized balkáni háborúja során a hasonló genocidium elkövetése miatt a horvátokat és a bosnyákokat megkövette.

Ezzel együtt a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság igen komoly küldetést tölt be a határon túli magyar tudomány életben tartása, sőt fejlesztése terén is, itt a Délvidéken. Ez nemcsak rendszeres tudományos konferenciák szervezésében mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a Társaság elősegíti tagjai tudományos kutatási eredményeinek a közzétételét is. Eddig 36 kötetet adott ki, amelyek között több önálló társadalom és természettudományi monográfia is szerepel. E könyvsorozat kilenc kötete tartalmazza a Magyar Tudomány Napja alkalmából Újvidéken megtartott valamennyi konferencia tudományos előadásait. Ez utóbbi volt a tizedik, amelynek anyaga egy fél éven belül, a Tudományos Társaság elnökének ígéret szerint a könyvesboltok polcaira kerül. A  Társaság, amelynek megalapításában nagy szerepe volt a mintegy két éve egy tragikus balesetben elhunyt Ribár István akadémikusnak és akkor még titkárként működő jelen elnökének, Szalma József akadémikus újvidéki jogprofesszornak. Ez a Társaság azóta is töretlenűl fogja össze és aktivizálja a Vajdaságba élő magyar kutatókat és hidat képez a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémián, valamint az Újvidéki Egyetemen és a Szabadkai Műszaki Főiskolán keresztül a vajdasági szerb tudományos élet felé.

A délvidéki tudományos közélet mintegy párhuzamosan fut az ottani politikai közélettel. A vajdasági tartományi akadémia tudományos leképezése a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiáját a tudomány és a művészet területén kifejezésre juttató Magyar Tudományos Társaság. E Társaság a maga tudományos kutatási és publikációs és rendezvényszervező tevékenységéhez a  fennállása óta a Magyar Tudományos Akadémián kívül igen komoly anyagi  és erkölcsi támogatást kap a Vajdasági Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsától, melynek elnöke Dr. Bojan Pajtics, aki egyben az Újvidéki Egyetem Jogi Karának jó nevű polgári jogász tanára. Végezetül pedig nem szabad elfelejtkezni Dudás Attila magiszter szerepéről sem, aki – mint az Újvidéki Egyetem tanársegéde – Szalma József professzor tehetséges tanítványaként kezdettől fogva közreműködik a Társaság rendezvényeinek a szervezésében és közleményeinek a szerkesztésében, valamint a szabadkai Szekeres Alapítványról, amely rendszeres anyagi támogatást nyújt a Társaság működéséhez. 

Miként az Erdélyi Múzeum Egyesület Romániában, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság hasonló szerepet tölt be Szerbiában. Remélhetőleg egy felvidéki magyar tudományos társaság majd kialakul Szlovákiában is.

Sebestyén Erika újságíró, Budapest – Prugberger Tamás, D.Sc. prof. em. Miskolci Egyetem
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó