Döbbenetes volt, - világskandalum?
Mi az igazság? Minden jó, ha a vége jó! Pánikot keltve riogat? Kijavíthatóak-e a hibák? Ha a szocialista kormány tette volna a dolgát…
2010. július 23. 16:00

MOTTÓ: A nyaralás előtti napok kérdéseiből tallózunk. Fordult, nagyot fordul a világ! Most azok a szocialisták lettek a hangoskodók, akik az elmúlt esztendőkben boldog szép jelent, s még szebb jövőt ígértek, a magyarázkodók pedig azok, akik lázadón közvetítették a valóságot, az elégedetlenséget és a sérelmeket. A korábbi megszólítók váltak megszólítottakká. Nekik kell megmagyarázni, hogy miért zöld a piros, és miért sárga a kék. Bár tegyük hozzá: szívesen emlékeztetnek!  És jöttek az újak: a Jobbik és az LMP! Harcos „ifjak" a T. Házban. Tény, ami tény: folyamatos a zaj. Az elnök csenget. Így kezdődik. Mindig így kezdődik...

Mi az igazság?

BARACSKAI JÓZSEF, (MSZP): - A médiából értesülhettünk arról, hogy a miniszterelnök úr az elmúlt évekhez hasonlóan most sem hagyta ki az éppen aktuális nemzetközi focitornát. Az idei labdarúgó-világbajnokság döntőjét a helyszínen, a Dél-Afrikai Köztársaságban tekintette meg. Megdöbbentő, hogy az emberek pénztárcáját, a magyar családok költségvetését érintő fontos IMF-tárgyalások idején a magyar miniszterelnök a focivébén múlatja idejét.

- A mostani útjával kapcsolatban egymásnak ellentmondó hírek kaptak szárnyra arról, hogy milyen költséggel és repülőgéppel utazott a miniszterelnök úr és küldöttsége. Ezért is kérdezzük:

  • Magángéppel vagy menetrend szerinti járattal utazott a küldöttségével? Ha magángéppel, akkor kinek a gépével? Ha menetrend szerinti járattal, akkor melyik légitársasággal repült a miniszterelnök úr és kísérete?  A biztonsági személyzeten túl hány fő kísérte el a világbajnokság döntőjére?
  • Milyen költséggel járt ez az utazás?
  • Ki állta a költségeket?
  • Mennyibe került a magyar adófizetőknek?

***

FELLEGI TAMÁS, (nemzeti fejlesztési miniszter): - A miniszterelnök úr menetrend szerinti járattal volt Dél-Afrikában. Hogy ki volt vele, mekkora kísérettel utazott, ha egyáltalán utazott kísérettel, erről nincs információm, nem én szerveztem az utat. Szeretném jelezni viszont: az IMF-fel folyamatosan, két héten keresztül tárgyaltak a különböző tárcák, így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is. A tárgyalásoknak sem az eredményét, sem a tempóját, sem az irányát nem befolyásolta a miniszterelnök úr távolléte a vasárnapi világbajnoki döntő idején.

***

BARACSKAI JÓZSEF: - A forint-euró árfolyama most éppen elhagyta a 291 forintot. Lehet, hogy ha a miniszterelnök úr itt lett volna, az IMF nem távozik ilyen sürgősen el hazánkból. De az is érdekes, hogy amikor árvízhelyzet, viharhelyzet volt, akkor Bulgáriába utazott, most pedig az IMF-tárgyalás idején a futball-világbajnokságra. Nem tudom, hogy ezek egyszerű véletlenek, vagy csak a miniszterelnök úr menekül?

***

FELLEGI TAMÁS: - Kicsit merész közgazdasági összefüggést találni a miniszterelnök dél-afrikai útja és a forint árfolyama között. Azt gondolom, hogy ez bizonyos közgazdasági szabályokat felrúg. Mindenesetre azt hadd jelezzem: a forint árfolyama sokkal inkább annak a politikai hisztériának köszönhető, amely ezt az egész tárgyalást körbevette, és nem annak, hogy a miniszterelnök jelen volt vagy nem volt jelen azon az egy hétvégén.

Minden jó, ha a vége jó!

