Szabad-e bíznunk az OVB-ben?
2006. április 17. 00:00
Az ember mindig jobbat vár. A Ficzere Lajos vezette Országos Választási Bizottságról (OVB) ma már senki sem gondolhatja, hogy a helyzet magaslatán állt, különösen azután, hogy több, mint egy évig elfelejtették nyilvánosságra hozatni a saját határozatukat. Való igaz, abban ludas volt a bizottság végrehajtó szervezete, az Országos Választási Iroda (OVI) is, és ezért a fél ország szemében Rytkó Emília teljességgel alkalmatlan a posztjára.

Szóval azt hittük, hogy az új OVB alkalmasabb lesz elődjénél, de mostanra kiderült: nincs olyan, hogy nincs rosszabb. Sajnos van. Az új OVB hovatovább gyalázatosan működik.

Mivel a nyájas olvasó valószínűleg ritkán megy OVB-ülésre, elmeséljük, hogy például az április 13-ai ülésen távollétében minősíthetetlen hangvételben tárgyalták meg Zlinszky János professzor, volt alkotmánybíró beadványát. A testület tagjai érdemi megítélés helyett olyas kijelentésekkel múlatták az időt, hogy Zlinszky János nem ért a választási joghoz, meg hogy öreg már stb. A csekély számú hallgatóság elhűlve figyelte a történteket.

Persze ha csupán ez lenne a baj, akkor mondhatnánk, magánsérelmeken rágódunk. Azonban sokkal nagyobb baj, hogy az ügyek megtárgyalásakor és az OVB döntéseiben ordítóan erős a pártosság. Az egyes beadványok már abban a pillanatban „eldőlnek”, amint a tagok felfogják, hogy kit vagy melyik szervezetet kell elmarasztalni.

Az MSZP teljes védettséget élvez a tisztelt bizottságban.

Igaz ez annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) megalázóan gyors és világos ítéletben bírálta felül április 14-én az OVB április 9-ei határozatát. Az ítélet lenullázta az OVB érvelését, kimondta ugyanis, hogy az OVB részrehajlóan értelmezi a választási törvényt. Az OVB ugyanis azzal a törvényesen értelmezhetetlen indokkal utasította el a beadványt, hogy aki az MSZP-től kér tájékoztatást, azt nem lehet befolyásolni, elvégre a priori ő kérte.

Az LB emlékeztette az OVB-t, hogy a törvény betűje és szelleme egyaránt kizárja a választói akarat befolyásolását kampánycsend idején, függetlenül attól, hogy kérte-e az illető a befolyásolást.

Ez akkora jogászi bukás, hogy a tekintetes OVB összes jogvégzett tagjának azonnali hatállyal le kellene mondania. Ugyenezek a derék jogászok szóban (tehát számon kérhető jegyzőkönyv nélkül!) gúnyolják a távollévő Zlinszky Jánost, ami egyfelől emberileg minősíthetetlen, másfelől jogászilag gyáva magatartás.

Az OVB azon tagjainak, akik Zlinszky Jánost élőszóban, gyáván gúnyolták, illetve az LB által elmeszelt határozatot támogatták, ha maradt bennük szikrányi önbecsülés, azonnal le kellene mondaniuk. Természetesen nem fogják megtenni.

Sajnos nincs okunk hinni sem az OVB szaktudásában, sem a tisztességében. Ez azonban vajmi kevéssé fogja érdekelni a magas grémiumot, ezért hát menjünk tovább.

A következő – talán az egész választást döntően befolyásoló – probléma, hogy az OVB idén április 6-ai állásfoglalása tarthatatlan, különösen az azóta érkezett beadványok ismeretében.

Az OVB a 12/2006. (IV. 6.) számú állásfoglalásában nem kevesebbet tett, mint megerősítette a szervezett választási csalás lehetőségét, megerősítve annak törvényes voltát. Lássuk a részleteket.

Mint tudjuk, a szavazás napján állandó lakóhelyüktől távol tartózkodók igazolással szavazhatnak ott, ahol éppen vannak. Az OVB a szóban forgó határozatot azért hozta, mert érzékelte a dolog alkotmányellenes, választásitörvény-ellenes és mélyen erkölcstelen dimenzióit. És ez nem vicc, nem elírás.

Az OVB immár több beadványban is szembesült azzal, hogy az igazolásos szavazás óriási manipulációs lehetőség annak a kezében, aki csalni akar.

Történelmileg, tudjuk, van erre egy nagy példa a távolabbi múltból: az 1947. évi választáson a kék cédulás csalás.

Az OVB tisztában van a tényekkel, és mégsem tesz a potenciális csalás ellen semmit sem. Sőt az említett határozat úgy is olvasható, mint előzetes jóváhagyása annak, ha valaki ilyent szervezett. Ugyanis az igazoláskérés határnapja április 7-e volt, tehát az a nap, amikor az OVB határozata megjelent. Erre mondják a játszótéren: aki bújt, aki nem…

Lássunk néhány példát. Az OVB – gyönge menekülési kísérletképpen – közzétette, hol hány igazolást kértek ki.

Az átlagos választókerületben 200-350 között van az igazolást kérők száma, és a második fordulóra ez a szám mindenütt kb 50-100-zal csökken. Tudományos érdeklődésű ember elmélázhat rajta: vajon miért utaznak el 20 százalékkal kevesebben a lakhelyükről április 23-án, mint április 9-én? Igazi szociológiai probléma…

Tudunk még érdekes kérdéseket feltenni. Miért van az, hogy a Balaton partján különösen nyughatatlan emberek élnek? Az abszolút bajnok a balatonfüredi választókerület (Veszprém megyei 4-es), amelyből az első fordulóra 890-en, a másodikra 807-en kértek „eltávozást”. Amúgy a kerületet vastagon nyerte a fideszes Bóka István, első körben.

A Balaton déli partja szintén az igazolási rangsor élén található. Bogláron 763-an kértek igazolást 9-ére, Siófokon 662-en. Érdekes viszont, hogy a siófokiak a második fordulóra a lista másik végére helyezkedtek, mindösszesen 64 szavazónak lesz másutt dolga 23-án.

A második fordulós negatív rekordot azonban Győr városa tartja. Erről a településről nulla fő kért igazolást a második fordulóra, azaz senki sem kíván másutt szavazni.

Győrről egyébként érdemes megemlítenünk, hogy a 3-as számú választókerületben 2002-ben Balogh József MSZP-s polgármester aratott első körös győzelmet úgy, hogy 19.466 szavazat kellett a többséghez, és neki lett 19.540 – a vendégszavazók száma 250 volt. (Arról már ne is szóljunk, hogy 63 szavazólap hiányzott az urnákból a kerületben…)

Mindenesetre szögezzük le: az OVB asszisztál ahhoz, hogy ha a választásokra valaki előre átgondoltan szervezett igazolásos szavaztatást, azaz mozgatott párthíveket, akkor lényegesen, azaz döntően tudja befolyásolni az eredményt.

Erre a legfőbb módok:

1. Aki kiváltotta az igazolást a második fordulóra, az az első forduló eredményének ismeretében választhat: vagy az állandó lakhelyén szavaz vagy ott, ahová az igazolása szól. Ez alkotmány- és demokráciaellenes, és ennek az eltűrése az OVB részéről megbocsáthatatlan.

2. Aki Budapestre kért igazolást, az eleve 32 választókerület között választhatott. Ez oly mértékben demokráciaellenes, hogy az első forduló napján délben változtatta meg az OVB a saját döntését, illetve igyekezett valamelyest javítani a renomén, de a problémát nem oldotta meg. Az április 9-én, a szavazás félidejében hozott határozat, túl azon, hogy demokratikus jogelvet sértő döntés volt, a problémát nem oldotta meg. Ugyanis aki olyan településre kér igazolást, amelyen több választókerület is található (ilyen például Pécs, Debrecen, Győr, Miskolc, és persze Budapest), az még mindig választhat. Budapesten sem old meg a kerület kötelező bejegyeztetése semmit, hiszen a kerületek nagy hányadában több választókerület van.

3. Maga az igazolási okmány nevetséges, játszva hamisítható, ráadásul ha egy jegyző úgy gondolja, kockázat nélkül kiad akár kettőt vagy tízet is egy embernek. A lebukás veszélye gyakorlatilag nulla, mert a lista és az ellenőrzés is titkos, senki emberfia meg nem tudhatja az OVB-n kívül…

4. Maga az OVB legalább a névsorok nyílttá tételét elrendelhette volna, ugyanis semmilyen személyiségi jogi sérelem sem érheti azt, aki valahol vendégként szavazott attól a ténytől, hogy nyilvános a voksolásának a helyszíne. De az OVB még ezt is megakadályozta. Így horribile dictu az is megeshet, hogy valaki egy település több szavazókörében is szavaz, mindenütt eredeti igazolással, és csak a két jegyző (a kibocsátó és a szavazás helyén a választási irodát vezető) tudja az igazságot, és ezzel a kör bezárult.

Ma úgy fest, a jelen összetételű OVB maga a legnagyobb akadálya annak, hogy bízhassunk a választás tisztaságában.

Nyiri János
Címkék:
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó