Kialakult a mezőny: a Fidesz toronymagasan vezet
A Jobbik az utolsó pillanatban megelőzte az MSZP-t. A Fidesz akár a polgármesterek harmadát is adhatja a NOL szeint.
2010. szeptember 4. 12:50

A jelöltállítás határideje tegnap délután járt le, és a még mindig nem végleges adatok szerint az október 3-i önkormányzati választáson 66-68 ezren bizonyosan indulni fognak.

A jelöltek között a legtöbben, 43-44 ezren függetlenként indulnak, és zömében a tízezernél kisebb településeken versengenek a polgármesteri, illetve a helyi képviselői posztokért. A szervezetek körében éppen fordított a helyzet: a 23-24 ezer jelölt csaknem kétharmada a nagyobb városokban, valamint a megyei közgyűlésekben szeretne mandátumhoz jutni.

A szelvénygyűjtés – amint azt a közvélemény-kutatási adatok alapján előre lehetett látni – a Fidesz fölényes győzelmével zárult. A párt, többnyire a KDNP-vel közösen, csaknem 1200 településen állított polgármesterjelöltet, emellett összesen legalább hétezer képviselőt is a helyi testületekbe, valamint a megyei közgyűlésekbe akar juttatni. A kormánypártok célja tehát, hogy a nem egészen 3200 település több mint harmadát a jobboldal irányítsa, emellett a 17 ezernyi különféle képviselői poszt negyven százalékát is akarják.

A hajrában a Jobbik megelőzte az MSZP-t, és a szelvénygyűjtésben a második legerősebb pártként végzett: a jelöltek száma meghaladja a négyezret. A polgármesteri posztért több mint kétszáz településen indulnak, emellett körülbelül 3500 helyi képviselőjelöltet is neveznek, négyszázan pedig a megyei listákon szerepelnek. A szocialisták viszont csak 3700 embert küldenek versenybe, közülük 180-an a településvezetői tisztséget, háromezren a képviselő-testületi tagságot, ötszázan a megyegyűlést célozták meg. Az LMP még ennél is visszafogottabban teljesített, mert a párt nem egészen harminc polgármester- és nyolcszáz körüli képviselőjelöltet tudott állítani.

A fővárosi kerületek, a megyeszékhelyek és a tízezernél népesebb települések zömében három párt bizonyosan jelen lesz. A Fidesz ezekben mindenütt indít polgármesterjelöltet és az egyéni körzetekben képviselőjelöltet is. A legtöbb helyen a Jobbik és az MSZP embereire ugyancsak lehet majd szavazni október 3-án, de például Angyalföldön, a Belvárosban és a Ferencvárosban a tegnapi adatok szerint a Jobbik nem tudott polgármesterjelöltet állítani. Ugyanez a helyzet többek között Kaposvárott, Kecskeméten és Tatabányán is. Megyei közgyűlési listával viszont mindhárom párt rendelkezik.

Az LMP a tavaszi parlamenti választási eredményéhez képest most gyengébben teljesített. A párt például a fővárosban mindössze az V., a VII. és a XIV. kerületben tudott annyi ajánlószelvényt gyűjteni, hogy polgármesterjelöltet indíthasson, a megyei jogú városok közül pedig csak Pécset sikerült bevenni. Az LMP megyei közgyűlési mandátumra is csak két helyen lehet esélyes: Baranyában és Borsodban állítottak listát.

Budapesten egészen tegnapig mindössze a Fidesz és az MSZP főpolgármester-jelöltjét vették nyilvántartásba, de az utolsó pillanatban a Jobbik és az LMP is benevezett.

Az adatok még nem véglegesek, mert azok a jelöltek, akik az utolsó pillanatban, tehát pénteken 16 órakor adták le az ajánlószelvényeket, még nem szerepeltek az Országos Választási Iroda tegnapi összesítésében. De előfordulhat az is, hogy az ajánlások ellenőrzése során kiderül: a leadott cédulák között olyan sok az érvénytelen, hogy a tegnapi listákban szereplő jelöltet nem lehet nyilvántartásba venni.

NOL
  • A jogállamra támadna a szélsőbal
    Tölgyessy Péter alkotmányjogász, az SZDSZ egykori elnöke szerint rendőrségi ügy lenne, ha a szélsőbal felfüggesztené az Alaptörvényt.
  • A kormány nemzetben gondolkodik
    A magyar kormány filozófiája, hogy nemzetben gondolkodik, hiszen az emberiség értékgazdagsága a nemzetek sokszínűségében áll fenn - jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapest IX. kerületében.
  • Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás
    Kövér László: „Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni."
MTI Hírfelhasználó