Alkotmánybíróság: ,,Gerincén törte ketté az MSZP törekvését"
Elbukott a földbérleti törvény. Lisszaboni Szerződés. Zöld utat kapott a bunyevácok népi kezdeményezése. Zavaros kormányrendelet. Új alkotmánybírók a láthatáron. Elakadt a versenytörvény! Lázad az LMP. Tiltás ellen tiltakozók! Vakáció.
2010. július 19. 09:39

 Elbukott a földbérleti törvény

 

Alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése- rögzíti a Taláros Testület legfrissebb határozata. A 2008 októberében SZDSZ-MSZP által szorgalmazott, s elfogadott jogszabályról Sólyom László köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt. Az államfő álláspontja szerint a közösségi agrártámogatás igénybevételére jogosító, a termelőket és nem a tulajdonosokat megillető önálló vagyoni értékű jog első kiosztásának egyik konkrét szabálya sérti a jogbiztonságot. A jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét.

 

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványát megalapozottnak találta. A többségi határozat szerint a törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely védené a támogatást 2006-ot követően szerzett termelők jogos elvárásait az új támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor. Az első kiosztáskor a törvény alapján kizárólag a részben az üzemi szinten meghatározott úgynevezett történelmi bázis adatokat, részben pedig a regionális jelleggel, minden mezőgazdasági üzem számára azonosan meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni. A kettő arányát az illetékes miniszter határozhatja meg. Ennek az aránynak a meghatározására a törvény maga semmilyen szempontot nem tartalmaz, ami sérti a jogbiztonságot, a 2006-ot követően földterületet szerzett termelők támogatási jogosultsággal összefüggő jogos várakozását.

 

A határozathoz Bragyova András, Holló András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt.

 

***

 

Üdvözölte a Taláros Testület döntését Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntése a ,,gerincén törte ketté" az MSZP-nek azt a törekvését, hogy a nagyüzemi tőkéstársaságok – amelyek főként bérlőként művelik a termőföldet – jelentős haszonra tegyenek szert az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényen keresztül! Rámutatott: a törvény azokat hozta volna jelentős hátrányba, akik földjüket bérbe adták, illetve nagymértékben sérült volna azoké, akik 2006 után szerették volna újra elkezdeni a mezőgazdasági tevékenységet.

 

Font Sándor - aki maga is egyik kezdeményezője volt az SPS-törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatának - emlékeztetett: még 2007-ben született egy olyan rendelet, amely 2006-ot bázis évként jelölte meg. Ez azt tartalmazta, hogy aki 2006-ban - vagy az azt megelőző évben - művelési jogosultsággal, illetve meghatározott állatállománnyal - elsősorban kérődzőkkel - rendelkezett, a bázis évhez viszonyítva támogatási jogosultságot szerzett. Az így megszerzett támogatásokat pedig akkor is megkaphatja, ha időközben a bérleti jogviszonya megszűnt illetve felhagyott az állattenyésztéssel. A támogatási jogosultság ugyanis nem száll vissza a tulajdonosra, illetve nem kötődik a tényleges állattartáshoz. Ez a lényeg húzta alá!

 

Kiemelte: éppen azt kifogásolták, hogy a törvény alkalmazásával támogatási jogosultság nélküli földtulajdonok is létre jöhettek volna, mivel a jogosultság vagyoni jogként adható-vehető lett volna. Így a nagy tőkeerejű társaságok pedig mintegy 450 milliárd haszonhoz jutottak volna. Az ellenzők álláspontja mindvégig az volt, hogy azok kapják a támogatásokat, akik a földet megművelik illetve állatokat tarnak. A Fidesz szakpolitikusa jelezte: az agrárkormányzat most vizsgálja, hogy mit kell tenni az Alkotmánybíróság döntése után.

 

Lisszaboni Szerződés

 

Elutasította az Alkotmánybíróság az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó azt vetette fel, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával, az abban foglalt reformokra, az új döntéshozatali és működési szabályokra és a bevezetett új intézményekre tekintettel álláspontja szerint „a Magyar Köztársaság független jogállami léte megszűnik”.

 

A Taláros Testület határozatban rámutatott arra, hogy az indítványozó magánszemély lényegében ugyanazokat a kérdéseket tette fel, amelyeket számos európai országban a Lisszaboni Szerződés ratifikálása előtt, az abban foglalt reformok horderejére tekintettel a tagállami parlamentek, azon képviselői, illetve az eljárásra jogosult egyéb köztisztségek viselői tettek fel, a Lisszaboni Szerződés előzetes alkotmányossági ellenőrzését indítványozva.

