Zsidózás - Ahogy a stop.hu szerint a "magyar" ünnepel
2010. október 23. 12:41

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította nemzeti ünneppé október 23-át. Az ünnepélyességet azonban bizonyos elemek a kezdetektől megzavarták. Bőrfejűek, nacionalisták, mindenféle zavaros ideológia képviselői randalíroztak hol az egykori, szélsőségeseket befogadó Jurta Színházban, hol a Magyar Rádió előtt, amelybe annak ellenére akart néhány tüntető behatolni, hogy az aznapi hírek szerkesztője részletesen ismertette a Magyarok Nemzeti Szövetsége szélsőségeseinek petícióját.

Következett 1992, amikor az egyébként legnépszerűbb magyar politikusba, a köztársasági elnök Göncz Árpádba fojtotta a szót náci jelvényeket viselő, árpádsávos zászlókat lobogtató szkinhedek maroknyi csoportja a parlament előtt. Az államfő kifütyülésének hátterében az ellenzék szerint a kormány állt, a kormányoldal viszont azt állította, manipulálták a rendbontókról szóló híradós képsorokat, és Göncznek akkor is el kellett volna mondania a beszédét, ha azzal nemtetszést vált ki.

Az MDF vezette kormány utolsó október 23-áján már parlamenti képviselőket is látni lehetett a hőbörgő csoportok élén, Csurka Istvánt a Felvonulási téren, Király B. Izabellát a Corvin közben. Volt egy kis zsidózás itt is, ott is, laza tojásdobálás Békéscsabán (az SZDSZ-es Pető Ivánt célozták), de összességében békésen zajlottak a nemzeti ünnepnap megemlékezései. A Horn-kormány kezdetétől aztán állandósult egyfajta hidegháború a szembenálló politikai erők között október 23-a megünneplését illetően, kormány és ellenzék rendre külön koszorúzott, külön tartott emlékező nagygyűléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök például így beszélt 1994-ben a Szentháromság téren: "Hazánk jövőjéért érzett felelősségünk nem engedi, hogy a forradalom két összeegyeztethetetlen hagyománya között hamis megbékélést teremtsünk".

Nem is terhelte különösebb rendkívüli esemény a nemzeti ünnepet egészen 2002-ig. Akkor a négy év után ellenzékbe szorult Fidesz arra való hivatkozással bojkottálta a parlamenti ünnepi megemlékezést, hogy a kormánypárti képviselők között olyanok is ülnek, akik korábban 1956-ot ellenforradalomnak bélyegezték. Az Új köztemető 301-es parcellájánál összegyűlt tömeg tagjai darabokra tépték, a bokrok közé hajították és levizelték Medgyessy Péter miniszterelnök koszorúját, kifütyülték az 1956-ban halálra ítélt SZDSZ-es Mécs Imrét.

Mindez laza előjáték volt csupán a 2006-os "sajnálatos őszi eseményekhez" képest. Október 23-án reggelre a rendőrök felszámolták a parlament előtti Kossuth téren álló sátortábort, amelyet 36 napja, Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta tartottak fenn a kormányellenes tüntetők. Az elzavart demonstrálók a nap folyamán a város több pontján összetűzésbe kerültek a rendőrökkel, az Andrássy úton egy dekorációs célból kiállított tankot is beindítottak, Molotov-koktélokat hajigáltak a kommandósok felé, akik válaszul könnygázzal és gumilövedékekkel, lovasrohammal oszlatták a tömeget.

Több mint százan, közülük többen súlyosan megsérültek tüntetők és rendőrök egyaránt, 131 embert előállítottak. A helyzetet súlyosbította, hogy a radikális Kossuth tériek a Belvárosban összekeveredtek az Astoriához verbuvált Fidesz-gyűlés résztvevőivel, több ezer békés állampolgárral. Az összecsapások hajnalig tartottak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján történtek egyre halványuló intenzitással a következő években is megismétlődtek, a demonstrációk azonban mindinkább kormányellenes tüntetésekké váltak, az '56-os eseményekről, a hősökről egyre kevesebb szó esett.

stop.hu
Címkék: