Magyarország 2025-ben, politikatörténet
2009. április 21. 13:44

Egy politikatörténeti esemény felelevenítésével emlékezünk, amikor üdvözöljük azt a mai politikai kezdeményezést, amelyet Matolcsy György, vezető fideszes politikai személyiség (1990-ben gazdaságpolitikai államtitkár, 1998-ban gazdasági miniszter) terjesztett elő a minap.

Eseménytörténet

Egykor, Lezsák Sándor (1996-1999 között az MDF elnöke) a sürgető igények hatására megbízást adott egy modernizációs programterv megszövegezésére. A megbízást Csorba József és Mellár Tamás kapta, akik 1997 áprilisában át is adták a megrendelőnek a "Magyarország 2025-ben modernizációs program és törvény" (Forráskoncepció, munkaközi anyag, 1997, ápr.30. p.176) című kéziratot a megrendelőnek.[1]

A munkaanyaggal kapcsolatban több eseményt is szerveztek Lakitelekre 1997-ban. Ilyen volt a Közép-Európai Demokrata Fórum 1997 augusztus 24-31. közötti eseménysorozata a nyári egyetemmel és az integrációs konferenciával. Majd ezután következett 1997 szeptember 27.-én a Magyarország és Európa 2025-ben című "nemzetstratégiai tanácskozás" a lakitelki Népfőiskolán, melyen amegjelentek és előadtak Bíró Zoltán, Buda Béla, Csermely Jenő, Für Lajos, Gál Ferenc, Gyulai Endre, Hámori József, Joó Rudolf, Egon Klepsch, Király Tibor, Kozma Huba, Kulcsár László, Lovas István, Makovecz Imre, Márai Géza, Maróth Miklós, Matolcsy György, Mellár Tamás, Meskó Attila, Michelberger Pál, Nagy Gáspár, Pongrácz Tiborné, Pozsgay Imre, Pungor Ernő, Schlett István, Schulek Ágoston, Solymosi Frigyes, Székely Csaba, Székelyhidi Ágoston, Szekeres Pál, Széles Gábor, Tőkéczki László, Varga Csaba, Vigh Károly, Vizi E. Szilveszter, Zimányi József; továbbá az MDF vezetői: Boross Péter, Dobos Krisztina, Gémesi György, Kelemen András, Bába Iván, Demeter Ervin, Kádár Béla, Pongrácz Tibor; valamint Csorba József információs tanácsadó.

A modernizációs program konceptualizálása

A modernizációs program és törvény tervének szövegezése (a konceptualizálása) ma is teljes egészében érvényes. Egyrészt mert e téren máig sem jutottunk előbbre, másrészt mert nyomát se lelni ilyen tematizálásnak az elmúlt tizenkét évben.

Igaz, szinte minden évben születnek ún. nemzeti stratégia című, típusú művek Magyarországon. De mintha a nemzeti stratégia mibenléte nem lenne világos. Fel sem merül, hogy egy ilyen programhoz szakmai konszenzus, forrásszervezés, és prioritásrend kell (ebben a sorrendben).

Ezért kezdtük el sorozatban közölni az 1997-es országmérleghez készült információs jelentést (Csorba József: Az állam szerepének revíziója, 1996-1997. 1-6. rész), majd rövidesen közreadjuk a nemzeti stratégia mibenlétét (Csorba József: Nemzeti stratégia - nemzeti krízismodell) leíró tanulmány részleteit is.

Most az 1997-es "Magyarország 2025-ben, modernizációs program és törvény" szövegtervezet kommunikációs verzióját) adjuk közre az alábbiakban. Itt olvashatjuk a prioritásrendbe igazított témavázlatot, illetve azt összefüggésrendszerbe szerkesztett tartalmat, amelyet vizsgálni, tárgyalni, és döntés elé kellett volna vinni.

Magyarország 2025-ben -

modernizációs program és törvény

(Tematika a kommunikációs verzióban)

I. A program politikai tartalmának leírása

A programalkotók abból indulnak ki, hogy jelenleg Mo-on egy szük érdekcsoport hatalmát az EU-normákhoz hasonító politikája szellemében nem a magyar állam modernizálása folyik, hanem a külföldi és belföldi érdekcsoportok kizárólag haszonelvű (a fizetőképes kereslet után haladó) fejlesztési politikája érvényesül, aminek következtében az ország háromfelé szakadása ténykérdés. Az ún. felzárkózási programok tapasztalatai alapján úgy látják, hogy a követendő gazdaságpolitika felett folytatott közgazdasági és politikai viták azért lehetnek megosztóak, mert nincs nemzeti stratégiánk, amely a prioritásokat megszabja.

1. Állam

Az állam szerepének újraértelmezése kapcsán a szakértők abból indulnak ki, hogy a magyar állam fokozatosan korszerűtlenné vált az elmúlt ötven évben, három modernizációs világhullámból is kimaradt, a kádárizmus utolsó évtizedében pedig lényegében szétesett. A pártállam a szakmai vétó szintjeit semmisítette meg, helyettesítette azt a felelősség és szakszerűség nélküli politikai testületi döntéssel. A tarthatatlan állapotokon változtatni akaró Antall-kormány kezdeményezéseit a Horn-kormány nem vitte tovább, illetve felszámolta (gondoljunk pl. a miniszterelnökség kancellária típusú átalakításának kezdeményeire). Minden összegzett tapasztalat arról szól, hogy az átmeneti társadalmak modernizálása csak az állam segítségével képzelhető el, valamint hogy az állam modernizálása mindenekelőtt az állam információs modelljének és makrokommunikációs szerkezetének korszerűsíétésével kezdődik.

1.1 Az Állam politika-, gazdaság- és társadalomszervező funkcióinak helyreállítása

1.1.1 Új államigazgatási szerkezet (új ágazati minisztériumok és profilok) leírása

1.1.2 Az új magyar állam kiemelt feladatainak leírása

1.2 A magyar állam nemzetközi környezetének leírása (új geopolitika fogalmazása)

2. Politika

A programot készítők a polgári köztársaság keretei közötti legteljesebb politikai közéleti nyitottságot képzelik el (a szélsőbal és a szélsőjobb kizárásával), amennyiben a meghatározó politikai erők a nemzeti minimumot kötelező konszenzusképző alapnak tekintik, azonban szükségesnek látják hangsúlyozni a nemzeti politika mint napi politikai gyakorlat követését, ami folyamatos és állandó összevetéseket jelent a világgazdasági, világpolitikai kihívások és a nemzeti érdekeink között.

2.1 A politikai intézményrendszer adottságainak bírálata

2.2 A polgári köztársaság jobbközép erőinek programja

2.3 A Parlament és a Kormány korszerűsítésének programja

3. Gazdaság

A programot készítők a nemzeti stratégia szellemében elutasítják a szocialista válságmenedzselés többszörösen megbukott változatait, az importált neoliberális gazdaságpolitika média gerjesztette és a forró pénz vezérelte konjunkturális folyamatok hozadékát gyorsan konvertáló gyakorlatát. Világosan látják azt a helyzetet, amelyben a hatalomban folyamatosan jelen levő korábbi nomenklatúra-csoportok finanszírozni tudnak egy, a reálfolyamatoktól elszakított gazdasági gyakorlatot, de ez a rendszer már csak a társadalomnak mintegy egytized részét kedvezményezi. Mindenestől elutasítják azt a politikát, amelynek eredményeként a nemzetközi pénzvilág fórumai a régió első vonalában rajzolják meg Mo. helyét, miközben az átfogó gazdasági és társadalmi indikátorok alapján mérlegelő nemzetközi tényezők szerint már a fejlődő országok harmadik vonalában is az elmaradók közé sorolódunk.

3.1 Kínálatorientált, növekedésközpontú gazdaságpolitika

3.2 Prioritások

3.2.1 Ipari szerkezetváltási politika

3.2.2 Innovációpolitika

3.2.3 Exportorientáció

3.2.4 Agrármodernizáció

4. Társadalom

A magyar társadalom kudarcossága, szorongásossága súlyos szimptómákat leplez. Ha igaz az, hogy a deviánsok a társadalomtól betegek, akkor a mai magyar társadalom a melegágya az alkoholizáló, drogos, öngyilkos hajlamú kilengőknek. A magyar társadalom ma programozottan termeli a devianciát, mert az össztársadalmi szabályozatlanság, a mindennapi élethez szükséges normák és értékek felrúgása, a hatalom tekintélynélkülisége nem csak felszínre engedi, de tombolni hagyja (sőt, újabban ösztönzi is) a devianciákat, a szellemi és lelki torzulásokat.

Másfelől a mai rendszerpolitika a politikai és a gazdasági stabilizációs törekvések oltárán feláldozza a magyar társadalom további demokratizálódásának és modernizációjának lehetőségét. A kádári társadalom jellemzője a nem folyamatos fejlődés, hogy mindig az előző korszak(ok) mulasztásait kompenzáló, visszaható, s azzal az aktuális korjelenségekkel szemben ritmuszavarban lévő fejlődés volt, amely a tudatban is súlyos zavarokkal, hamis alternativákkal, mítoszokkal járt együtt, s az anyagi erővé váló tudatnak a gazdaságra visszahatása e nemkívánatos fejlődést stabilizálja. A magyar társadalomnak alapvető gondja most az, hogy miként tudja rendezni XX. századi történelme során felgyülemlett adósságait, s miként fog nekiindulni a XXI. századnak.

4.1 Generációs kárpótlás: gyermektámogatási és ifjúságpolitika

4.2 Az elöregedő társadalom problémája: nyugdíjaspolitika

4.3 Refinanszírozott szociálpolitika: társadalom- és eü-biztosítás

4.4 Nemzeti oktatás-, nevelés- és egészségpolitika

II. A modernizációs törvény jogi tartalmának előkészítése

1. A magyar állam működtetését meghatározó legfontosabb törvények revíziója

1.1 Az államigazgatás új alapokra helyezése: új, ügynökség típusú minisztériumok, a tárcaprofilok felsorolása

1.1.1 A miniszterelnöki hivatal kancellária típusú átalakítása

1.1.2 Belügy

1.1.3 Külügy

1.1.4 Művelődésügy

1.1.5 Oktatásügy

1.1.6 Sportügy, szabad idő, turisztika

1.1.7 Iparügy, ipar, kereskedelem, energia

1.1.8 Iparügy, technológiapolitika, K+F, kommunikáció

1.1.9 Honvédelem

1.1.10 Környezetgazdálkodás, területfejlesztés

1.1.11 Igazságügy

1.1.12 Egészségügy és szociálpolitika

1.1.13 Gazdaságügy: jegybanki, kincstári, pénzügyi,gazdaságtervezési funkciók

2. A magyar és az EU-jognormák közelítése

Átemelve a beindított jogharmonizáció eredményeit, a mentességet és az időleges kedvezményeket megfogalmazó, a tárgyalási pozíciónkat lényegesen javítani tudó jogkedvezmények kidolgozása.

3. A "Mo. 2025-ben" modernizációs törvény előkészítése, amely az új kormány első törvénye lenne, azonnali beavatkozások, illetve közép- és hosszú távú fejlesztési programok kötelezettségeinek rögzítésével.

III. A modernizációs törvény gazdasági forrásainak kidolgozása

1. A törvény a mindenkori GDP 7-10%-ának megfelelő forrásról gondoskodna a modernizációs célok megvalósítására.

1.1 Költségvetésből elkülönített források

A modernizációs törvény által rögzített fejlesztési alap mozgó része, amely a mindenkori éves költségvetés modernizációs célú forrásainak felét sajátíthatná ki.

1.2 Külföldi adósságkonszolidációs források

A modernizációs törvényben foglaltak alapján tárgyalni lehetne a hitelezőkkel (elsősorban japán és német bankok) az árfolyamkülönbözetből következő méltánytalan adósságnövekedés elengedéséről (lásd kínai-japán hiteltárgyalások), 7-10 éves adóságmoratóriumról, fejlesztési részvények átütemezéséről stb. abból kiindulva, hogy az adósságátütemezésnek közgazdasági nyeresége talán nincs, de társadalmi hatása óriási lehetne.

1.3 Nemzetközi fejlesztési célú források kidolgozása és lekötése

Az EU-támogatások, nemzetközi fejlesztési hitelek, tőkekihelyezők hosszú távú befektetései mint nem kormányforrások területfejlesztési programokhoz.

*

A forráskoncepció - Miért kell?!

1. A rendszerváltó politikai erőket elmarasztaló bírálatok egyik legtöbbet idézett tárgya, hogy a keresett társadalmi formának nincs jövőképe, ill. hogy ennek előfeltételeként nem készült 1989/90-ben egy országmérleg.

2. A programalkotók a rendszerszemléletű megközelítés szempontjából leegyszerűsített modellben három döntő stratégiai témát járnak körül: úgymint a magyar állam helyreállítását (az állam szerepének újra- és átértelmezésével), a humán erőforrások értékelését (a népesség- és munkaerőreprodukció alapvető problémáival), valamint a rendszerváltoztatásból következő modernizációs igényt (annak jogi, intézményi, gazdasági összetevőivel együtt).

3. Egy nemzeti középpárt, a nemzeti platform alapján szerveződött gyűjtőpárt nem működhet a hosszú távú, nemzetstratégián alapuló modernizációs program nélkül.

4. Az MDF jövőbe tekintő, de kifejezetten a mának szóló programja a rendszerszemléletű megközelítés szellemében hármas üzenetet bocsát útjára: - elsőként a politikai rendszerben a baloldali és a jobboldali értékeket egyenrangúnak ismerve el a konzervatív politizálás megerősítését:

- másodszor a gazdaságban egy növekedésorientált felzárkózási stratégia követésének szükségszerűségét:

- harmadszor a jelenlegi fogyásra alapozott társadalom (mint öngyilkos kultúra) önmeghajtó folyamatait felszámolva, egy hatékony és dinamikus társadalomkép kialakításának szükségességét.