BALCZÓ ZOLTÁN, (Jobbik): - Az elmúlt nyolc év az oktatás területén nem az építkezés időszaka volt. A Magyar Bálint-i liberális rombolás négy évét követően csak a karmester személye változott, a kotta a régi maradt! Az új kormánynak rengeteg teendője lesz, aminek egy része szabályozási kérdés, a másik pénzügyi források megteremtése. Amiért most szót kértem, az nem újabb források igénylése, hanem az állami felsőoktatási intézmények kiadásainak zárolása. Az erre vonatkozó kormányhatározat végrehajtása a felsőoktatás összeomlásához is vezethet. Nem hisztériakeltése ez a Jobbiknak, hanem a Magyar Rektori Konferencia megállapítása!

- A költségvetési zárolás elrendelésekor a kormányzat feltehetőleg nem volt tisztában azzal, hogy a felsőoktatási intézmények az óraadói díjakat a számviteli szabályok szerint az állományba nem tartozók juttatásaként számolják el. Mivel erre a keretre megbízási szerződéseket a kormányhatározat alapján nem köthetnek, megoldhatatlan helyzet alakult ki. Például a műszaki felsőoktatásban jellemzően az órák 20 százalékát külső szakemberek látják el, így alakul ki élő kapcsolat az oktatás és az ipar között, és egyébként költségtakarékosabb is.

- A kormányhatározat az eszközbeszerzéseket is tiltaná, amit az intézmények a vállalkozásoktól átvett támogatásokból finanszíroznának. E szerződések konkrétan rögzítik a beszerezhető eszközök megnevezését. Tiltásával a szerződésben vállaltak nem teljesíthetők, így a már beérkezett támogatásokat is vissza kellene fizetni. Tisztelt Államtitkár Asszony! Azért használtam a feltételes módot, mert bízom benne, hogy megtalálják a korrekció lehetőségét, - és várom! Kérdésem:

  • Hogyan szándékozik az oktatási kormányzat megoldani azt a súlyos helyzetet, amibe az állami felsőoktatási intézmények kerülnek az elrendelt költségvetési zárolás egyes tételei miatt?

***.

HOFFMANN RÓZSA, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Külön köszönöm az első mondatát, amely arról a józan belátásról tanúskodik, hogy ön és önök pontosan tisztában vannak azzal, hogy az a helyzet, ami most előállt a felsőoktatásban, a korábbi nyolc év bűne.

- A probléma, amit ön vázolt, nem volt ismeretlen számunkra. Az oktatási államtitkárság és a NEFMI a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkáránál kezdeményezte, hogy a 2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló kormányhatározatban meghatározott zárolási kötelezettség végrehajtása alól a felsőoktatási intézmények mentesüljenek.

- A mentesítést kérő levélben jeleztük, hogy a felsőoktatási intézmények támogatása 90 százalékban törvényben és kormányrendeletekben meghatározott normatívák alapján történik, és a hivatkozott zárolás csak ezen jogszabályok módosításával történhet. Ugyanakkor az intézményekben mind a belső, mind pedig a külső időszakos szerződéses alkalmazások a képzés minőségét, a hallgatói alkalmazások, a képzés gyakorlati orientáltságát biztosítják, és az adott szolgáltatás esetében a külső alkalmazás korlátozása az intézményi működés ellehetetlenüléséhez vezet. Ezért tartjuk elengedhetetlennek, és ezért kértük, hogy a felsőoktatási alapműködést biztosító feladatokban az intézmények kapjanak mentesítést a zárolás alól.

- A nehéz, súlyos helyzetben gyorsan kell lépni, és a gyors lépés, a gyors jogalkotás bizony eredményez néha olyan kommunikációs problémákat, hiátusokat, amelyeket ezúttal ezzel az intézkedéssel próbáltunk meg orvosolni. Mi is, és a kormány is tisztában van azzal, hogy az oktatókkal kötött óraadói szerződések nélkül az egyetemek nem működhetnek.

- Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a tárca múlt heti intézkedésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium levélben fogja tájékoztatni a zárolás alóli mentesítésben érintett intézményeket a mentesség biztosításáról. Ezt a problémát tehát orvosolni fogjuk. Sajnáljuk, hogy ilyen ijedelem keltődött, de azt hiszem, hogy minden jó, ha a vége jó!

***

BALCZÓ ZOLTÁN: - Köszönöm államtitkár asszony válaszát, - megnyugtató, mert megoldás születik.

Pánikot keltve riogat?

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Egyik napilapunk közelmúltbeli számában egy cikk jelent meg „Szakmai felügyelet dönthet a pedagógusbérekről” címmel. Az írás zárómondata így hangzott: „Továbbra sem tudni azonban, hogy az értékelési rendszer követelményeinek a pedagógustársadalom hány jelenlegi tagja felel meg, így azt sem, hogy lehet-e számítani tömeges elbocsátásokra.” A cikk írójának jól érzékelhető szándéka, hogy csúsztatások és valótlan állítások megfogalmazásával pánikot, bizonytalanságot keltsen a nyári szünidőt töltő pedagógusokban. Azt sugallja, hogy a létrejövő szakfelügyelet tagjai - akik ezek szerint egyfajta munkáltatói jogokat gyakorolnak majd - tömegesen elbocsátásokról dönthetnek.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Kérdezem:

  • Mi igaz ezen újságcikk állításaiból?
  • Valóban a cikkben megjelent jogokkal lesznek felruházva az ellenőrzést végzők?
  • Mikorra és hogyan tervezi a tárca a nevelési-oktatási intézményekben a valódi szakmai ellenőrzés és értékelés bevezetését?

***

HOFFMANN RÓZSA, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban megjelent ez az írás egy olyan lapban, amelyik soha nem kérdezte a véleményünket. Nem szakfelügyeletről lesz szó, amely fogalmat a diktatúra rendszeréhez kapcsoljuk, hanem olyan objektív külső szakmai ellenőrzésről és értékelésről, amely Európa számos országában létezik, és amely nélkül nem működhet felelősségteljesen egy olyan nagy rendszer, mint az oktatás.

- Az ellenőrzést nem valamiféle fantomok, hanem pedagógusok, erre a munkára felkészített pedagógusok, külső szakértők fogják végezni, akik pedagógiai-didaktikai szempontú megfigyeléseket végeznek. Az ellenőrzés célja: segítés, tanácsadás, a jó gyakorlat megerősítése, amelynek során a hibákat is feltárhatják. A szakértők nem rendelkeznek semmiféle intézkedési joggal, a munkáltatói jogokat továbbra is az iskolák igazgatói gyakorolják, akik természetesen kikérhetik a szakértők véleményét, és jól is teszik, hiszen azért szakértők, de elbocsátásra senkinek nem kell számítania.

- Végül is azt mondhatnám: ez egy olyan ügy, amely egyértelműen a gyerekek javát szolgálja! Az egész társadalomnak az az érdeke, hogy minél jobb legyen a tanítás folyamata, az pedig alapvetés, hogy erről a rendszer irányítóinak, jelesül az oktatási tárcának ellenőrzés során meg kell győződnie. Ezért tehát azt hiszem, hogy aki az ország fejlődését akarja, az tapsolhat ennek az elgondolásnak, nem pedig pánikot keltve riogat!

Döbbenetes volt, - világskandalum! 

HORVÁTH ZSOLT, (Fidesz, Bács-Kiskun megye, 2. vk.): - Az előző kormányzat egészségügyi lépései közül az egyik legsúlyosabb a pszichiátriai ellátás szétverése volt. Molnár Lajos és Horváth Ágnes SZDSZ-es miniszterek szocialista és szabad demokrata képviselők szavazataival bezáratták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az OPNI-t. Nem az történt, hogy egy gazdaságtalanul üzemeltethető épületegyüttesből máshová költöztették az intézményt, hanem egy nemzetközi hírű, elismert gyógyító-kutató műhelyt szedtek darabjaira, és szórtak szét. A következményeket látjuk: ellátatlan betegek, elvándorló egészségügyi személyzet.

- Az OPNI felszámolásával számtalan probléma került felszínre a pszichiátriai ellátás területén. Ezek egy részét maga a bezárás okozta, más részénél felhívta a figyelmet a meglévő hiányosságokra. Különösen kritikus a helyzet a gyermekpszichiátria és az addiktológia területén. A hét régió közül háromban nincs gyerekellátás! Túl azon, hogy a lecsökkentett óraszámok elégtelenek a betegek számához képest, valamint sorra szűnnek meg ambuláns addiktológiai tevékenységek, a szakma irányítása sem világos. További probléma, hogy a jelenleg elfogadott drogstratégia mögött nincs egyértelmű támogatás.

  •   Kijavíthatóak-e a hibák az előző években tönkretett pszichiátriai ellátásban?
  • Lát-e lehetőséget a lelki egészség országos program fejlesztésére?
  • Milyen módon illeszthető a nemzeti drogstratégia a rendszerbe?
  • Mire számíthatnak a szenvedélybetegek és az addiktológiával foglalkozók?

***

SZÓCSKA MIKLÓS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Az előző kormányzat egészségügyi lépéseinek tényleg az egyik legnagyobb áldozata a pszichiátriai szakterület volt. Döbbenetes volt végignéznünk! Az OPNI megszüntetésével nem egyszerűen a pszichiátriai szakterület országos intézeti funkciói szűntek meg, hanem érzékeny orvos-beteg kapcsolatok sérültek, szakmai csapatok, teamek estek szét, és betegek kerültek ki az ellátásból. A kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy az országos intézet megszüntetésével párhuzamosan közel 25 százalékos aktívágyszám-csökkentés történt, ez példa nélküli Európában.

- Kiemelném, hogy a 4-18 éves korú gyermekek között a pszichiátriai betegségek előfordulása 15,8 százalék, azaz népbetegség szintjét éri el. Az ellátás fejlesztését, a hozzáférés javítását a prioritások között kezeljük még ebben a helyzetben is! A jelenlegi helyzet javítását a szociális terület, az oktatás és az egészségügy területének szorosabb együttműködésével, az algoritmusok meghatározásával és a rehabilitációs ellátások uniós forrásokból történő fejlesztésével látjuk lehetségesnek. Ez lesz rövid időn belül az első látható eredmény: áthangoljuk az uniós forrásokat ebbe az irányba. A jelenlegi helyzet javítása érdekében akciótervet dolgozunk ki. Ennek munkálatai megindultak. És végül a drogstratégiáról: szakmai munkacsoport bevonásával kívánjuk áttekinteni a stratégia jelenlegi változatát, és ezt követően fogunk döntést hozni az esetleges átdolgozásról.

***

HORVÁTH ZSOLT: - Megnyugtató hallani, hogy a probléma súlyosságával tisztában van a kormányzat, és hogy valamilyen lépések történni fognak. Ennek ellenére engedje meg nekem, hogy még két kérdést:

  • Mi történt az OPNI-ban fölhalmozódott kartonokkal, betegtörténetekkel, -ez részben nemzeti kincs, részben rendkívül érzékeny adattömeg, mi ennek a sorsa?
  • Lát-e lehetőséget arra a kormányzat, hogy a pszichiátriának újra legyen összetett, komplex fellegvára, amelyik ismét eléri azt a nemzetközi hírt, azt a nemzetközi szintet, amit egyébként korábban tudott?

***

SZÓCSKA MIKLÓS: - Az az igazság, hogy ami a pszichiátriával történt az országban, az tényleg egy világskandallum! Példa arra, hogy amit egy nap alatt egy felelőtlen egészségpolitika lerombol, azt évek hosszú munkájával  lehet és fogjuk tudni rehabilitálni restaurálni. Hosszú távon mindenképpen azt tervezzük, hogy egy nagyobb ellátórendszer részeként a pszichiátriai-idegtudományi ellátások új intézményre találnak. A bezárt intézmények iratanyaga, különösen betegjogi szempontból kivételes kérdés. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet átadás-átvétele során meggyőződtünk arról, hogy biztonságban vannak ezek az anyagok, hozzáférhetőek.

Ha a szocialista kormány tette volna a dolgát…

KUKORELLY ENDRE, (LMP): - A kortárs magyar kultúra gyöngyszeme, az úgynevezett alternatív színház áldatlan helyzete késztet szólásra. Kultúránknak ez az amúgy is halmozottan hátrányos helyzetben lévő, olykor leamatőrözött, dilettánsozott, mégis nem csupán ismertségéhez és elismertségéhez képest, de abszolút értelemben is elképesztően magas szinten teljesítő része méltatlan, kiszolgáltatott helyzetbe került azáltal, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a magyar kultúrát finanszírozó Nemzeti Kulturális Alap kifizetéseit befagyasztotta.

