Kutatók éjszakája most szombaton
A kutatók nem elefántcsonttoronyban élő, zárkózott emberek, hanem a hétköznapokban tapasztalható csodák mögött álló színes egyéniségek. Ezt mutatja be immár ötödik alkalommal a Kutatók éjszakája, ahol több mint nyolcszáz programon közel ezer kutató bizonyítja be a nagyközönség számára, hogy a tudomány érdekes, és tanulni sohasem késő.
2010. szeptember 23. 16:06

A rendezvény 24 város 43 intézményében zajlik párhuzamosan, így izgalmas és különleges programokra lehet számítani Soprontól Budapesten át Debrecenig. Ingyenes interaktív kísérletek, előadások, kiállítások, intézménybejárások ismertetik meg az érdeklődőket a tudomány világával. A természettudomány, az orvostudomány, a műszaki tudományok, az agrártudomány, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok is mind ott lesznek, úgy, ahogy még sohasem láthattuk őket. Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos, fesztivál jellegű esemény célja a tudomány, a tudományos eredmények és a kutatói életpálya népszerűsítése, közérthetően. A Kutatók éjszakáján bárki bepillantást nyerhet a kutatók titokzatosnak tűnő munkájába egy tudományos, ám mégis könnyed éjszakán, ahol minden korosztály megtalálja a neki megfelelő programot: vetélkedőket, kísérleteket, kiállításokat és tudományos-szórakoztató programokat. A felsőoktatási és kutatóintézetek által bemutatott érdekes, interaktív programok mellett olyan eseményeken is részt vehetünk, ahol a kutatások gyakorlati hasznosítása kerül előtérbe, illetve az a kutató, aki üzletemberként és tudományos szakemberként egyaránt megállja a helyét.

Kihagyhatatlan programok

Egerben az „Energikus kémikusok” mellett legórobotok és éjjelilepke-figyelés, Miskolcon mágneses levitáció vagy bányalátogatás vár. Martonvásáron számos intimitást megtudhatunk a búzanövények életéről, Mosonmagyaróváron látványos konyhai kísérletekkel szórakozhatunk. Pécsett világító állatok és növények, Sárospatakon hipnózis, Sopronban a jövő informatikája kínál izgalmakat. Százhalombattán életre kel az őskor, Szegeden festéklézer és húsevő szőrös növények, Szombathelyen helyszínelő tudósok várnak és krimipéntek. Debrecenben az Elemi álom című animációs film premierjére kerül sor.
A szeptemberi csillagos égboltot több városban is csillagászati távcsövekkel kémlelhetjük: Budapesten a Millenárison és a BME-n, valamint Kecskeméten, Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Székesfehérváron és Miskolcon várják égi sétára a látogatókat. Megnyitja kapuit a Bajai Csillagvizsgáló, ahol nemrégiben magyar csillagászok új szupernóvát fedeztek fel!

Különleges helyszínek

A központi budapesti programnak a Millenáris ad otthont. Tegyünk távcsöves kirándulást az őszi égbolton, vegyük szemügyre a KIBU izgalmas installációit, majd a B csarnok nagyszínpadán hallgassuk meg, milyen az, ha a sci-fi irodalom ihleti a tudományt, hogyan kapcsolódnak az agyhullámok a kreativitáshoz, vagy fürkésszük ki a szerencsejátékok matematikai-pszichológiai alapjait! Szagoljunk be az Élményműhelybe, küldjünk pulit a Holdra, majd vegyünk részt a ritmika-aritmetika kísérletben, ahol közös dobolással írhatunk új ritmusképleteket! Mindezt szigorúan a tudomány talaján! A dobolás mágikus erejét kutató kísérlethez a látványt a Medence csoport VJ-i keverik, és 3D-s vetítés is támogatja.

A budapesti egyetemeken is látványos programkínálattal készültek a szervezők: a Corvinuson megismerhetünk belülről egy mikroszaporító labort, az ELTE-n robotpartnerekkel játszhatunk labirintusjátékot, és egyes pálinkafajták is harca kelnek. A BME-n ismét megnyílik a Nukleáris Technikai Intézet Oktatólaborja, és közelről láthatunk egy mini atomreaktort! Ugyanott betekinthetünk egy élelmiszer-vizsgáló labor mindennapjaiba, vagy vezető nélküli légi járművekkel ismerkedhetünk. A Semmelweis Egyetemen tudományos lézershow és molekuláris muzsika vár, a Pázmányon pedig a mindig népszerű a robotfoci és robotikai kutatások. Az Óbudai Egyetem Mérnöki Karán egy felújított T-modellel, sikerének titkával és a kézgeometriai azonosítás módszerével ismerkedhetünk. Az Országos Idegtudományi Intézet agyműtét-videót mutat be, de megtudhatjuk, miért csikorgatjuk a fogunkat, vagy mitől remeg a kezünk. A Közlekedéstudományi Intézet pedig bevezet a kátyúzás tudományába.


Idén először egy nagyvállalati partner is bekapcsolódott a programok szervezésébe. Az Ericsson Magyarország az első hazai nyilvános élő LTE – Long Term Evolution (4G) mobiltechnológiai bemutatónak ad otthont, továbbá a nagyközönség számára megnyitja különleges fejlesztő laboratóriumait, bemutatja az ericssonos munkatársak hobbiból megalkotott szerkezeteit, távközlési/mobiltelefónia minikiállítást szervez, és erre az alkalomra Budapestre hoz egy twitterező fát, 3D-kamerát és tv-képernyőt is. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványnál nem a főzőversenyhez puffasztják a fémhabot. A Barabás-villában az innovációk mellett a múltba tekintünk, megismerhetjük a kutatói divatot (Arkhimédésztől a Curie házaspárig), Fábry Sándor konferálásában. A Klebelsberg Kultúrkúriában IQ-akadályverseny és borkóstolás, a Collegium Budapestben a Föld és a Mars rejtélyei várják az érdeklődőket. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Csenge veszi fel a harcot a Záptojásszagú Mágus ellen, méghozzá a vegyészet, egész pontosan látványos kísérletek segítségével.

ötvenentúl.hu nyomán
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó