A fiatalokat már nem a tévé, hanem az internet csábítja el a könyvektől
Többen és gyakrabban olvasunk
Többet olvasunk, többet internetezünk, de a világháló nyújtotta lehetőségek egyelőre nem befolyásolják jelentősen olvasási szokásainkat.
2010. december 4. 12:59

Ez derül ki a legfrissebb olvasáskutatási felmérésből. A közvélemény-kutatás apropóját az Országos Széchényi Könyvtár által kezdeményezett „Családi Olvasás Éve” kampány szolgáltatta, amely épp az olvasás fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet. Eddig négy alkalommal készült ebben a tárgykörben átfogó kutatás: 1964-ben, 1985-ben, 2000-ben és 2005-ben.

A reprezentatív felmérés alapján a lakosság jól elhatárolható csoportokra osztható az életkor, lakóhely, szabadidős tevékenység alapján, s ezek a csoportok eltérően viszonyulnak az olvasáshoz is: a kultúraorientált városiak vesznek a leggyakrabban kezükbe könyvet, a szórakozni vágyó fiatalok használják leginkább az internetet napi rendszerességgel (71%), míg az elsősorban vidéki, idősebb korosztályhoz tartozó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók leggyakoribb elfoglaltsága a televíziózás (59%). Az összes válaszadó 46%-a tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét, ezt követi a rangsorban a rádióhallgatás, majd az internetezés, a nyomtatott sajtótermékek olvasása és a könyvolvasás.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a könyvet egyáltalán nem olvasók arányának 2005-ig tartó trendszerű növekedése megtorpanni látszik, sőt, a legutóbbi adatokhoz (2005) viszonyítva – még a statisztikai hibahatárt figyelembe véve is – némi javulás mutatkozik. Míg öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 60%-a válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, most ez az arány 49%-ra csökkent. A még korábbi felmérésekből megtudhatjuk, hogy amikor a szabadidős lehetőségek korlátozottabbak voltak – nem volt még például internet és kevesebb tévécsatorna közül választhattunk – akkor a könyvet nem olvasók tábora kisebb volt: 1985-ben 38%, 1964-ben 41%. A mostani adatok elárulják, hogy az összes megkérdezett 41%-a egyáltalán nem olvas könyvet, viszont 20%-uk havonta legalább egy könyvet elolvas.

A legfrissebb olvasmányélmények között egyaránt szerepelnek a magyar és világirodalmi klasszikusok, a népszerű könyvek szerzői vagy éppen a napjainkban ismertté vált írók.

A felmérés szerint a leginkább elvárt szempont egy könyv esetén, hogy annyira magával ragadja az olvasót, hogy ne tudja letenni a könyvet. Leginkább a megszokott könyv formátumot kedveljük, minimálisan váltak kedveltté a hangoskönyvek és csak a szórakozni vágyó fiatalok körében jelent meg az e-book és az i-pad, mint lehetséges formátum.

A könyvtári tagok aránya enyhe mértékű (11,7 / 2000 – 14,3 / 2010) növekedést mutat. Különösen érdekes, hogy a 15-24 éves fiatalok 29%-a aktív könyvtárhasználó, ami azt igazolja, hogy az intenzív internet használat nem jár negatív hatással erre a tevékenységre.

A kutatás alapján elmondható, hogy jelenleg a lakosság nagyobb része használja az internetet valamilyen rendszerességgel. Nemzetközi összehasonlításban a hazai internet-penetráció még mindig elmarad a várttól – a válaszadók 46%-a soha nem internetezik. Azok, akik élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel, nagyobbrészt saját háztartásukban férnek hozzá az internethez, és leginkább magáncélú levelezésre, közösségi oldalak látogatására és hírportálok olvasására veszik igénybe. A megkérdezettek csak alig több mint 3%-a rendelkezik valamilyen internet elérésre alkalmas kézi készülékkel, mint pl. i-Phone vagy i-Pad.

A 2010 júniusában elindított „Családi Olvasás Éve” programsorozat a kutatás eredményeire is támaszkodva éppen azt tartja rendkívül fontosnak, hogy a legkisebb társadalmi közösségekben, a családokban idejekorán felismerjék az olvasás, mint alapkészség, mint műveltségi tényező, és mint szabadidős tevékenység jelentőségét, biztosítva ezzel a felnövekvő generációk kulturális befogadó képességének fejlesztését.

A kutatás 2010 októberében készült, személyes, otthoni kérdőíves interjúk alapján, véletlen mintavételezéssel, 1000 fős reprezentatív mintán. Az eredmények maximum +/- 1,9-3,1 %-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes lakosságot megkérdezzük.

OSZK
  • Megmenteni Európát
    Az unió jövőjéről szóló vita kulcsa a tegnap normalitásának újrafelfedezése.
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
MTI Hírfelhasználó