 

Határozatában az indítványban felvetetteket elutasítva a Taláros Testület rámutatott arra, hogy a Lisszaboni Szerződés reformjai, minden jelentőségük ellenére sem változtattak azon, hogy a Magyar Köztársaság tagállamként, azaz az Európai Unió tagjaként, de továbbra is önálló államként vesz részt az európai integrációban, amelyre a szükséges mértékben ruházott át az Alkotmányból eredő egyes hatásköröket. Ezek gyakorlása vagy továbbra is a többi állammal közösen - az európai uniós döntéshozatali szabályoknak megfelelően - vagy az Európai Unió intézményei útján történik. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával és a törvényben való kihirdetésével a Magyar Köztársaságnak sem a függetlensége, sem a jogállamisága, sem az önálló állami léte nem szűnik meg.

 

A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt – olvasható a közleményben.

 

Zöld utat kapott a bunyevácok népi kezdeményezése

 

Helybenhagyta az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát, melyben hitelesítette a bunyevác népcsoport országos népi kezdeményezéséről szóló aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven a következő kérdés: „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény – a továbbiakban: kisebbségi törvény – 61. § 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § 1. bekezdésében a »Magyarországon honos népcsoportok« felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki. ” Az Országos Választási Bizottság (OVB) megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz.

 

Az OVB határozatát többen – köztük az Országos Horvát Önkormányzat – megtámadta. Kifogásuk szerint a bunyevácok a horvát nyelvet beszélik, kultúrájuk, hagyományaik a horvát kultúrnemzet részét alkotják. Azt is sérelmezték, hogy az OVB nem kérte ki a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

 

Az alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a kifogásokat. A népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív előterjesztője az Alkotmánybírósághoz küldött levelében azt a tájékoztatást adta, hogy az MTA elnöke hivatalos levélben úgy nyilatkozott: az MTA nem látja akadályát annak, hogy a bunyevácok önálló nemzeti kisebbségi státuszt kapjanak. Az Országos Horvát Önkormányzat is benyújtotta az Alkotmánybírósághoz az MTA közleményét, amely szerint az MTA elnökének levele nem a bunyevác kisebbség elismerésére vonatkozó hivatalos akadémiai álláspont.

 

Az Alkotmánybíróság – emlékeztetve korábbi döntésére – hangsúlyozta: a törvény „pusztán arra kötelezi az OVB-t, hogy szerezze be az MTA állásfoglalását, nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy az OVB-nek az eljárás mely szakaszában kell megkeresnie állásfoglalás végett az MTA elnökét. A népi kezdeményezésre irányuló eljárásnak két olyan szakasza van, amelyben az OVB elé kerül az ügy. Az első szakasz a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése, a második szakasz az összegyűjtött aláírások benyújtása után az aláírások ellenőrzése és az aláírt aláírásgyűjtő ívek megküldése az Országgyűlésnek.”  Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB álláspontjával a tekintetben, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség törvényi feltételeinek. Ezért az Alkotmánybíróság az egyértelműség hiányára vonatkozó kifogást is elutasította.

 

(A bunyevácok Horvátországban nem számítanak külön népcsoportnak, Szerbiában igen. Az, hogy Magyarországon mi lesz, egyelőre kérdés. Ezer támogató aláírást kell összegyűjteni. Egyszer már sikerült, de 2006-ban az Országgyűlés MSZP-SZDSZ többsége a bunyevácok elismertetése ellen szavazott.)

 

Zavaros kormányrendelet

 

A jogbiztonság követelményeivel ellentétes, ezért nem alkalmazható az a 2007-es kormányrendelet, amelynek kapcsán 400 ezer forint pénzbírsággal sújtottak egy kamionsofőrt tavaly Zala megyében - közölte az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduló Zala Megyei Bíróság. Az előzménye: 2009-ben egy gépjárművezető azért fordult a bírósághoz, mert a rendőrség, egyik okmányának hiánya miatt, 400 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. (Az előző havi 3 napos szabadságát nem tudta a helyszínen igazolni, csak néhány nappal később.)

A járművezető egy cég alkalmazottjaként havi bruttó 200 ezer forintot keresett. Az ügyet közigazgatási perben kezdte el tárgyalni a Zala Megyei Bíróság, de az eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint „a jogszabály által előírt fix összegű bírság nem felel meg az Alkotmány által előírt jogállamiság (állampolgári jogbiztonság) követelményeinek". A bíróságnak az volt az álláspontja, hogy „a jogalkotónak a bírságösszegek meghatározásakor a társadalmi (jövedelmi) viszonyokra, és arra is figyelemmel kell lennie, hogy a közigazgatási bírság harmonizáljon a jogrendszer egyéb szankcióival".
 

