Megérkezik a „három csapás!”
Az új kormány hozzálátott választási ígéretei megvalósításához. Szárnyalnak, mint a madár. Sorjáznak a törvényjavaslataik.
2010. június 7. 08:22

Zárószavazások

 

Döntenek a KDNP frakciója által szorgalmazott indítványról, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Az indoklás:

„A közoktatási törvény biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan maradjon. A szabályozás már az 1998-2002 közti polgári kormányzás alatt is létezett, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi 5 éves továbbfinanszírozási kötelezettség csak 2 év volt. A későbbiekben ez az időpont 3 évre módosult, majd újabb 2 évvel emelkedett . A hatályos szabályozás szerint, a fenntartói jogok átadását követő legalább 5 éven keresztül az egyházi kiegészítő támogatást végeredményben a fenntartói jogokat átadó önkormányzatnak kell fizetnie. Ez a megoldás értelmetlenné teszi ugyan azt, hogy az egyébként forráshiányos önkormányzatok megszabaduljanak feladatellátási kötelezettségüktől, a költségvetésüket kötelezően terhelő közoktatási intézmények fenntartásának anyagi terheitől, ám egy átmeneti időre kettős finanszírozás lehetőségét is megnyitja. Ezért javasoljuk, hogy az egyoldalú nyilatkozattétel joga - megfelelő előkészületi tárgyalásokat és az oktatási hivatal, mint kormányszerv aktív bevonását követően – azonnal megtehető legyen.”

 

***

Háromcsapás néven híresült el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat. 

A 2010. évi országgyűlési választásokon megnyilvánuló egyértelmű választói akarat arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a választási programokban megfogalmazott és a választók által támogatott büntetőpolitikai intézkedések a lehető leghamarabb törvényerőre emelkedjenek. Ilyen büntetőpolitikai intézkedés az Egyesült Államok több tagállamában, vagy a szomszédos Szlovákiában már bevezetett, Magyarországon „Három csapás” néven ismertté vált törvény, amelyet több százezer állampolgár aláírásával is támogatott. A javaslat beilleszti a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni  erőszakos bűncselekményeket

sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének jelentős szigorítását, amely a legsúlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. Ezzel párhuzamosan – ugyanazon büntetőpolitikai megfontolásból - a javaslat visszaállítja az úgynevezett „középmértékes büntetést”, amely törvényhozói értelmezést ad a Büntető Törvénykönyv büntetési rendszerének helyes alkalmazásához.

A javaslat - szintén a választói akaratra visszavezethetően - két ponton módosítja a Büntető Törvénykönyv Különös Részét is. Az utóbbi években jelentősen elszaporodtak a tanárokkal szembeni erőszakos cselekmények, amelyeket közfeladataik ellátása során szenvedtek el. Az iskolai erőszak mindenképpen összetett probléma és komplex megoldást igényel, de ebből nem maradhat ki a büntetőjog eszközrendszere sem, hiszen a jelenlegi büntetőjogi védettség nyilvánvalóan nem volt elegendő visszatartó erő az ilyen bűncselekmények megelőzésére, ezért van szükség arra, hogy a Büntető Törvénykönyv fokozottabban védje a közoktatásban dolgozó pedagógusokat.

A javaslat a legújabb európai felfogásnak és a magyar Alkotmánybíróság évtizedes gyakorlatának megfelelően, a totalitárius rendszerek bűneinek, és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében módosítja az előző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi tényállást, amely „A holokauszt nyilvános tagadása” néven került beiktatásra a magyar büntetőjogba. A jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni rendeli.

 

***

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekrőlszóló országgyűlési határozati javaslat, 2006. őszén a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorló polgárok rendőri fellépés áldozatainak kárpótlásáról szól. 

A rendőrség és a rendőrség felett utasítási joggal rendelkező kormány nem tett különbséget a bűncselekményt megvalósító erőszakos demonstrációk és a békés tüntetők között. Az Országgyűlés nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget tenni. A jelen eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított, illetve azok, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg. Ezt azért szükséges külön rögzíteni, mert az áldozatok által tett feljelentések döntő többségében az ügyészség az azonosító jel hiánya miatt nem tudott vádat emelni a bűncselekményt elkövető rendőrrel szemben, ezért a büntetőeljárást bizonyítottság hiányában megszüntette, azonban a megszüntető határozatban rögzítette, hogy a feljelentő sérelmére abeazonosíthatatlan rendőr bűncselekményt követett el.Ugyanilyen elvi megfontolásból szükséges kártalanítani mindazokat, akiket állami vezetőifelelőtlenség, az állam által elmulasztott jogalkotási kötelezettség miatt, közvetve vagyközvetlenül alapjogi sérelem ért.

Összességében az országgyűlési határozatban rögzített eljárással az előterjesztők azt kívánják elősegíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, továbbá a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjen, így állami bocsánatkéréssel az áldozatok teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlása megtörténjen.

 

***

A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötésérőlszóló országgyűlési határozati javaslat azt szorgalmazza. Félreérthetetlenül, s tán nem megalapozatlanul.

„Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele a jelenleg hatályos „írni-olvasni tudás” képessége helyett  legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen, amely az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezését jelenti.”

 

***

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításárólszóló törvényjavaslatról is dönt a T. Ház. 

Az állami tulajdon tekintetében az új kormányzati struktúra rendszeréből is kitűnően az új típusú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszerének a kialakítására is sor kerül. Ennek során az átlátható tervezéssel és forrás-kezeléssel, a tevékenység optimalizálásával, takarékosabb és hatékonyabb rendszer kialakításával, a folyamatokba épített következetes ellenőrzés megvalósításával, továbbá egyértelmű felelősségi viszonyok következetes alkalmazásával emeli az állami vagyonnal való gazdálkodást (nemzeti vagyongazdálkodásként) önálló ágazati szakpolitika szintjére. A jelenlegi, az állami szervezeten belül széttagolt, egységes működési elveket jórészben nélkülöző állami vagyongazdálkodás a jövőben önálló ágazatként jelenik meg. Ennek a szervezeti megnyilvánulásaként az újonnan létrehozott Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Állam vagyonával való vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője.

 

***

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásárólszóló törvényjavaslat is zárószavazáshoz érkezik. 

Az Alkotmány módosítását is igénylő indítvány szükségesnek tartja a helyi önkormányzati választások szabályozás rendszerének alapjaiban való átdolgozását. A törvény megalkotása során a szerkezeti és jogszabály-szerkesztési szempontok megvalósítása mellett elsődleges cél a választási szabályok egyszerűsítése, a testületek létszámának csökkentése.

 

***

A kormánytisztviselők jogállásárólszóló törvényjavaslat - a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján - számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára. 

A közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, melynek során - jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint - kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva bizonyos feladatkör, munkakör vagy tisztség ellátásával. A magánszemély ebben a viszonyrendszerben érdemben pusztán a kinevezés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról dönthet, annak feltételeiről nem.  Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során.

 

Folyamatban

 

A kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szól a Kereszténydemokrata Néppárt előterjesztése. Célja, hogy úgy állapítsa meg a kisebbségi önkormányzati képviselők számát, hogy az egyrészt arányban álljon a helyi önkormányzatok képviselőinek létszámával, másrészt viszont ne kerüljenek veszélybe azok a feladatok és tevékenységek, amelyeknek ellátására a kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van. A javaslat egymáshoz arányosítja a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok létszámát úgy, hogy egyúttal tükröződjék az adott helyen élő, magukat nemzetiségekhez tartozóknak valló választópolgárok létszáma is.

Folytatódik a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Elmélkednek az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról és az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Tárgyalnak a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról. Napirenden szerepel a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályainak országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek, tagjainak megválasztása és akisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvény módosítása.

És persze: visszatérnek a parlament legnépszerűbb műfajai, a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések, azonnali kérdések órája is. 

Íme, a részletes program.

 

HÉTFŐ

 

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásárólszóló országgyűlési határozati javaslat. (Dr. Balsai István, dr. Lázár János – Fidesz - képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, dr. Szakács Imre, dr. Kovács Zoltán – Fidesz - képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Részletes vita.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Pichler Imre László – Fidesz - képviselők önálló indítványa. Részletes vita.A napirendi pont előadója: Kósa Lajos.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat. (A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges Kósa Lajos, Rácz Róbert, dr. Vitányi István – Fidesz - képviselők önálló indítványa. Részletes vita.A napirendi pont előadója: Kósa Lajos.)

 

KEDD

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat. (Dr. Semjén Zsolt, Szászfalvi László – KDNP - képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: Szászfalvi László. Zárószavazás.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításárólszóló törvényjavaslat.Lázár János, Kósa Lajos, Dr. Balsai István – Fidesz -, dr. Rubovszky György - KDNP - képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: dr. Balsai István. Záróvita és zárószavazás.)

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekrőlszóló országgyűlési határozati javaslat. (Lázár János, dr. Kovács Zoltán, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Ékes Ilona, Gulyás Gergely, Fidesz) képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: Balog Zoltán.Zárószavazás.)

A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötésérőlszóló országgyűlési határozati javaslat. (Kósa Lajos, dr. Pósán László, Pokorni Zoltán – Fidesz - képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pósán László. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítésérőlszóló országgyűlési határozati javaslat. ((Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Dr. Répássy Róbert (Fidesz), Dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Répássy Róbert.Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Nemzeti Együttműködésrőlszóló politikai nyilatkozattervezet. (Dr. Orbán Viktor (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: Lázár János.Szavazás a módosító javaslatokról.)

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításárólszóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: Soltész Miklós. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításárólszóló törvényjavaslat. (Dr. Matolcsy György, dr. Fónagy János (Fidesz) képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója:dr. Fónagy János. Záróvita és zárószavazás.)

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásárólszóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Rácz Róbert, Lasztovicza Jenő, Tasó László, dr. Tiba István, dr. Tóth József, Rogán Antal, Tarlós István, dr. Szűcs Lajos, Kocsis Máté, dr. Kovács Zoltán, dr. Cser-Palkovics András, dr. Dorkota Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kósa Lajos. Záróvita és zárószavazás.A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A kormánytisztviselők jogállásárólszóló törvényjavaslat. (Dr. Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója: dr. Répássy Róbert.  Zárószavazás.)

Aműsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása.

 A kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításárólszóló törvényjavaslat. (Dr. Hargitai János, Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa.A napirendi pont előadója:dr. Hargitai János. Részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Bartha Szabó József
  • Orbán: háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány
    "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök.
  • Megalakult az ötödik Orbán-kormány
    Megalakult az ötödik Orbán-kormány - Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.
  • Ne kerüljön napirendre a szankciós javaslat az ET ülésén
    Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.
MTI Hírfelhasználó