Tudomány és művészet – egy különleges kiállítás a Művészetek Palotájában
Látványos Tudomány kiállítás 2006
Biztosan látott már virágot kinyílni, de figyelemmel tudta-e követni a kinyílás fázisait? Tudja, milyen utat járnak be az ionok a szervezetünkben? Vagy azt, hogyan néz ki egy levéltetű kitinváza, mely a vedlés után egyben marad? Ezeket a szabad szemmel nem, vagy csak ritkán látható eseményeket most egy lélegzetelállító fotókiállítás mutatja be, amely november 14. és december 3. között tekinthető meg a Művészetek Palotájában.
2006. november 14. 10:54
November 13-án adták át a Látványos Tudomány fotópályázat győzteseinek díjait. 21 magyar alkotó 63 képét a pályázatra beküldött több mint 250 pályamű közül válogatta ki az öttagú szakmai zsűri és a pályázat védnöke. A Művészetek Palotájában megtekinthető tárlaton egyben a Novartis idei vándorkiállításának külföldi alkotásaiból összeállított válogatás is látható. A kiállítás célja, hogy a kutatás, oktatás és gyógyítás szolgálatában készült fotók életben tartsák a párbeszédet a tudományos élet jövőjéről.
A világ egyik vezető kutatás-orientált gyógyszergyártója, a Novartis és az angol Daily Telegraph napilap hívta életre hét évvel ezelőtt kutatók, orvosok, fotográfusok és képzőművészek számára a Látványos Tudomány fotópályázatot. A magyar közönség tavaly már megtekinthette a 2004. évi díjnyertes brit műveket a Művészetek Palotájában. Az elmúlt év sikeres bemutatkozása után idén a Novartis Hungária Magyarországon is meghirdetette a fotópályázatot, amelyre biológiai kutatók, kutatóorvosok, orvosi és egészségügyi szakdolgozók, orvostanhallgatók és biológus-hallgatók, illetve fotósok és grafikusok műveit várták.
A benyújtott alkotásokat egy öttagú szakmai zsűri – Prof. Dr. Fésüs László akadémikus, egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár, Prof. Dr. Romics László egyetemi tanár, Szebeni András fotóművész és Brázay André, a Novartis Hungária Kft. ügyvezető igazgatója – és a pályázat védnöke, Dr. Juhász Árpád geológus bírálta el szakmai szempontrendszer alapján.
A kiállításon szabad szemmel nem látható eseményekről, részletekről láthatók képek, amelyek sokszor a normálistól eltérő képalkotási technikával készültek. A fotók között az orvostechnikai képalkotásban világviszonylatban is újdonságnak számító technológiával készült felvétel is akad, ami teljesen új lehetőségeket, távlatokat nyithat meg az egészségügy területén. Ezen kívül a tudomány és az orvoslás szerepét hangsúlyozó, emberi szituációkat ábrázoló képek, illetve orvostudománnyal, biológiával, kémiával összefüggő képzőművészeti alkotások tekinthetők meg.
A Látványos Tudomány fotópályázat ünnepélyes díjkiosztóján két első helyezést, három másodikat, négy harmadikat, valamint két különdíjat adtak át. A pályázatra három kategóriában – A tudomány képei, Emberközelben, Tudomány és Művészet – lehetett fotóművészeti alkotásokat benyújtani. Összességében több mint 100 pályázó 250 pályaműve versengett a díjakért.
A kiállítást Brázay André Zoltán, a Novartis Hungária elnöke nyitotta meg, aki elmondta, a pályázatra orvosok, kutatók, fotó- és képzőművészek, pszichológus, anatómus, fogorvos, gyermekkardiológus és természettudományos területen tanuló diákok is nyújtottak be képet. Rengeteg szebbnél szebb kép érkezett, ezért nagyon nehéz volt a szakmai zsűri dolga – tette hozzá.
“Úgy gondolom, hogy a pályázat kiírásával Magyarországon is hozzájárulunk ahhoz, hogy a kutatás, oktatás és gyógyítás szolgálatában készült fotók életben tartsák a párbeszédet a tudományos élet jövőjéről. Hiszek a magyar tudományos élet versenyképességében, és a hosszú távú szakmai partnerségek kialakításával a Novartis Hungáriánál azon dolgozunk, hogy itthon is szülessenek látványos tudományos eredmények.
Szeretném, ha Magyarországon is minél szélesebb körben ismernék meg az emberek a tudományos élet eredményeit. Ehhez járul hozzá ez a kiállítás, amely a művészet és a tudomány összekapcsolásával újszerű élményt nyújt a közönségnek – mondta Brázay André.
A pályázat védnöke, Dr. Juhász Árpád geológus elmondta, a legtöbb pályamű a tudomány képei kategóriába érkezett be, de a Tudomány és Művészet szekció is nagyon népszerű volt. Ebben a két kategóriában egy-egy különdíjat is kiosztottak, mivel a sok jó kép közül alig tudtak választani. Az Emberközelben szekcióban viszont nem adtak ki első díjat, így próbálták ellensúlyozni, hogy a másik két szekcióban sokkal nagyobb volt a verseny az alkotások között – hangsúlyozta.
Az ünnepélyes díjátadást Réz András esztéta vezette. A díjazottak alkotásait a zsűri egy –egy tagja méltatta, majd ezt követte a díjak átadása.
A tudomány képei kategória első helyezettje, Dr. Molnár V. Attila egyetemi adjunktus, botanikus, növényfotográfus volt. Három földrész közel húsz országában fordult meg növényeket fényképezve. Több növényfajról (mint a magyar látonya, a tekert csüdfű és a pompás zsoltina) tudomása szerint a világon elsőként készített természetes élőhelyén színes fényképfelvételt. Dr. Molnár V. Attila nagyon fontosnak tartja az ismeretterjesztést: eddig hét könyve és több mint kétszáz saját fényképekkel illusztrált népszerű cikke jelent meg.
Az Emberközelben kategória második díját Kovács Ilona,a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kapta, a Williams szindrómás gyerekeket ábrázoló Művészetterápia című képsorozatáért.
Dr. Reglődi Dóra anatómus, a Neuromorphológia szépségei képsorozatáért nyerte el a Tudomány és Művészet kategória első díját. A képeken neuroanatómiai részletek, idegszövetek mikroszkópos felvételeit vagy agyrészletek makroszkópos felvételeit hasonlította össze egy-egy festménnyel vagy annak részletével, amelyek nagymértékben hasonlítanak a mellette ábrázolt anatómiai képlethez.
Látványos Tudomány díjazottak
A tudomány képei 1. díj: Dr. Molnár V. Attila, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa - Egy bangóvirág kinyílása 2. díj.: Prof. Dr. Forster Tamás, a Szegedi Tudományegyetem II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központjának igazgatója. Szemek, ahogyan nem látjuk – Házilégy, Szöcske, Szitakötő 3. díj: Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Fehérjék a kromoszómán - Kromoszóma rendellenességek Különdíj: Ambruzs Péter, a Flexiton Kft. informatikus designere - Költöztetés, Véradás
Emberközelben 2. díj: Dr. Kovács Ilona, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára - Művészetterápia 3. díj: Dr. Somfai Anna, a Collegium Budapest tudományos kutatója - Reflexiók 3.díj: Hortobágyi Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának phd hallgatója - Isabel
Tudomány és Művészet 1. díj: Dr. Reglődi Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézetének kutatóorvosát, anatómusa - A neuromorphológia szépségei 2. díj: Csákvári Eszter, Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának tudományos segédmunkatársa - Mániás állapot 3. díj: Dr. Ferhan Ayaydin, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Mikroszkópos Sejtanalízis Laboratóriumának laborvezetője. Jéghideg Különdíj: Mohácsi Ildikó a Puppet World Kft. bábkészítője -Mélyraktár
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
„Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.