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló, 2009. július 31. napjáig hatályos rendelkezés alkotmányellenes volt, ezért az a Zala Megyei Bíróság előtt folyó perben nem alkalmazható. A testület indoklásában kifejtette: a közúti közlekedésről szóló, 1988-ban hozott törvény, valamint több uniós jogszabály és nemzetközi szerződés teszi lehetővé a bírságolást. Ezek a háttérjogszabályok írják elő az okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét, az alkotmányellenesnek talált, bár már nem hatályos jogszabály azonban pontatlan volt, „az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett".
 

A vizsgált kormányrendeletben pontosan nem volt értelmezhető, hogy azt szankcionálta-e a jogszabály, ha valakinek egyáltalán nincsenek meg a szükséges iratai, vagy azt, hogy azokat az ellenőrzéskor nem tudja bemutatni. A vitatott jogszabályt azóta felváltó új rendelkezés - összhangban a nemzetközi előírásokkal - már azt bünteti, ha az okmányt az ellenőrzéskor nem tudja valaki bemutatni.

 

Új alkotmánybírók a láthatáron

 

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a Taláros Testület tizenegy tagból áll. Bihari Mihály és Kukorelli István megbízatásának megszűnése miatt azonban 2008. július 4-e óta két alkotmánybírói tisztség betöltetlen. Hétfőn tizenöt tagú parlamenti eseti bizottság terjeszti az Országgyűlés elé a jelöltek nevét. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását bírja a tíz kormánypárti képviselővel működő testületben.

 

Orbán Viktor javaslatára, a Fidesz-KDNP Bihari Mihályt az Alkotmánybíróság volt elnökét és Stumpf Istvánt az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét, a Jobbik Zétényi Zsolt ügyvédet, az MSZP Mészár Rózát, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, az LMP Kukorelli Istvánt, Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát vagy Tóth Mihályt látná szívesen az alkotmánybírói székben. A KDNP-nek is volt saját javaslata, Dienes-Oehm Egon személyében, aki az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt. A Fidesszel történt egyeztetés során végül arra jutottak, hogy a frakciószövetség tagjai részéről nagyobb támogatást élvező két jelölt mögé állnak, azzal a kikötéssel, ha ismételt jelölésre kerülne sor, akkor Dienes-Oehm Egont támogatják.

 

Az Országgyűlés csütörtökön dönt. A két alkotmánybíró megválasztásához kétharmados többség szükségeltetik, s ha megkapják, még az nap, az esküt is letehetik.  

 

Elakadt a versenytörvény!

 

Még egyszer utoljára élt az alkotmányossági vétó jogával a leköszönő köztársasági elnök. Sólyom László előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. (Az Országgyűlés július 5-én 260 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 11 tartózkodással döntött róla. Igennel szavaztak a Fidesz-, és a KDNP-frakció tagjai, nemmel a szocialisták és a Jobbik képviselői, az LMP képviselőcsoportjának többsége pedig tartózkodott.)

 

Az utólagos normakontrollra bocsátott törvény a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettesei megbízatásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó egyes szabályokat módosítja, ezek között az államfő két rendelkezést vél alkotmányellenesnek.

 

Az egyik értelmében a jövőben a GVH elnökhelyettese személyére nem csak a GVH elnöke, hanem a GVH elnökének javasolt személy már azt megelőzően is javaslatot tehetne, hogy őt a köztársasági elnök kinevezte volna. A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban kinevezés előtt álló személy ilyen hatáskört nem gyakorolhat, hiszen még nem rendelkezik az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján megkövetelt demokratikus legitimációval, ezért ez a rendelkezés ellentétes a jogállamiság követelményével.

 

A törvény másik, az államfő által kifogásolt rendelkezése alapján megszűnik a GVH elnökhelyetteseinek a megbízatása, ha a GVH elnökének a megbízása a kinevezési időtartam lejárata miatt megszűnik. Ezt a szabályt a törvény szerint alkalmazni kell a jelenleg hivatalban lévő elnökhelyettesekre is, tekintet nélkül arra, hogy hat éves kinevezésükből mennyi idő van hátra. Sólyom László szerint az új megszűnési ok hatálybaléptetésének ez a módja alkotmányellenes, magyarázatként hozzátéve: az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a határozott időre kinevezett tisztségviselők idő előtti, jogszabállyal történő elmozdítása csak akkor elfogadható, ha az együtt jár az adott szervezet átalakításával. A jelen esetben ilyen nem történt, ezért a törvény a jogbiztonság sérelmét okozza.

 

Az Alkotmánybíróság elnökének írt „ajánlásában” Sólyom László rámutat: míg a GVH jelenlegi elnökének a kinevezése 2010. november 2-án lejár, addig a két elnökhelyettes kinevezése csak 2015. szeptember 27-én. Az elnökhelyettesek várhatóan nem tölthetnék ki a meghatározott, hat évre szóló hivatali idejüket, kinevezésük a GVH elnökének kinevezési ideje lejáratakor megszűnne.  Az új megszűnési jogcím alkalmazása a fennálló jogviszonyokra, az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azért is alkotmányellenes, mert a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmába ütközik.

 

Lázad az LMP

 

Alkotmánybírósághoz fordul a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kifüggesztéséről szóló rendelet miatt a LMP.  Kérték, hogy a testület utólagos normakontroll során vizsgálja felül és semmisítse meg a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kifüggesztéséről szóló kormányrendeletet. LMP szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kötelező kifüggesztése sérti a közigazgatási szervek pártatlan működésének a jogállamiság elvéből eredő követelményét, a fegyveres testületek pártsemleges működését előíró alkotmányos passzust, a foglyul ejtett közönség esete miatt a szólásszabadságot, és ellentétben áll a pár hete elfogadott kormánytisztviselői törvénnyel. Az LMP mindezt a demokratikus jogállamhoz méltatlan, indokolatlan és alkotmányellenes intézkedésnek tartja.
 

Tiltás ellen tiltakozók

 

Alkotmánybírósághoz fordul a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a rendvédelmi dolgozók nyugállományba vonult tagjainak politikai szerepvállalásával kapcsolatos módosítást. (Lázár János és Kocsis Máté Fideszes képviselők által benyújtott módosító javaslat szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálatuk ideje alatt, valamint a leszerelésüket követő 3 évben meg lenne tiltva, hogy országgyűlési, önkormányzati, Európa parlamenti jelöltek, képviselők lehessenek. A három éves határidőre azért van szükség, hogy ne kerüljenek pártpolitikai befolyás alá a volt, vagy jelenlegi fegyveres dolgozók.) 
  

A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan és indokolatlan tovább korlátozni a hivatásos állományúak állampolgári jogait, amelyek már így is lényegesen szigorúbbak, mint a legtöbb uniós országban.

 

***

 

Az Alkotmánybíróság már megkezdte a nyári szünetet. Legközelebb augusztus végén – feltehetően már az új tagokkal kiegészülve, jönnek össze teljes ülésre.  A témákon és a teendőkön persze addig is elmélkedhetnek. 

 

Az Alkotmánybíróság augusztus 30-31-i teljes ülésének napirendje

 

Az Alkotmánybíróság negyvennapos ítélkezési szünet után, augusztus 30-án (hétfőn) tartja következő teljes ülését, amelynek napirendjén másodszor szerepel a tevékenységre jellemző keresetnek, azaz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9. e) és 86. pontjának, 16. § (5)-(6) bekezdésének, valamint 25. § (5), (6), (7) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata.

 

Megvizsgálják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény 21. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

 

Szó lesz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdésének alkotmányosságáról.

 

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem állított tilalmat az ügyvéd tanúként való kihallgatása elé olyan ténnyel vagy adattal összefüggésben, amelyről az ügyvéd a büntetőeljárásban védőként szerzett tudomást.

 

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 420/2009. (X. 29 OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság határozatában, végzésében – az indítványozó kérelmére – fel kell tüntetni az indítványozó nevét?”

 

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 438/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, határozatait és a testületi ülésen született egyéb döntéseit, valamint az elnökére átruházott hatáskörben hozott határozatokat a Határozatok Tára hivatalos lapban kell nyilvánosságra hozni?”

 

Megvitatják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 44. § (3) bekezdése, továbbá az Országos Választási Bizottság 22/2006. (IX. 7.) OVB állásfoglalás vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

 

Kedden kerül napirendre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-ának az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére alapított alkotmányossági vizsgálata.

 

Megkérdőjelezték az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének alkotmányosságát.

 

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 418/2009. (X. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés 4 évre válassza?”

 

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 417/2009. (X. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz esetén az indítványban foglalt valamennyi kérdés elbírálásáról önálló határozatban döntsön?”

 

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 359/2009. (IX. 10.) és a 355/2009. (VIII. 14.) OVB határozatokat. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott két országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését. Az íveken szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmány 70/K.§-ában foglalt igények érvényesítése során mely bíróság és milyen eljárási szabályok alapján járjon el?”

 

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 479/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 10. § c) pontjának és 13. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése tárgyában?”

Bartha Szabó József
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
MTI Hírfelhasználó