Mit hozott az orosz konyhára a G20-csúcs?
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerdán utazott Dél-Koreába, a G20-csúcs helyszínére. A Kitekintő összefoglalójából kiderül mik voltak a találkozó legfőbb sikerei és kudarcai Oroszország számára.
2010. november 14. 08:25

Az 1999-ben alakult, ám csak a 2008-as válság nyomán aktivizálódott szervezet a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömöríti, tagjai a világ össz-GDP mintegy 90%-át teszik ki. A mostani találkozóra az amerikai-kínai árfolyamviszály (a jüan valós értékénél 30-40%-al olcsóbb, így juttatva igen jelentős előnyhöz a kínai sárkányt a nemzetközi kereskedelemben), illetve a kereskedelmi mérleg szabályozása körüli viták (az Amerikai Egyesült Államok a kereskedelmi mérleg hiányát vagy többletét a hazai GDP 4%-ban maximalizálná) nyomták rá a bélyeget. Nem könnyített a helyzeten az sem, hogy az Amerikai Egyesült Államok múlt héten – egyfajta válaszként a gyenge jüanra - 600 milliárd dollárt pumpált az amerikai gazdaságba állampapír-vásárlás útján. Elemzők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a republikánusok félidős választásokon aratott győzelme a tradicionális, protekcionista amerikai gazdaságpolitikát hozhatja vissza.

Az orosz delegáció, Dmitrij Medvegyevvel az élén az Amerikai Egyesült Államokkal szembehelyezkedő álláspontot képviselt. Az oroszok szerint az Amerikai Egyesült Államok múlt heti döntése, a pénzügyi likviditás inflációs célzattal való növelése további spekulatív tőke megjelenéséhez vezethet, ami igen negatívan érinti a feltörekvő országokat –köztük Oroszországot is. Nem támogatta a kereskedelmi mérleg szabályozásának ötletét sem: „az amerikai álláspontnál egy sokkal rugalmasabb megközelítésre van szükségünk (…) vannak olyan országok ahol a gazdasági mérleg többlete éppen a stabilitás egyik jele (…) az IMF-nek figyelembe kell vennie az adott ország sajátosságait amikor javaslatok terjeszt elő” – áll az orosz delegáció által kiadott nyilatkozatban. Az amerikai javaslat, a G20 tagok többségének ellenállásán megbukott.

Oroszország a továbbiakban kritizálta, a nyugati gazdasági elvek alapján dolgozó hitelminősítő intézeteket, melyeket szerinte fokozatosan más mérőeszközökkel kéne felváltani. Medvegyev szót emelt a kis- és középvállalkozások érdekében is: „az egyik legfontosabb feladat napjainkban, hogy lehetővé tegyük a kis- és középvállalkozások számára a nemzetközi piachoz való hozzáférést”. Ennek megoldását a mikrohitel-hálózatok további bővítésében látja – adta hírül a RIA Novosztyi.

A találkozó egyik jelentős eredményének tekinthető az IMF (Nemzetközi Valutaalap) reformjáról szóló döntés meghozatala, melynek értelmében a szervezetben való részvételt meghatározó kvótákat a feltörekvő országok érdekeinek figyelembevételével fogják újjáosztani. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok a kvóták 17 százalékát, Japán 6,1 százalékát, Kína csupán 3,7 százalék és Oroszország 2,73 százalékát birtokolja. Medvegyev bejelentette, hogy Oroszország a továbbiakban szorosabban fog együttműködni a gyorsan fejlődő, feltörekvő országokból álló BRIC-országcsoport többi tagjával (Brazília, India, Kína), melyhez csatlakozhat a közeljövőben a Dél-Afrikai Köztársaság is.

A G20-csúcs után kiadott nyilatkozatok optimista hangvétele sem felejtheti azonban, hogy nem oldódott meg az árfolyamok harca és a feltörekvő országok egyfajta szövetségi rendszert hoznak létre a szervezeten belül. A jövő évi francia elnökségre, Nicolas Sarkozy személyében ezen konfliktusok fokozatos feloldásának feladata jár.
 

  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Beérett Lánczi András igazsága
    A Konzervatív kiáltvány jelenlegi politikai viszonyaink alapító nyilatkozata.
  • Hősies küzdelem után ezüstérem
    A magyar női vízilabda-válogatott ezüstérmet szerzett a hazai rendezésű vizes világbajnokságon, miután óriási csatában, 9-7-re kikapott a sorozatban negyedszer győztes, az elmúlt három olimpián is első Egyesült Államoktól a szombati döntőben a Margitszigeten.
  • Segítség a legjobbaknak
    Magyarország egyik legfontosabb erőforrása a kiművelt emberfő, versenyképes tudású, a világra nyitott, hazáját szerető, szorgalmas fiatalokra van szüksége az országnak ahhoz, hogy ne csak szemlélője, hanem alakítója is lehessen a jövőnek - írta Novák Katalin a Facebook oldalán szombaton.
MTI Hírfelhasználó