Hivatkozott irodalom

1. Haza és nemzeti önismeret. Fiatal írók találkozója, Lakitelek,1979,máj.18-19. Forrás,1979,9.sz.p.64-128.

2. A nemzeti megújhodás programja. MEH,1990, p.222

3. Az ország helyzete (tények): Boross Péter miniszterelnöki interjúja. MN-mell.,1995,máj.5.

4. Igazságosabb és testvériesebb világot. A Magyar püspöki Kar körlevele.1996,p.72

5. A Polgári Mo-ért. A Fidesz vitairata,1996,p.128

B/ Előszó

A programalkotók abból indulnak ki, hogy a felzárkózásra törekvő fejlődő országok (mint átmeneti társadalmak) általában rendelkeznek modernizációs törvénnyel, azaz 20-25 évre kitekintő modernizációs programjaikat törvényben rögzítik, aszerint rendelnek mellé forrásokat!

Az újjáépítési modellek mint társadalmi paradigmák (benne a német, japán), az utolérési vagy felzárkózási modellek (a japán, általában a délkelet-ázsiai) tartalmaznak modernizációs törvény rangjára emelkedő programokat.

Az állami (kormányzati) modernizációs programok távlatos kitekintése, prognózisaihoz készült fejlesztési célú politikák minden kormányciklus idején készülnek, minden kormányzásra készülő párt készít saját értékrendjére épülő közép- és hosszú távú programokat.

A nemzeti stratégiák mint intézményi tanulmányok az állami, közületi és magán kutatási szféra intézményei körében 3-5 évenként készülnek.

Hivatkozott irodalom

1. Dolbeare,K.M.: Hubbell,J.K.: USA 2012 - After the Middle-class Revolution. Chatham House,1996,p.190

2. Csepeli,gy.: Nemzet által homályosan. Századvég,1992,p.288

3. Wallerstein,I.: A liberalizmus agóniája. Eszmélet,27.sz.1995.p.218-237.

C/ Bevezetés

A programalkotók a kormányzó szocialista és szabad demokrata erőkkel szemben abnormális fejlődésnek tekintik a jelenlegi folyamatokat: a kormányzó pártok a rendszerváltozást befejezettnek tekintve a konszolidációt állítják törekvéseik központjába (sőt, a szocialista erők egyfajta folytonosságot hangsúlyoznak a bukott Kádár-rendszerrel), addig az MDF a rendszerváltoztatás folyamatát megszakítottnak látja, s 1994-től egy, a hosszú távú nemzeti érdekekkel ellentétes rendszermodell erőltetését észleli, melynek a társadalom mindössze 10-15%-a a kedvezményezettje.

Lényegében tehát két ellentétes állítás feszül egymásnak a baloldali és a jobboldali politikai erők programjaiban: durva leegyszerűsítéssel a stabilitáspárti és a növekedéspárti gazdasági szemlélet, a fogyásra alapozott és a dinamikus társadalomszemlélet, a liberális értékekre alapozott baloldali és a konzervatív értékekre épülő jobboldali politikai szemlélet.

Ugyanezt a gazdaságpolitológia fogalmai között megfogalmazva: egyre nyilvánvalóbban szembenálló előfeltevések jelennek meg a közgazdák és gazdaságpolitikai szakbürokraták között: eltérő közgazdasági filozófiák alapján a különféle hatások kimenetelének eltérő számításával (becslésével), a gazdaság működésének - különös tekintettel a rendszerváltoztatásra - eltérő megitélésével. Ezek szerint - egyszerűsítéssel - a monetaristák és a kínálati közgazdák állnak szemben a gazdasági főirány megitélésekor, a média (a tömeg-kommunikációban és a szakmai tájékoztatásban is) pedig nem segíti a viták tisztázását, hanem felerősíti a nézetkülönbségeket.

Modellezési koncepció

A/1. A gazdasági információ alapján

1.1 Modernizáció vagy újjáépítés?

1.2 Gazdasági téveszmék

2. A társadalmi információ alapján

B/3. Hungarotrendek

3.1 Adósságkezelés

3.2 Közművek-infrastruktúra: a hiány terepei

3.3 Információgazdaság

3.4 Külföldi érdekeltségek

4. Modernizáció Mo-on

5. Prognózisok 2000-ig, 2010-ig, 2020-ig

C/6. A gazdaságpolitikai programalkotó gondolkodásról

6.1 Átmenet-modellezés

6.2 Mérleg és diagnózis

Hivatkozott irodalom

1. Az elmúlt negyven év és a szocialista rendszer gazdasági, társadalmi öröksége. MeH, Kézirat, 1993, p.330

2. Gunst,P.: Mo. gazdaságtörténete (1914-1989). Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, p.180

3. Ehrlich,É.: Országok versenye (1937-1986). KJK, 1991, p.236

4. Patrick-Rosovsky: Asia's new giant. Brooking Institute, 1976. p.656

D/ Kibontakoztatás

1. Országmérleg : jelentés az MDF számára Magyarország jelenlegi állapotáról és várható fejlődéséről a jelenlegi trendek alapján)

Több korlátozó állítást kell tenni: egyrészt csak a második világháború utáni időszakot vesszük figyelembe előzményként. Másrészt az Országmérleghez felhasználható Mo. gazdaságtörténete típusú munkák nem adnak elegendő támogatást egy igényes mérleg készítéséhez. Ezért - bár a statisztikai mellékletben igyekszünk bizonyítékokkal szolgálni - külön magyarázó-értelmező felvezetést nem készítettünk, ill. a gazdaságtörténettel kapcsolatban néhány állítással érvelünk. Nem szabad ugyanakkor eltekinteni azoktól a történésektől, melyek az első világháború (azaz a magyar birodalom megszűnése) után következnek be, s amelyek sorozatos kényszeralkalmazkodásokra késztetik a magyar államot, a gazdaságot. Ezzel szoros összefüggésben John Lukacs történelmi interpretációját követjük, hogy ti. a nagy átrendező (a geopolitikai és geoökonómiai következményeket beindító) háború 1914-ben kezdődik és 1945-ben ér véget. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából tehát egy nagy átrendeződés kényszeralkalmazkodásokkal, majd némi konjunkturális növekedési hatásokkal, azután újabb súlyos pusztítással, ami főként az ipar tekintetében máig ható következményekkel járt (máig nem heverte ki a rombolást).

A trianoni béke gazdaságilag évszázadokra visszavető hatású volt, ezért az újjáépítési modellek szempontjából hatalmas munkát végeztek az 1921 utáni kormányok (melyek rehabilitálása egyébként máig nem történt meg). A második világháború után csak Németországban és a SZU háború sújtotta területein volt nagyobb a pusztítás, mint Mo-on (Gunst,1996). A nemzeti vagyon közel 40%-át veszítette el, a közvetlen károk 22 milliárd pengőre rúgtak, az 1938-as nemzeti jövedelem ötszörösére, ehhez jött még a megszállás terheinek és a háborús jóvátétel költsége, s a közvetett károkra máig nem készültek számítások.

A Mérleg készítésének következő fejezete a szocialista átalakítás, a magyar szocializmus mérlege a többi szocialista ország eredményei tükrében. A szocialista iparosítás korszaka (1950-1968), az első ötéves terv, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista tervgazdaság erőszakolt, helyenként látványos rövid távú eredményeket hoztak, és bár voltak a szakmai vétónak kisérletei, hogy a magyar adottságoktól idegen hatásokat enyhítsék, összességében nem sikerült a szovjetbarát és rendszeridegen hatásokat kiküszöbölni. Majd 1956-1968 között kisérletek történtek a gazdaság konszolidálására, de a politikai enyhüléssel egyidőben még jobban távolodni kezdtünk a magyar adottságoknak megfelelő európai fejlődéstől.

A gazdaságföldrajzi adottságokat tekintve is szükség van egy új mérlegre, az ezredforduló táján pontosabban tudni, hogy milyen erőforrásokkal is rendelkezünk valójában. Szokás arra hivatkozni, hogy a megkutatottságot tekintve Mo. a legjobban feltárt országok közé tartozik, de ez nem biztos, hogy így van (az amerikai bányászati érdekeltségek megjelenése is kétségeket ébreszthet bennünk), bár meglepő új nagy felfedezéseknek valószínűsége nincs. A korábban legfontosabb ipartelepítési tényező az energiaforrások voltak, az energiakoncepció maga elég sűrűn változott, ahogy az iparfejlesztés és a tőkebefektetés prioritásai is változtak. Az iparfejlesztés forrásait jórészt az energiaszektor, közelebbről a szénbányászat szívta el. (Ma az országnak közel 200 évre elég földtani széntartaléka van, mintegy 10 milliárd tonna, de a műrevaló ipari készlet mintegy 4,2 milliárd tonna, meghatározó része (66%) lignit: a természeti erőforrásaink kétharmadát (a nemzeti vagyonnak több mint egyötödét) viszont a talajkészlet adja: a biopotenciál tudományos becslés szerint még 60-80%-kal növelhető lenne. (rövid leírás az energia-, ásvány- és föld(talaj)vagyon értékéről)

1.1 Bevezetés: a világpolitikai és világgazdasági tendenciák 2000-re (2025-re):

- globális,

- regionális,

- Mo. környezetérzékenysége.

1.2 Mo. útja a második világháború után:

- fejlődése a szocialista táboron belül,

- a fejlett és a fejlődő országokhoz képest,

- a hasonló adottságú országok között.

1.3 A rendszerváltoztatás értelme (a követendő rendszermodell):

- folytatás: gradualizmus és szocializmus,

- újrakezdés: felzárkózási stratégia.

1.4 Mérleg 1989-1990: - elszakadás Európától,

- fogyásra alapozott társadalom,

- gazdaságpolitikai tévutak,

- a "magyar modell" rendszerszemlélete.

1.5 A legfontosabb beavatkozási területek:

- népességreprodukció,

- társadalmi hatékonyság,

- gazdasági versenyképesség stb.

2. Modellezés: a statisztikai alapok és a gazdasági tájékoztatás

- gazdasági törvények

- gazdaságpolitikai elvek

- a gazdaságirányítás kérdései

- elemzők és állásfoglalások

3. Az állam gazdasági szerepe (a kidolgozandó tételek felsorolása a makroösszefüggések nélkül) - adópolitika

- adósságpolitika

- árképzéspolitika

- bérpolitika

- beruházáspolitika

- energiapolitika

- Eu-politika

- expó

- fekete gazdaság

- fizetési mérleg

- foglalkoztatás-politika

- fogyasztás

- hitelpolitika

- infláció

- iparpolitika

- kincstár

- konjunktúrapolitika

- kormány

- költségvetési politika

- külföldi tőke

- külgazdaság

- lakáspolitika

- lízing

- megtakarítás

- regionális politika

- szociálpolitika

- társadalombiztosítás

- tőzsde

4. Gazdaságpolitológiai áttekintés (gazdasági és politikai nyomásgyakorlók, összefüggések) - egyéni és közösségi gazdasági viselkedés

- kárpótlás

- lobbik

- magánszféra

- mérleg

- minősítő intézmények (politikai stabilitás, hitel stb.)

- mnb

- modellek

- monetáris politika

- nemzetközi analógiák

- növekedés

- pártok szakértői

- pénzügyi intézményrendszer

- privatizáció

- prognózisok

- vállalkozás

- világgazdasági trendek.

5. Makrogazdasági tételek kidolgozása

- 1. iparpolitika

- 2. agrárpolitika

- 3. pénzügypolitika

- 4. külgazdaság-politika

- 5. településfejlesztési és környezetgazdálkodási

- 6. privatizációs politika

- 7. társadalompolitika

Hivatkozott irodalom

1. A gazdaság és társadalom főbb kapcsolatai. Helyzetkép a rendszerváltás küszöbén. MTA Társadalomtudományi Intézete, 1990.p.250

2. Cichy,E.,U.: Mo.: reformok ellenére a gazdasági szakadék szélén. GT,1991,1.sz.p.104-119.

3. Csikós Nagy,B.: Gazdaságpolitikai elképzelések a II. vil.háb. utánra. Magyar Tudomány,1995,2.sz.p.121-133.

4. Gunst,P.: Mo. gazdaságtörténete, 1914-1989. Nemzeti Tankönyvkiadó,1996,p.180

5. Mo. természeti erőforrásai és gazdaságföldrajzi adottságai. Aula,1992,p.140

6. Ehrlich,É.: Országok versenye, 1937-1986. KJK,1991,p.234

7. Mo.'95. OECD gazdasági tanulmányok.1995,p.178

8. Mo. 2020-ban. A III. magyar jövőkutatási konferencia előadásai.SZVTT,1985,p.256

9. Nagy távlatú jövőkép: hazánk gazdasága és társadalma, helyünk a világban az ezredforduló után. MTA Jövőkutatási Bizottsága,1987,p.144

10. Mo. - szerkezetváltás és tartós növekedés. Világbank országtanulmányok. Világbank,1995,p.180

11. Mo. az új Európában - Tudósok a modernizációról és az európai integrációról. I-II. MEH,1995,p.116+88

12. A gazdaság 1995. évi helyzetéről. PM-tájékoztató. PM,1995,dec.p.26+16

13. Vállalkozói érdekszervezetek szerepe az intézményrendszer kialakításában. Piacgazdaság Alapítvány,1995,nov.p.138

14. Szelényi,I.: A posztkommunista társadalom szerkezetének változásai. Magyar Tudomány,1996,4.sz.p.385-402.

15. Nagy,P.: Újkori történelmünk legsúlyosabb gazdasági válságának alapvető okai. GT,1993,6.sz.p.5-37.

16. Csaba,l.: Az összeomlás forgatókönyvei. Figyelő,1994,p.287

2. Az állam szerepének helyreállítása

Az állam fejlődéstörténetének két alaptendenciája (mármint a racionalizálása és demokratizálása, ebben a sorrendben) Mo-on fordított módon bontakozik ki: miközben a demokratizálódás jelentős eredményeket ér el az 1990-1994 között, a racionalizáció elmaradt. (Pontosabban egy, a sokkal fejlettebb államok gyakorlatában megvalósítható pénzügyi racionalizációs reformfolyamat kezdődött, mely igen jelentős pénzügyi és társadalmi károkozással jár!) A mai magyar állam rendszermodellje szempontjából meghatározó, hogy a rendszerváltozás bekövetkeztekor a magyar állam már három jelentős modernizációs hullámból maradt ki, s a bukott Kádár-rendszer egyik legfőbb jellemzője éppen az állam összeomlása volt.

2.1 Az állam politikaformáló szerepe

Az állam szakmai intézményeinek (szakigazgatás) helyreállítása, a nagy nyilvántartó rendszerek modernizációja:

- a kormány szerepe

- az önkormányzatok szerepe

- az érdekképviseletek szerepe

- az egyházak szerepe

- a Parlament szerepe

2.2 Az állam gazdaságformáló szerepe

A gazdasági tervezés és államigazgatás intézményeinek modernizációja.

2.3 Az állam társadalomformáló szerepe

Új társadalomszerkezet, új társadalmi szervezetek,

2.4 Az új államigazgatás.

2.5 A magyar állam új nemzetközi környezetében (új geopolitika)

Egyrészt a centrumok (modernizációs, geoökonómiai, geopolitikai), új szomszédságpolitika (megbékélés), a "Közép-Európa közepe Mo."-elv, a keletre nyitás politikájának megfogalmazása, másrészt az EU lehetséges K-K-E-i (magyar)politikájának megismerése, különös tekintettel olyan témakörökben, mint a pozitív integráció, a német dominancia, a blokkosodás, a nemzetközi krízisek, ill. a lehetséges oroszországi (FÁK) katasztrófák következményeinek megállítása.

- geopolitikai konstelláció

- külpolitikai stratégiák

- Eu-politika

- "így látják Mo-ot".

-

Hivatkozott irodalom

1. Issues '94 - The Candidate's Briefing Book. The Heritage Foundation.1994,p.296

2. Erhard,L.: Jólétet mindenkinek. K.Adenauer Alapítvány,1993.p.256

3. A Magyar Köztársaság kormányának programja. MH,1994,júl.18.

4. Csáki,Gy.:Orosz,É.: Az államháztartás reformja: csak az elosztás?Esély,1995,3.sz.p.26-43.

5. Rosanvallon,P.: L'État en France de 1789 á nos jours. Seuil,1990,p.370

6. Államháztartási reform: tények és gondok 1995 végén.PM,1996,jan.p.44

7. A magyarság néppé válása - az újabb kutatások tükrében. Magyar Tudomány,1996,4.sz.p.403-422.

8. Csorba,J.: A magyar állam kommunikációs válsága. Magyar Szemle,1996,3.sz.p.234-246.

9. Magyari Beck,I.: A sokadik geopolitikai integráció között. GT,1993,3.sz.p.125-145.

10. Magyar Beck,I.: Lehetséges-e a harmadik út Mo-on (és Kö-E-ban)? GT,1994,1.sz.p.116-129.

11. Balázs,J.: A Ke-E-i biztonság jövőbeni dimenziói. GT,1994,1.sz.p.130-137.

10. Szabó-Pelsőczi,M.: a magyar és globális gazdaságpolitika új kilátásai. GT,1994,1.sz.p.5-11. Kozma,F.: Külgazdasági prognózisok stratégiai felhasználásra. GT,1994,1.sz.p.22-35.

12. Kovács,G.: Növekedés és modernizáció. GT,1994,1.sz.p.51-58.

13. Tálas,B.: A valódi nemzeti érdekeken alapuló, reális külpolitika elvei. GT,1994,1.sz.p.59-88.

14. Alkotmánykoncepciók. Társ.Szemle,1995,8-9.sz.p.72-93.

15. Sárközy,T.. Javaslat a piacgazdaságot szolgáló modern kormányzás felépítésére. KJK,191994,p.152

16. Pokol,B.: A magyar parlamentarizmus. Cserépfalvi,1994,p.236

3. A humán erőforrások újraértékelése

Az 1960-as évek közepétől a halandósági mutatók erős romlást jeleznek: 77% a népesség elöregedéséből, 23% a kor szerinti halandóság emelkedéséből adódóan. Az egészségi állapot romlása az 1980-as években már a 25-29 éves korcsoportban jelenik meg, majd kiugróan magassá válik a halandóság a 40-44 és a 45-49 éves férfi (éppen a munkatevékenységükben legproduktívabb) korcsoportokban.

Meghatározója a magyar társadalomnak a termékenység önkéntes (kulturális) korlátozása, aminek bizonyos társadalmi defektusok állnak hátterében, melyek visszavezethetők a gazdasági viselkedés evolúciójára, az egykézés kialakulására, az életfeltételek és a termelési mód alakulására. A tradícionális motivumok már nem élőek, de a társadalmi tudat alakulása hosszú távú folyamatok függvénye.

Modellezés: társadalmi összetétel, különbségek, esélyek

3.1 A népesség- és munkaerőreprodukció, valamint a gazdasági növekedés viszonya

A felzárkózási stratégiát követő, fejlődő országokban, a legdinamikusabban növekedő gazdaságokban mérsékelten növekedő a népesség (1-1,5%), ill. folyamatosan (és egyre gyorsabban) fogyó népességű társadalmak (gazdasági) növekedésére nézve nincsenek tapasztalatok.

3.2 A népegészségügyi terhek és a költségvetés

A magyar modellben a költségvetés racionalizálása a szociális háló meggyengítésével egyidőben (pontosabban a fejlett jóléti társadalmakra jellemző ellátások felszámolása) a népegészségügyi anomáliák (csökkenő termékenység, csökkenő gyermekszám, nagyobb és korai halandóság, előregedés) felerősödésével jár, s így a közvetlen vagy azonnali megtakarítások hosszabb távon tragikus következményekkel járnak.

- demográfiai trendek és tendenciák

- társadalmi szerződés

- demokrácia

- szociálpolitika

3.3 Iskolázott és képzett munkaerő, valamint versenyhelyzetünk az EU-ban

- kultúra

- oktatás

- tudomány

3.4 Az elöregedő társadalom és a társadalmi innováció viszonya

- nemzeti stratégia

- rendszerváltoztatás

- nemzeti politizálás

- polgárosodás

- társadalomszerkezet (hátrányos helyzetek)

Irodalom

1. Pongrácz,T.:S.Molnár,E.: Népességcsökkenés és várható hatásai. Magyar Tudomány, 1995, 2.sz. p.134-142.

2. Szegénység és szociálpolitika az 1990-es években. BKE kutatási beszámolók, KTK, 1995,p.168

3. Orosz,É.: Merre tart az egészségügy reformja? Magyar Tudomány,1996,4.sz.p.450-467.

4. Szociális és munkaerőpiaci politikák Mo-on. OECD, 1996, p.224

4. A modernizációs program gazdaságpolitikája

A MÉRLEG (az 1989/90-es gazdasági és társadalmi indikátorokkkal leírt rendszerváltoztató zárszámadás) után döntő kérdés, hogy az első szabadon választott kormány által követett rendszerátalakító lépések után, az 1994-es kormányváltáskor szemléletváltás következik, akkor is, ha a gazdasági folyamatokat alapjában meghatározó erőcsoportok ténykedése révén az első és a második kormányciklus gazdaságpolitikáját az elemzők zömmel azonos rendezőelvek szerint működőnek tartják (vagyis hogy a korábbi nomenklatúra-csoportok, az adósságfinanszírozásban szakértő pénzügyes közgazdászlobbi határozza meg a gazdaságpolitikai programalkotó gondolkodást).

A szemléletváltás (szakértők ezt politikai rendszervisszaváltásnak látják) bizonyítékait tekintve érdemes az OECD (OECD,1995) vagy Világbank (Világbank,1995) 1995-ös jelentéseit elővenni.

A japán modell (amely az ún. utolérési vagy felzárkózási stratégiák alapja) tanulságai teljes egészében ellentmondanak a monetarista gondolkodásnak, a stabilizációs dühnek (minthogy Mo-on az adórendszer és az infláció állandó destabilizációs tényezőként működik a gazdaságban).

A nemzeti stratégia gazdaságpolitikája

Egyrészt e gazdaságpolitika a prioritások megfogalmazásában - mint a magyar állam helyreállítása (alkotmányozás, a szakmai döntéshozói szintek megerősítése, modernizálása), a humán erőforrások minőségének azonnali és jelentős javítása (ifjúságtámogatás, egészségügyi és szociálpolitika), valamint a társadalomszerkezet hátrányosságainak felszámolása - tér el a ma követett főiránytól.

Másrészt az adósságmenedzselés megitélésében: amennyiben a felhalmozott adósság kamatainak törlesztése miatt, ill. az adósság gyors (kényszeres) törlesztése miatt az adósság átalakul: az állami (jegybanki) adósság magánadóssággá: a forráskivonás révén pedig (mivel nem termelésnövekedésből származó jövedelmekből törlesztenek), a nemzeti vagyon csökkenésével, az infrastruktúra-rendszerek lepusztulásával, a jövőt megalapozó modernizációs célú beruházások forrásainak elvonásával a mai gyakorlat a jövőt teszi tönkre.

Harmadrészt a követett fiskális és monetáris restrikció eredményeként nem a kívánt egyensúly jön létre, hanem egy sokkal alacsonyabb színvonalon létrejövő gazdasági egynsúlyi helyzetben a társadalom szétszakadása. Amíg nincs növekedés (a termelés növekedése), addig nem lehet beszélni adósságkinövésről.

Negyedszer, a követett gazdaságpolitika eredményeként a társadalmi középrétegek elpusztulásával egy olyan társadalom jött létre, amely teljesen eltér a deklarált céloktól.

Ötödször, a követett gazdaságpolitika eredményeként meghatározható nyomásgyakorló csoportok élősködnek az államon, miközben mind nagyobb tömegek szorulnak rá a mind alacsonyabb forrásokra. Az oktatás és az egészségügy egyre nagyobb forrásokat igényelne forráskivonás helyett. A szociálliberális hatalom állama csak figyeli a pénzforgalmat, jól-rosszul begyűjti az adókat, és nem törődik a gazdaság ösztönzésével, a K+F források csökkenése a jövő felélésének a jele.

4.1 A növekedés és stabilitás fordított viszonya

4.2 Az erőltetett és a spontán növekedés szerepe a modernizációban

4.3 A felzárkózási stratégiát követő államok gazdaságpolitikája

4.4 A jobbközép nemzeti erő gazdaságpolitikája

Makrotételek és prioritásrend Gazdaságszervezés és -irányítás

Termelés (iparpolitika, agrárpolitika)

Pénzügypolitika

Külgazdaság

Privatizáció

Társadalom

Gazdasági tájékoztatás

irodalom

1.Kozma,F.: Gondolatok Eu-ról és az európaiságról. GT,1992,1-2.sz.p.5-70.

2.Kelmer,T.. A piacgazdaság követelményeihez illeszkedő K+F intézményrendszer követelményei. GT,1992,1-2.sz.p.71-93.

3. Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociálpolitikai Értesítő, 1993,1-2.sz.p.548

4. Varga,K.. Adózási szokásaink és felelősségünk. Valóság, 1994,10.sz.p.48-54.

5. Rendszerváltás és stabilizáció - AQ piacgazdasági átmenet első évei. Magyar Trendkutató Központ,1995,p.214

6. Mellár,T.: Stabilizáció, privatizáció, egyensúly. JPE Kiadó,1994, p.300

7. Bod p.Á.: Esszé a gazdasági hatalomról. Valóság,1995,7.sz.p.13-28.

8. A kínálatközpontú gazdaságpolitika. MEH Gazdaságpolitikai Titkárság,1990,p.78

9. A gazdasági szükségállapot évei. Privatizációs Kutatóintézet,1993,p.156

10. Van alternatíva. A Business Club konferenciája.1995,p.158

11. A magángazdaság a fejlődés motorja. Gazdaságpolitikai ajánlások a vállakozói szférából. Privatizációs Kutatóintézet,1994,p.78

12. Mocsári,I.: Elméleti és gyakorlati megfontolások a gazdaságpolitikai koncepció kialakításához. GT,1991,3.sz.p.5-74.

13.Casals,J.:Herbolzeimer,E.: Új gazdasági modell körvonalai egy átmenetben lévő társadalom számára. GT,1991,3.sz.p.111-121.

14. ÁSZ-vélemény az 1997.évi költségvetésről. ÁSZ,1996,okt.p.24+70

15. Négy év: a szociális piacgazdaság felé. PM,1994.p.102

16. Keimer,T.: Közép- és hosszú távú iparpolitikai vezérelvek az szelektív iparfejlesztés, a támogatások koncentrálására és a privatizáció szempontjából. GT,1993,3.sz.p.47-82.

17. A gazdaság egy éve. Társ.Sz.1995,8-9.sz.p.37-51.

18. Az MSZP gazdaságpolitikája. Társ.Sz.1995,8-9.sz.p.52-71.

19. Fleischer,T.: Meggondolások egy infrastruktúra-orientált gazdaságfejlesztési stratégia előnyeiről és hátrányairól. Társ.Sz.1995,2.sz.p.16-26.

5. A modernizációs program jogi tartalma

5.1 Egy újabb sarkalatos törvény

5.2 A "Mo. 2025-ben" modernizációs törvény tartalma

5.3 Az alkotmány módosításának legfőbb szempontjai (állam, szavazás stb.)

5.4 A minisztériumokról szóló törvény

5.5 A gazdasági törvények revíziója

5.6 Eu-jogharmonizáció

irodalom

6. A modernizációs program forrásai

6.1 A költségvetésből elkülöníthető források

6.2 Külföldi adósságkonszolidációs források

6.3 Nemzetközi fejlesztési célú források

irodalom

7. A modernizációs program politikai rendszere

7.1 Politikai rendszerkritika

A pártprogram szempontjából elsőrendű kérdés a konzervatív rendszerkritika (mely nem politikai ideológiát vagy irányultságot jelent elsősorban, mint inkább társadalmi rendezőelveket) megfogalmazását, minthogy a magyar modellben alapvető zavarok vannak a politikai irányok (orientációk és programok) megitélésében is. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy az MSZP (és koalíciós társa) a vallott értékeikkel teljesen ellentétes neoliberális gazdaságpolitikát erőltet, amihez a deklarált célokat meghazudtoló1 politikaformálás társul.

Ezzel szemben az MDF - az ellenzék általában - a nemzeti és polgári értékek alapján szerveződő állam, társadalom és demokratikus rend keretei között képzeli el az ország jövőjét.

7.2 Az MDF programja a jobbközép erők tengelyében

7.3 A polgári konzervatív bázis (új politikai osztály)

7.4 A nemzeti stratégia kormánypolitikája

Politikai rendszer modellezés

- politológiai felvezetés

- baloldal-jobboldal

- centrum: ellenzék, jobbközép

- liberális-konzervatív

- politikai konstelláció

- politikai közvélemény

- politikai kultúra

- politikai marketing

- politikai rendszer

- választások

Pártprogram generálása

- "demokrata fórumság"

1. állam - államfő

- államháztartás

- államigazgatás

- demográfia

- egészségügy

- elit

- érdekképviselet

- értelmiség

- gazdaság

- geopolitika

- miniszterelnök

- önkormányzat

- parlament

- régiók

- kormány

- belpolitika

- külpolitika

2. rendszermodellezés - demokrácia

- alkotmány

- erkölcs

3. politológiai kibontás

4. párttérkép - Fidesz

- FKGP

- KDNP

- MDF

- MSZP

- SZDSZ

5. nemzeti politizálás

irodalom és jegyzet

1. Félidőben - Kormánymérleg.MEH,1996.: melyben a "demokratikus baloldal és a polgári középerő széles körének egyezsége" alapján fogalmazza meg a szocialista-szabaddemokrata koalíció programját, közben a polgári értékektől idegen kormányzást követ.

1. Nyíri Pál: A távol-kelet mint külpolitikai prioritás. Mozgó Világ,1995,3.sz.p.3-22.

2. Sükösd Miklós: A vasháromszög megroppantása. Mozgó Világ,1995,3.sz.p.35-51.

3. Juhász Gábor: Kampányfinanszírozás Mo-on. Mozgó Világ,1995,3.sz.p.71-86.

4. Magyari-Beck,I.: A szélsőségeken innen és túl. GT,1992,1-2.sz.p.94-105.

5. Szoboszlai,Gy.: Politikai erőviszonyok az 1990 őszi önkormányzati választások után. GT,1991,1.sz.p.5-22.

6. Böhm,A.: Változó politikai magatartásformák - különös tekintettel a helyhatósági választásokra. GT,1991,1.sz.p.23-32.

7. Körösényi,A.: A jobboldal vereségének okai. Valóság,,1994,10.sz.p.38-47.

8. Estók,J.: a negatív konzervativizmuskép gyökerei. Valóság,1995,7.sz.p.56-68.

9. Az MSZP és az SZDSZ között létrejött koalíciós megállapodás. MH,1994,jún.27.

10. Merre tovább Mo.? Az MDF helyzetelemzése és ajánlásai. 1996,márc.p.38

11. Varga,Cs.: Újkonzervatív gondolkodás. Valóság,1996,4.sz.p.23-41.

12. Pártok, hatalmi szerkezet és külpolitika a választások után. Társ.Sz.1995,8-9.sz.p.36.

13. Gazsó,F.:Stumpf,I.: Pártok és szavazóbázisok. Társ.Sz.1995,6.sz.p.3-17.

14. Tóth Gy.,L.: A létező baloldal. Valóság,1994,5.sz.

15. Kerényi,Gy.: A baloldal színeváltozása. Valóság,1994,11.sz.p.84-90.

16. Scruton,R.. Mi a konzervativizmus? Osiris,1995.p.240

17. Plasser,F.:Ulram,P.A.: Demokratikus konszolidáció: K-K-E-ban.Poltud.Sz.1995,1.sz.21-42.

18. Greskovits,B.:Latin-Amerika sorsára jut-e K-k-E? Poltud.Sz.1995,1.sz.p.63-94.

19. Simon,J.. Mit jelent a demokrácia a magyarok számára? Társtud.Sz.1995,1.sz.p.43-61.

20. Harsányi,I.. Gazdaság, politika és nemzetközi erőtér a spanyol demokratikus átmenetben. = Múltunk,1993,4.sz.p.3-34.

21. Bozóki,A.:Lomax,B.. Történelmi reváns? Párzuzamok a portugál, a spanyol és a magyar demokratikus átmenetek között. = Valóság,1995,6.sz.p.26-46.

8. A program makrokommunikációs fejezete

A programalkotók számolnak azzal, hogy a Mérleg megvonása is vitákat kelt, minthogy a hivatalos statisztika modernizálása máig nem történt meg, ill. nem készült országmérleg, mely az előző rendszer zárszámadását, a rendszerváltoztatás első kormányciklusának objektív mérlegét megalapozta volna.

Ennek ellenére kisérletet kell tenni, hogy a régi statisztikai bázison a nemzeti vagyonra nézve bázisszámokat generáljunk a reáleszközök (felhalmozott eszközök, háztartások tartós készletei, természeti kincsek, környezeti tényezők), pénzeszközök (belföldi és külföldi érdekeltségek, belföldi és külföldi hitelek), tiszta vagyonforrások (saját vagyon, természeti erőforrások eszmei értéke), tartozások mint források (érdekeltségek és hiteltartozások), szellemi (humán, kulturális) források felszámításával.

Nem utolsó sorban számolni kell a tájékoztatás anomáliáival, az egyoldalú politikai marketing (közvélemény-kutatás típusú politikaformálás) működésével a program bevezető tájékoztatásának megoldásakor.

Kommunikációelméleti felvezetés

1. A magyar állam makrokommunikációs válsága

2. Médiapolitika - közszolgálatiság

3. Médiagazdaság

4 Média és politika

5.Médiakutatás: módszerek, intézmények

7. Tájékoztatáspolitika

irodalom

1.Pratkanis:Aronson: A rábeszélőgép. Ab ovo,1992,p.212

2. Kovács,é.:Tóth,I.J.. Ki mit mondott 1990-ben? Választási pártprogramok tartalomelemzése. = Poltud.Sz.1992,1.sz.p.99-123.

