A magyar gárda ügyében hozott másodfokú ítélet margójára
2009. július 6. 10:46

A Budapesti Tábla fellebbviteli tanácsa megváltoztatva a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét, nemcsak a Magyar Gárda, mint egyesület felszámolását rendelte el jogellenes működésre hivatkozva, hanem a mozgalmat is. Az eljáró tanács ítéletének koncepcionális indoka lényegében az, hogy felvonulásaival félelmet kelt a cigány kisebbségben, annak méltóságát sérti és megzavarja a köznyugalmat, valamint csökkentette azokon a településeken az ott lakók biztonságérzetét, ahol megjelent. Így összegezhető a média alapján a zárt tárgyaláson felolvasott szóbeli indokolás, ami nekem, mint jogásznak nagyon is vérszegénynek és a tényekkel ellentétben állónak tűnik. Lényegében a kormány-, és a bal-liberális politika felületes egyoldalú és irányított álláspontját ismétli meg szűklátókörűen.

Az ítélet ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a helyzetet, amire a kriminológusok is rámutatnak, hogy a rendőri személyzet jelentős hányada a központban irodai munkát végez, ahelyett, hogy a terepen, a vidéki településeken a közbiztonságot óvná. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy azt a kevés vidéki terepen dolgozó rendőrt is a Gyurcsány-kormány az „öszödi beszéddel” elismert választási hazugságok nyomán kialakult társadalmi elégedetlenség megfékezésére rendszeresen és gyakran hetekre felrendelte Budapestre. Emiatt a vidéki településeken a közbiztonság erőteljesen meggyengült.

Tény, hogy a zömében alulképzett cigányság vesztette el először a munkahelyét és vált ki a munkaerőpiacról tartósan vagy véglegesen. Egy részük becsületesen részt vesz a községek által jelenleg még szervezhető közhasznú munkákban (aminek jövője a Bajnai-kormány önkormányzatoktól elvonó pénzügyi politikája miatt erősen kérdéses), a másik részük viszont a települések lakosságát rettegésben tartva, annak vagyonát, nem egyszer személyi biztonságát is veszélyezteti. Ebből a körből származnak az éjszakai betörések, a figyelemelterelő inzultusokkal elkövetett lopások és rablások, valamint gyerekeiknek az autók elé küldésével, hogy gázolást mímelve a szülők kártérítést követelhessenek. Ilyennek lett áldozata Olaszliszkán a tiszavasvári tanár is. A cigányság harmadik részét képezi az a vékony, ügyeskedések és tiltott gazdasági tevékenységük révén meggazdagodott réteg, amely terrorizálja a cigányság előbbi két rétegét, de ugyanakkor a nem cigányok köréből is a rászorultakat, az elesetteket és az öregeket. Zömében közülük, meg a nem cigány „szekrényemberek” közül kerülnek ki a „csicskáztató” modern rabszolgatartók, akik bérkoldulásra, ingyenes cselédmunkára és prostitúcióra kényszerítik az itt említetteket. Ők azok, akik uzsorakölcsöneikkel teszik földönfutóvá a vidéki települések cigány és nem cigány rászorultjait. Ugyanakkor az álam is hagyja, hogy egy hivatalosan bejegyzett magánbiztosító társaság is hasonlóan uzsora-kamattal rövidlejáratú segélykölcsönügyletekkel tegye földönfutóvá az arra rászorultakat.

Mindezek következtében - ellentétben a  tábla ítéleti indokolásával – a falvak  törvénytisztelő cigány és nem cigány rétege megnyugvással  fogadta a gárda megjelenését és csak a deviáns csoportok riadtak meg tőle. Fegyvertelenül jelentek meg és sehol inzultust nem provokáltak. Jelenlétük olyan tekintélytiszteletet váltott ki, mint a két világháború közötti csendőrsisak-kitétel a vendéglő vagy a községháza fogasára. Ami pedig a cigányságot, mint kisebbséget illeti, a bal-liberális kormányok semmit sem tettek e kisebbség felemelése, foglalkoztatásának és képzésének elősegítése érdekében. Csupán felhasználták őket arra, hogy a választások előtti etetés és itatás után az MSZP-re szavazzanak.  Ezt tette a Gyöngyösi  Főiskola  szocialista főigazgatója is., amikor az ott lakó cigányságot és más elszegényedetteket megebédeltette, majd az intézmény autóbusza vitte el őket szavazni 2002 tavaszán. A Zuschlag-féle ifjú-szocialisták pedig néhányszáz forint és borkioszás fejében szervezték be az MSZP vas megyei szervezetébe a csepregi cigányokat, hogy a megyei titkárt leválthassák és annak helyébe léphessenek. A Gyurcsány-kormány mindezek ellen semmit sem tett. Sem a Gyurcsány-kormány, sem pedig az utód-kormány rendőrsége nem tett semmit, hogy az enyingii cigányok siófoki terrorizáló demonstratív felvonulása ellen fellépjen és az ezzel összefüggő veszprémi  Cosma-gyilkosságot  teljes terjedelmében felderítse. Gyanús az is, hogy a kiskunlacházi kislány-gyilkosság ügyében a magányos elkövetőt hangsúlyozza a rendőrség. A kisváros lakossága nem alaptalanul gyanakszik más szereplőkre is a kerékpáros leánykát nem régen ért cigánygyerekek inzultusa okán és amiatt is, hogy hónapokig tartott a nyomozás a kislánygyilkosság ügyében, ahol a nyomok alapján (szőke /vörös?/, zűrös magánéletű szomszéd fiatalember és DNS-vizsgálattal gyorsan azonosítható szőke hajmaradványok) könnyen és gyorsan meg lehetett volna találni a tettest. Az is lehet, hogy cigány szereplői is vannak az ügynek, amit eleinte a rendőrség sem cáfolt.

Mindezek következtében a tábla ítéleti indokolása egyáltalán nem felel meg a tényeknek. A kelet-magyarországi  településeken  különösképpen rokonszenveznek a  Magyar Gárdával és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy ebben a régióban erőteljesen növekszik a Jobbik iránti szimpátia. Azzal pedig, hogy a tábla hagyta magát befolyásolni a kormány és a bal-liberális párt-, és médiapolitika által, és annak szócsövévé válva lényegében szélső-jobboldali fasiszta szervezetnek minősítette a köznyugalom érdekében nem törvénytelenül fellépő Magyar Gárdát és ezen keresztül hallgatólagosan a mögötte álló kétségtelenül radikális Jobbikot (ez utóbbi Stumpf István politológus helytálló minősítése, amely távol van a fasizmustól), egyértelműen a tényeket és a társadalmi valóságot figyelmen kívül hagyó koncepcionális ítéletet hozott. A tábla azzal, hogy a Magyar Gárda-mozgalom jogellenességét is kimondta, olajjal locsolta a parázst és szociológiai dilettantizmusát bizonyította be. Ide is illik az a német jogtudósi körökből származó mondás, hogy szűklátókörű az a bíró, aki a döntésében csak a pozitív jog vezérel. Ugyanakkor ezt az ítéletet meghozó tanács meg is erőszakolta a tételes jogot, midőn a kereseti kérelmen jogerősen túllépett (ne ultra petitum), kiterjesztve ítéletét a mozgalom feloszlatására is, holott az ügyészi kereset csak az egyesület feloszlatására irányult. Jól érvelt ez ügyben az alperesi képviseletet ellátó Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, én pedig Madách szavaival megkérdezném az ítéletet meghozó tanácstól, hogy érzi-e eszméi között az űrt? Annál is inkább megkérdezném, mivel amíg az MSZP agyából kipattant telelepülés-őrség megszerveződne, a jelenlegi gyenge és kis létszámú rendőri körzeti megbízotti rendszer mellett teljesen ki lenne szolgáltatva a devianciának a vidék. Hogy a polgár-őrség kevés, azt a szocialisták is beismerik, mivel a település-őrség felfegyverzésén gondolkoznak. E tekintetben viszont reális a Fidesz aggálya, hogy ez vörös őrségként a z MSZP fegyveres szervezetévé válna, hiszen ő szervezné meg azt. Megoldás csakis egy, olyan politikailag semleges rendvédelmi testület létrehozása lenne, amely a belügy keretében működve a vidék közbiztonságára a csendőrséghez hasonló módon ügyelne. Amíg ez létre nem jön, a Magyar Gárda mozgalmat nem kell támadni. Éppen ezért szociológiailag az elsőfokú ítélet helybenhagyása lett volna indokolt. Most az a helyzet, hogy jogerős ítélet van, de azt – miként Vona Gábor, a Jobbik elnöke kijelentette – nem hajtják végre. Nézhetjük ezt úgy is, hogy ez az ellenzéki párt is megteheti, hiszen az Egészségügyi Minisztérium is megteheti – miként ezt maga a miniszter, Dr. Székely Tamás kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete ellenére sem adják vissza az elvett ágyakat a Hódmezővásárhelyi Kórháznak. Ha a kormányoldal nem hajlandó végrehajtani az őt marasztaló jogerős ítéletet, akkor az ellenzék szervezete is megteheti azt. Ebbe az anarchiába süllyedt a magyar jogállamiság, amit a bal-liberális kormányzat váltott ki. Visszatérve a jelen témában hozott ítélethez, a Magyar Gárda melletti július 4-iki tüntetéseket és a parázs fellobbanását a szociológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó itt  elemzett ítélet váltotta ki és ki tudja, hogy még mit vált ki. 

Nem vet jó fényt a táblának ez ügyben  eljárt tanácsára az sem, hogy ítélete feletti örömét  az a ”triász” nyilvánította ki, amelyhez Draskovics Tibor igazság-,és rendészetügyi miniszter tartozik, aki vétlen ellenzéki újságírók elleni bűnügy-koholmányba keveredett bele, míg Kolompár Orbán cigány-önkormányzati elnök ellen büntető eljárás van folyamatban a cigányönkormányzat részére kiutalt állami támogatások elsikkasztása miatt és akitől a cigányság túlnyomó része emiatt már elfordult. Ez megnyilvánult abban, hogy a még Gyurcsány által kezdeményezett második „Demokratikus Charta”-demonstrációra a cigányság köréből mindössze ötszázan jöttek el. A „triászból” egyedül az MSZP szóvivője Nyakó István látszik szeplőtelennek, hacsak Újhelyihez hasonlóan nem válik érintetté a Zuschlag ügyben.

Prof. Dr. Prugberger Tamás

az állam- és jogtudomány akadémiai doktora

Dr. Prugberger Tamás
Címkék:
  • Szlávik: bár jók az oltási adatok, a védekezést nem lehet elengedni
    Bár az oltási adatok rendkívül kedvezőek, de ez nem azt jelenti, hogy a védekezést "el kell engednünk"; a brit vírusmutáns jobban terjed a fiatalabbak körében is, így a maszkhasználatra, a távolságtartásra és az egymás iránti figyelemre továbbra is, akár még egy jó ideig szükség lesz - figyelmeztetett a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiának adott interjújában.
  • Bayer Zsolt: Tusk a Katynban
    Donald Tusk remek fizetéséért bárkit bármivel megrágalmaz, minden birodalmi gazemberséghez lelkesen asszisztál, és hazudik.
  • Novák Katalin: Komoly jobboldali erő a láthatáron
    A Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, pártjuk egyelőre élvezi a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget.
MTI Hírfelhasználó