Forsense: A választásra jogosultak fele döntött, kire szavaz áprilisban
A Fidesz januárban is jelentős előnnyel rendelkezik a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében, az MSZP bázisa januárban is megmaradt a decemberi szinten. A Jobbik az év végi enyhe visszaesés után ismét erősített, míg az MDF szimpatizánsainak aránya januárban elegendő lenne ahhoz, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
2010. január 21. 18:36

A választások időpontja

A választópolgárok közel 90 százaléka tisztában van azzal, hogy az idén országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A szavazás első fordulójának pontosabb időpontját már kevesebben tudták megmondani, a válaszadók 52 százalék mondta azt, hogy idén áprilisban lesz, és összesen 11 százaléka említette a legvalószínűbb április 11-i időpontot.

Összehasonlítva a tavalyi Európai Parlamenti választások előtti időszakkal, 3 hónappal a szavazás előtt 50 százalék volt tisztában azzal, hogy választások lesznek, a pontos dátumát azonban mindössze 4 százalék tudta. A pontos dátum ismerete csak a választások előtti hónapra emelkedett 45 százalékra.

A pártok támogatottsága

A Fidesz januárban is őrzi jelentős előnyét, az összes válaszoló 32 százaléka mondta, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot választaná. Az MSZP támogatottsága hasonlóan a decemberi adatokhoz 10 százalék, míg a Jobbiknak 8 százaléknyi szavazója lenne most vasárnap a választókorú lakosság körében. Az MDF potenciális szavazóinak száma is emelkedett az évvégéhez képest, így január első felében a válaszolók 4 százalékának támogatását tudhatja maga mögött Dávid Ibolya pártja. Az LMP az elmúlt hónapokban sem erősödött látványosan, nem tudott elmozdulni a 2 százalékos szintről.

A Fidesz biztos szavazó pártválasztók körében mért 59 százalékos támogatottsága valamelyest alacsonyabb, mint decemberben volt, míg az MSZP bázisa januárban is maradt a 17 százalékos szinten. A Jobbik a decemberi enyhe visszaesés után ismét erősített, és támogatottsága a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében is emelkedett, elérte a 15 százalékot. Az MDF-nek is sikerült javítani tavaly decemberi pozícióján és szimpatizánsainak aránya januárban elegendő lenne ahhoz, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A kisebb pártok közül az LMP az egyetlen, amelynek 3 százalékos támogatottságával még esélye lehet arra, hogy képviselőket küldjön az országgyűlésbe.

A kisebb pártok esetében nagyon fontos kérdés, hogy parlamentbe jutásuk mennyire látszik reálisnak lehetséges támogatóik szemében, mert a több párttal is szimpatizáló, döntés előtt álló szavazók kiélezett helyzetben nem biztos, hogy olyan pártra adják voksukat, amelynek nincs esélye elérni az 5 százalékos bejutási küszöböt. A Jobbik ilyen szempontból már középpártnak számít, az összes válaszoló 52 százaléka gondolja úgy, hogy be fog kerülni a parlamentbe. Ezzel nem sokkal marad el az MSZP mögött (63 százalék), de jelentősen megelőzi a kispártok közül a válaszolók 20 százaléka által parlamentbe várt MDF-et. A felmérésből kiderül, hogy az LMP előtt álló egyik legnagyobb kihívás az lesz az elkövetkező hónapokban, hogy láthatóvá váljon, mint potenciális parlamenti erő, mert jelenleg a válaszolók mindössze 1 százaléka számít a párt bejutására.

Választói aktivitás

A választói aktivitás minimálisan emelkedett decemberhez képest, ugyanakkor sokan még nem döntötték el, hogy melyik politikai erőt támogatják majd áprilisban.

 A 2006. januárban kapott eredményhez hasonlóan, a Forsense által megkérdezettek 54 százaléka mondta azt idén január elején, hogy már eldöntötte, melyik pártra fog szavazni a választásokon. Az összes választókorú polgár feléről mondható el, hogy biztosra ígéri részvételét, és már azt is tudja, hogy melyik pártot támogatja majd szavazatával. Ez utóbbi választói tömeg, mintegy 4 millió ember meghatározó része már az induló választási kampányok hatásától függetlenül is aktív szavazónak számít. Itt találhatóak a pártok stabil hívei, és több a politikai attitűdöket vizsgáló kérdés alapján becsülhető, hogy a Fidesznek (és a KDNP-nek) 1 800 000, az MSZP-nek 560 000, a Jobbiknak 440 000, míg az MDF-nek 120 000, az SZDSZ és LMP-nek 40-40 ezer támogatója van ebben a körben. Ugyanakkor az ide tartozó választók 16 százalékának (640 000 szavazó) politikai kötődéséről több kérdés alapján is nehéz véleményt mondani, mert a kormánnyal elégedetlenek, ugyanakkor az ellenzék mellett sem teszik le a voksot. Preferenciáik változását a pártok kampányainak a hatékonysága is befolyásolja majd.

Az összes megkérdezett további 20 százaléka ígérte január elején, hogy biztosan rész vesz a választáson, és mondta azt, hogy még nem döntötte el, melyik pártra szavaz. Ezen választói csoport relatív többsége, az összes válaszoló több mint 10 százaléka mondta, hogy a választások előtti utolsó néhány hétben döntenek majd, további 6 százaléka a választópolgároknak, ahogy ezt korábbi méréseink is igazolták, az utolsó napokban dönt csak. (A Forsense 2006-os exit poll adatai szerint a választáson részt vevők 15 százaléka az utolsó két hétben döntött, ebből utolsó nap 3, a voksolást megelőző napokon pedig 4 százalék.)

Merre tartanak az MSZP csalódott szavazói

A választás egyik nagy kérdése, hogy az MSZP elbizonytalanodott 2006-os szavazói a választások előtt mikor döntik el, hogy kire szavaznak, és milyen irányban mozognak majd, hiszen jelenleg mindössze egynegyedük mondja azt, hogy ismét a szocialistákra szavazna. A Forsense januári kutatásából kiderül, hogy a MSZP volt szavazói nem alkotnak homogén tömeget, ugyanakkor legnagyobb csoportjuk még nem nevezte meg azt a pártot, amelyre szavazni fog. Ennek a 28 százalékos választói csoportnak (ex MSZP szavazók) a közel egyharmada még nem látja a megfelelő politikai erőt, amelyre szívesen szavazna, vagy bizonytalan. Mintegy 15 százalékuk eltitkolja, hogy melyik pártot választaná, míg további 5 százalékuk nem menne el szavazni. A Fidesz támogatójának vallja magát 2010 januárjában 15 százalékuk, de a Jobbikhoz és az MDF-hez is csatlakoztak közülük (5, illetve 4 százalék).

Pártpreferencia táblázatok - 2010 január*

 

Összes szavazó

Pártválasztók

Biztos szavazók

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz

32

56

38

59

MSZP

10

18

11

17

SZDSZ

1

1

1

1

MDF

4

6

3

5

Jobbik

8

15

10

15

LMP

2

3

2

3

Egyéb

1

2

1

1

Bizonytalan

43

 

36

 

*A kerekítések miatt az oszlopokban 100%-tól eltérő érték is kijöhet

Módszertan: A Forsense választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett január 6. és 15. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg az intézet kérdezőbiztosai CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
forsense.hu
Címkék: