Sólyom nem megy el a nemzeti csúcsra
A miniszterelnök által összehívott tanácskozás "nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem látom célravezetőnek, én ezen a tanácskozáson nem kívánok részt venni, az állam nem így működik" - fogalmazott az államfő.
2008. október 14. 10:11

A köztársasági elnök nem kíván részt venni a miniszterelnök által szombatra összehívott nemzeti csúcson - közölte Sólyom László Ammánban magyar újságírókkal.

A köztársasági elnök kiemelte: örömmel hallja, hogy a pénzügyi válság elhárítása, illetve a következmények enyhítése összefogásra készteti a parlamenti pártokat. Ugyanakkor hozzátette: súlyos fenntartásai vannak a nemzeti csúcs néven összehívott tanácskozással kapcsolatban.

A köztársasági elnök üdvözölte azt is, hogy a Fidesz-frakció hosszú idő óta először nem vonult ki a parlamenti ülésteremből, és meghallgatta a miniszterelnök beszédét.

Emlékeztetett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta ennek a tanácskozásnak, hogy alkossa meg a nemzeti felemelkedés programját, s ezzel összefüggésben kifejtette: nem lehet tudni, hogy voltaképpen mi ennek a programnak a természete, vajon kötelező jelleggel bír-e, hiszen azok, akik részt vesznek benne, semmilyen felhatalmazással nem rendelkeznek arra, hogy bárkire nézve kötelező döntést hozhassanak. Ez a program nem lehet más, mint jó tanács a kormány számára - fogalmazott Sólyom László, majd hozzátette: azt sem tudjuk, hogy mi van akkor, ha a résztvevők különféle, eltérő véleményeket képviselnek.

Sólyom László közölte azt is: a betétek biztosításáról szóló törvényt, amit hétfőn fogadott el a parlament, még kedden, Jordániából ki tudja hirdetni.

A parlamenti pártok közül jelen lesznek a nemzeti csúcson az MSZP, az SZDSZ, az MDF és a Fidesz politikusai is, a KDNP még nem alakította ki álláspontját. A Miniszterelnöki Hivatal 61 meghívót küldött ki a találkozóra, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartanak.

MTI nyomán
Címkék:
  • A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető
    Kövér László: a Nyugat ugyanúgy hagyott cserben minket 2006-ban, mint 1956-ban, „és most is ugyanúgy szívesebben kooperálnának egy kollaboráns neobolsevista bandával, mint ahogy 1989-90 után is jobban örültek volna, ha nincs hatalmi változás hazánkban, hiszen az úgynevezett reformkommunistákkal már korábban elkezdtek sikerrel üzletelni."
  • A lengyel külügy az EP birodalmi tébolya ellen
    Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, "olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz", a "jogosulatlanul" elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét. Az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható. Az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket.
  • Magyarország legyen mindig erős, szuverén állam!
    Most az a nagy kihívás, hogy ne sodorja el az új nemzedékeket a homogenizáló globalizáció. A 21. század az olyan kihívások százada, mint például a migráció vagy a járvány, melyekre választ kell adni, ugyanakkor a 21. századot az együttműködés századává kell változtatni - mondta Simicskó István főként fiatalokból álló közönsége előtt.
MTI Hírfelhasználó