3. Alonso,W.: Starr,p.: The Politics of Numbers.1983,p.474

E/ Következtetések

1. A koncepció megszületéséhez képest másfél év telt el, késésben vagyunk.

Az első és a második kormányciklus társadalmi rendszere a folyamatosságot, gazdasági rendszere ellentétes (inkonzisztens) törekvéseket, politikai rendszere teljesen ellentétes aspirációkat mutat.

2. A kormányon lévők is felébredtek és 300 M HUF igértek egy nemzeti startégia készítésére

A programalkotóknak ennek ellenére nincs mitől félniük, mert a nemzeti stratégia alapján teljesen ellentétes látásmódok állnak szemben egymással, s így az MTA teljes apparátusa is csak egy retardált kezdeményezést építhet fel, jóllehet tudományos megalapozottsággal.

3. Az MDF minden szempontból késésben van.

Ahhoz képest, hogy 1996 márciusában készítettük az előterjesztést, s 1997 januárjában sincs megoldva a programkészítés menedzselése, nem tudom, elég optimisták lehetünk-e?!

Általános irodalomjegyzék (feldolgozott és hivatkozott források)

agrár

1. Tóth,L.: A szubregionális európai agrár munkamegosztás és a magyar mezőgazdaság jövője. GT,1994,1.sz.p.36-50.

2. Lentner,Cs.: Agrárjövőnk dilemmái történelmi útunk tükrében. GT,1993,6.sz.p.58-93.

állam

1. A közigazgatás reformjának programja. MEH,1996,p.48

2. Az állam semlegessége. Vita a Magyar Politikatudományi Társaság Politikaelméleti és történeti szakosztálya keretében Kis János azonos című dolgozata kapcsán. politikatudományi Szemle,1994,1.sz.p.144-158.

3. Samu,M.: Az államtudomány és a hatalomelmélet önállósága... Magyar Tudomány,1995,4.sz.p.393-405.

Eu-csatlakozás

1. Nyiri,L.: Lehet a hátrányt előnnyé változtatni? Magyar Tudomány,1996,4.sz.p.433-449.

gazdaság

1. Csorba,J.:Mellár,T.. Kínálatközpontú új gazdaságpolitika.(Kézirat, 1995, p.220

2. Gazdag,L.: A hosszú távú gazdasági ciklusok. GT,1992,3.sz.p.43-64.

3. Gray,J.: A szociális piacgazdaság kilátásai K- és K-E-ban. Magyar Szemle,1995,4.sz.p.362-385.

4. Mellár

5. Mellár

környezet

1. Környezeti problémák - társadalmi változások. Info Társtud. 21.sz.1992,júl.p.78

2. Bohn,P.: Meg nem újuló természeti erőforrásaink. GT,1992,1-2.sz.p.142-183.

3. Gánti,T.: A táj mint gazdasági erőforrás. GT,1992,1-2.sz.p.184-193.

4. Szirmai,V.: Környezetvédelem és a polgári átmenet Mo-on. MagyarTudomány,1995,4.sz.p.406-415.

modellezés

1. Segesváry,V.. a nyugati civilizáció ezredvégi válsága. Valóság,1994,10.sz.p.1-15.

2. Hankiss,E.: Diagnózisok 2. GYI-Magvető,1986,p.466

3. Csorba,J.: Az átalakulás magyar rendszermodelljének különössége. in: 1.A gazdaságpolitikai gondolkodás és programalkotás tévútjai. Valóság,1996,1.sz.p.10-31. - 2.A folytatás vagy újrakezdés dilemmája eldőlt. Valóság,1996,7.sz.p.35-43. 3.Kétségek a magyar átalakulás rendszermodellje körül. Valóság,1996,5.sz.29-39.p.

4. Mellár

modernizáció

1. Andorka,R.: A magyar társadalom: a múlt öröksége, a rendszerváltozás problémái, és a lehetséges jövőbeli fejlődés 2005-ig.I-II. Valóság,1995,2.sz.p.60-91,3.sz.p.37-54.

2. Csaba,L.: Rendszerátalakulás és/vagy modernizáció.I-II. Valóság,1995,3.sz.p.17-33.4.sz.p.

3. A műszaki tudomány és a műszaki értelmiség helyzete. Magyar Tudomány,1995,4.sz.p.421-440.

nemzeti stratégia

1. Csorba,J.: Posztmagyar: Nemzeti stratégia és geopolitika, Magyar Szemle,1997,1.sz.

2. Csorba,J.: Hitel,1995.

oktatás

1. Felsőoktatás és munkaerőpiac. (Csegény,P.-Kákai,L.-Madár,Cs.-Szabó,A.) Ezredforduló Alapítvány,1996,máj.p.75

paradigmák

1. A demokrácia melankóliája. Nagyvilág: tematikus szám,1993,6-7.sz.p.734

2. Piaci döbbenet - K-ésK-E társadalmi - gazdasági újjáépítésének feladatai. Robert Triffin-Szirák Alapítvány, 1995,p.142

politika

1. Róbert,P.: Politika és vallás a közvélemény tükrében. Mo. és Hollandia összehasonlítása. Politikatudományi Szemle,1994,1.sz.p.107-142.

2. Ágh,A.. Az amerikai közpolitika. Politikatudományi Szemle,1994,1.sz.p.185-210.

tájékoztatás

1. Becskeházi,A.:Kuczi,T.: A nyilvánosságról. Szociológiai Szemle,1992,4.sz.p.39-60.

társadalom

1. Ékes,I.:Ernst,G.: Rendszerváltó háztartások? GT Füzetek,1995,p.176

2. MHP műhelytanulmányok: társadalmi páternoszter 1992-1995. BKE-Tárki-KSH,1996,p.194

3. Róbert,P.:Sági,M.: Amikor a sokkal jobb még mindig rossz (szubjektív társadalmi helyzet Mo-on nemzetközi összehasonlításban). Szociológiai Szemle,1992,4.sz.p.15-38.

4. Ehrlich,É.:Révész,G.: A jelen és egy lehetséges jövő Mo-on, 1985-2005. EU,Brüsszel.



[1] A programot megszövegező kézirat sorsa kalandos, amennyiben az egy elnökségi meghallgatás témája lett, ahol Kádár Béla és Pongrácz Tibor (egy ún. vezetői tájékoztató nyomán, tehát a teljes kézirat ismerete nélküli) vitában, azzal, hogy a modellezés nagyon sok pénzbe kerülne, lényegében elvetették. Később Pongrácz Tibor szerkesztésében közreadtak ilyen címen egy szöveggyűjteményt, de a Csorba József (Országmérleg: az MDF állásfoglalása az ország helyzetéről) és a Mellár Tamás (Program'2005: diagnózis, aktuális gazdaságpolitika, kínálatélénkítő új gazdaságpolitika, programmenedzselés) által készített tanulmányok nélkül.

gondola-cognopol, cgp
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó