Combinólt fogó
2006. augusztus 1. 00:00

Sárga tenderalattjáró, vagyis jelló elszabmarin. Ez a mi Combinónk, a sárga csodavillamos, drága főpolgármester urunk büszkesége – még jól emlékszünk, amikor próbát ment vele a körúton, álmában csöngetett egy picit (s erősen gondolkodott, hogy tűzoltó legyen vagy katona, esetleg vadakat terelő juhász), pedig akkor a villamos éppen nem aludott, noha később már (bizony) szendergett benne a robogás, s hiába remélte, hogy máma már nem hasad tovább; hasadt, hasadt, rongyolódott a gyönyörű projekt, hiába, semmi sem lehet tökéletes, még egy főpolgármesteri vágy sem a világ legtökéletesebb villamosa iránt.

 

Villa. Mos. Mint Ágnes asszony, aki fehér lepedőjét mossa, mossa, s mint Arany János figyelemre méltó pontossággal tudósított róla: a futó hab (ama leplet) elkapdossa. Nem részleteznénk e helyütt, hogy Mádám Ágnes miért nem bírta fehérre mosni ama vászondarabot, amelyet – mint mondotta – csibéje vére szennyezte kissé, kár, hogy akkoriban még nem tisztázott mindent az Ariel (de hát, ez itt – ugye – nem a reklám helye). A Combinóra is ráfér a mosás (tisztázás), noha eredetileg sem volt fehér, de most már késő, most látjuk, hogy milyen óriás ő, Demszky Gábor.

 

Combinót fogtam, de nem ereszt! – mondhatná Budapest vőlegénye, ha bírná még elhagyni ajkait értelmes szó. De most még (már) leginkább hallgat. Ismerjük el, ennél okosabbat nem is igen tehet. Arra vár, hogy jöjjön egy felmentő szakértői jelentés (független, persze), mely mindent megmagyaráz, és megnevezi a felelősöket, akik között az ő neve még véletlenül sem szerepel. Sőt azonban! Talán még ennél is jobban vár egy mindent feloldó nagy ötletre, amellyel a hibából erényt lehetne kovácsolni, éreztetvén a bús (és hiszékeny) pesti néppel, hogy mennyire szereti őt. (Fáradozni nem szün’. Szüntelen.)

 

Biz’, úgy megszoktuk őt tizenhat hosszú év alatt (s felette is, legott), hogy szívünk összeszorul már a gondolatra is, hogy netán elveszítenénk, ha reá dőlne ez a Combinó-ügy, miként amaz oszlopok a Margit-hídon (mielőtt meg nem erősítették őket a köz költségén; kösz).

 

Ezért sietnénk segítségére szerény ötleteinkkel, mi mindent lehetne kezdeni a súlyos tízmilliárdokért beszerzett, amúgy szemre igen tetszetős sárga villamosokkal. (És most azt a nevetséges – habár kézenfekvő – javaslatot el is hagynánk, amely gőzfürdő- és szaunakénti hasznosítására ösztönzött. Mert mi lenne télen, kérdezzük joggal. Amikor a több évszázados meteorológiai tapasztalatok szerint a napi középhőmérséklet még a körúton is leszáll a plusz negyven fok Celsius alá, függetlenül a Parlament megnyugtató közelségétől – ahol pedig folyamatosan magas fokon lángol a honszeretet, széles körben sugározva a hőt.)

 

Az ötletek kimeríthetetlen tárházából szemezgetve csak néhány (tetszetősebbet) említenénk ezúttal.

 

A legegyszerűbb hasznosítása e villamosoknak nyilvánvalóan az lenne, ha – megfelelő távolságban elosztva őket – végig állnának a Moszkva tér és a Móricz Zsigmond tér között. A járművek (állművek, álló művek?) belső tere amúgy is kiválóan alkalmassá teszi őket, hogy kiállítóhelyiségekként működjenek. Szerencsére a teljes vonal megállóit alkalmassá tették már e villamosok használatára (mindössze hárommilliárd forint ellenében), vagyis különösebb nehézségek nélkül lehet fellépni rájuk, illetve róluk le. (Ami nehézség pedig még ezek után is előfordulhat, nyilvánvalóan további néhány milliárd forinttal elintézhető.)

 

Igaz, jelenleg az még megoldhatatlan műszaki problémának tetszik, hogy ezeket a (mint említettük: szemre igen tetszetős) járműveket az így kialakított megállókba eljuttassák, de ismerve a BKV magas műszaki színvonalát, valamint Aba Botond vezérigazgató úr éves prémiumának nagyságát, biztosak lehetünk benne, hogy előbb vagy utóbb megtalálják a kérdés nyitját. Ha pedig végre a helyükre (a megállókba) kerülnek a Combinók, érdemes gondolkodni azon, hogy milyen kiállítások (verniszázsok) volnának a legméltóbbak, hogy kielégítsék a magyar főváros kultúra tekintetében mindig is kiemelten igényesnek mondható (közlekedő) közönségét.

 

A magunk részéről elsőnek a „Világvárost építünk!” projektre szavaznánk, mert ez fejezné ki a legpontosabban egyrészt a főváros vezetésének elkötelezettségét a haladás iránt, valamint (másrészt) a budapesti emberek elemi vágyát az európai felzárkózásra. Minthogy nem kevesebb, mint negyven Combino áll majd e nagyléptékű projekt rendelkezésére (darabja potom nyolcszázharminc-millió forintokért), biztosak lehetünk abban, hogy minden fontos téma kibontására (szemléltető anyagokkal nem takarékoskodó bemutatására) lesz elég tér.

 

Csak ötletszerűen kiragadva egy-egy kínálkozó témakört: „A kátyútörténelem marxista szemléletű bemutatása”; „Kutyaszarba szökken szép világunk”; „Egyedem-begyedem tendertánc, kedves sógor mit kívánsz?” (Nem kívánok egyebet, csak az egész pénzedet – kiegészítő tablókon a Városháza elszánt küzdelmének bemutatása a korrupció és a korrekció ellen; egyelőre csak az utóbbi sikerült!)

 

„Az élhetőbb városért – az élhetetlen polgárok megfegyelmezésével!”

 

Valószínű egyébként, hogy a legnépszerűbb részleg magának a nép főpolgármesterének emberközelbe hozása volna, színes életkép-sorozatokban: Demszky lóháton; Demszky hókotróval (hóhányás közben – előtt, után); Demszky terepjárót lízingel (jeep, jeep, yeah, turbó!); Demszky tankol (avagy a feneketlen útielszámolás); Demszky átad, átvesz, átver; Demszky mosolyog (csak a derű óráit és a parkolócédulákat számoljuk); Demszky nősül… (helyhiány miatt egyelőre csak a jelentősebb házasságait bemutatva).

 

Felmerül, hogy a Főváros elmúlt tizenhat évének eme gazdagsága esetleg kinőné a rendelkezésre álló negyven Combino területét, s újabbak beszerzése bizonyos likviditási problémák miatt esetleg késedelmet szenvedhet. Akkor hogyan lehetne áthidalni a nehézségeket?

 

Erre (a nem várt) eshetőségre számítva javasoljuk, hogy haladéktalanul szereljék ki a már megvásárolt Combinók fedélzeti elektronikáját. Hiszen – mint megtudtuk – a legutóbbi megállásnál is az volt a baj, hogy a számítógép kisiklást jelzett, miközben csak a vezetékek szakadtak le.

 

Ezért kellett az oszlopokat megerősíteni. Hogy a felső vezetők a helyükön maradjanak.

 

Kocsis L. Mihály
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Széles hatású felfedezés kap kémiai Nobel-díjat
    Rendkívül széles hatású felfedezésért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat, amely a szerves kémiát és az orvosbiológiát is előmozdította, eredményei beépültek az élettudományok szinte minden területére - mondta el Kónya Zoltán vegyész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettes szerdán az MTI-nek.
  • Novák Katalin találkozója a máltai államfővel
    Novák Katalin államfő munkalátogatásra indult Máltára, ahol részt vesz az Arraiolos-csoport tanácskozásán, amely a végrehajtó hatalmat nem gyakorló európai államfők rendszeres találkozója - tájékoztatta a Sándor-palota szerdán az MTI-t.
  • EU-csúcs – Az ukrajnai háború hatása Európára
    Az ukrajnai háború hatása Európa biztonságára és gazdaságára, valamint az európai együttműködés megerősítésének lehetőségei lesznek a fő témái a kontinens állam- és kormányfői csütörtöki és pénteki tárgyalásainak Prágában - közölte szerdán a cseh kormányhivatal.
MTI Hírfelhasználó