- Jóval többről van szó, mint valamely, a kultúrában működő érdekcsoport sérelméről. Nem túlzok: világszínvonalú társulatok lehetetlenülnek el! Két évvel ezelőtt a Pécsi Országos Színházi Találkozó válogatóján tíz hónap alatt 184 magyar színházi előadást volt szerencsém végignézni. Bőven kiállták az összehasonlítást a náluk sokkal előnyösebb helyzetben levő kőszínházaikkal. Miközben támogatásuk a színházi szférára jutó állami pénznek mindössze 3,5 százaléka. Még egyszer mondom: 3,5 százaléka!  Aki nem látta Pintér Béla társulatát a Szkénében, nem vett részt például Schilling Árpád, Jeles András vagy a KoMa Társulat valamelyik előadásán, nem ismeri a Bozsik Yvette vagy a Frenák Pál Társulat produkcióit, hát nem is tudom, minimum alapvető élményektől fosztja meg magát. Kérdéseim a tisztelt államtitkár úrhoz:

  • Miért akadályozza az alternatív színházak működését a kormány?
  • Ugye, azt képtelenségnek tartja, hogy ezek a művészek, ki tudja, miféle pénzügyi vagy aktuálpolitikai megfontolások miatt, egyszerűen kiiktatódjanak a kultúrából?
  • Milyen tervei vannak a minisztériumnak a mostani helyzet megszüntetésére?

***

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ön elkötelezettje ennek az ügynek. Örülök, hogy társra találtam e Házban!  

Azt kérdezi képviselő úr, hogy miért akadályozza az alternatív színházak működését a kormány? Nyilván az előző kormányra gondol, képviselő úr, mert az előző kormány akadályozta. A mostani segíteni fogja!

- Az előadó-művészeti törvény értelmében, működési támogatásokat kaphatnak ezek a műhelyek pályázat útján. 2009-ben már hatályos volt a törvény, de a szocialista kormány csak 2010. március 16-án írta ki a működési pályázatot, amely 2010. január 1-jétől érvényes egészen év végéig, illetve a következő év elejéig. Tudja, ha a szocialista kormány tette volna a dolgát, ahogy nem tette, akkor kiírhatta volna novemberben, akár 4-5 hónappal hamarabb a pályázatot, és akkor már 4-5 hónappal ezelőtt, az év elején, ahogy az kell, a működési támogatást megkaphatták volna ezek a műhelyek. Eddig tervezhetetlen volt ez a dolog, és mindig későn jutottak hozzá. A következő évtől ez máshogy lesz! De már most is, amint lehet, cselekszünk. Legyen nyugodt, képviselő úr! A működési támogatás rendelkezésre állhat ebben az évben, el fog jutni ezekhez a műhelyekhez!

***.

KUKORELLY ENDRE: - Államtitkár Úr! A független társulatok 2010. évi működési támogatásáról született döntést a törvény szerint június 14-éig kellett volna nyilvánosságra hozni. Ez egyszerűen nem történt meg!

- Szívből kérem önöket és az államtitkár urat is, aki nem látta például a Közép-európai Táncszínház előadásait, nem látta a szegedi MASZK vagy a szegedi Kortárs Balett, vagy a Tünet Együttes, a Mozgó Ház társulat, a Maladype Színház vagy a Hólyagcirkusz előadásait, aki nem járt mostanában a Merlinben, a Studió K-ban, a Tűzraktérben, Zsámbékon vagy a Trafóban. Menjen el, és nézze meg őket! Ha nem látta még Pintér Béla társulatát a Szkénében, akkor fokozott óvatossággal töltse el a nyár hátralévő részét, a színházi évad megkezdéséig nehogy valahogy kimaradjon ebből az élményből!

***

HALÁSZ JÁNOS: - Örülök, hogy színháznézésre buzdít bennünket! Valóban ránk fér az is, hogy valódi egyeztetés legyen a kormányzat és az alternatív színházak képviselői között. Ezt az egyeztetést mi már meg is kezdtük! . Korábban ilyen nem volt, nem működött. Fölvettük a kapcsolatot az érintettekkel. Éppen arról tárgyalunk, hogy hogyan lehet egy olyan új előadó-művészeti törvényi finanszírozást kialakítani, amely megszünteti mindazon bizonytalanságot, amit a szocialista kormány elkövetett. Azt vállaltuk, hogy az előadó-művészeti törvény hibáit kijavítjuk. Ki fogjuk javítani! Ősszel a T. Ház elé kerül az a törvény, ami rendezi a biztonságos működésüket és működési támogatásukat ezeknek a műhelyeknek is!

Bartha Szabó József
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány 11 pontos akcióterve
    A kormány 11 pontos akciótervének intézkedései és az új hitelprogramok (gyármentő garancia- és hitelprogram) biztosíthatják a recesszió elkerülését Magyarországon a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a családok megvédése mellett; hosszú távon azonban új gazdaságstratégiai modellre is szükség van - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter szerdán.
  • Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra
    "Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni" - mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
  • Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki indítványt
    Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".
MTI Hírfelhasználó