"Megfélemlíthetők-e az újságírók?" - konferencia képekben
Léphaft Pál karikaturista kapta az idei Európa-érmet
Létezik-e manapság is a megfélemlítés eszköze a médiában? Ha igen, milyen mértékben, illetve hogyan lehet ellen küzdeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a Szabadelvű Médiaműhely: Megfélemlíthetők-e az újságírók? címmel tartott, XVII. konferenciájának részvevői március 25-én a Pest szállóban. Az eseményen átadták az idei Európa-érmet is.
2006. március 26. 12:08

A konferenciát megnyitotta, illetve elnökként levezette Molnár Pál újságíró, a Szabadelvű Médiaműhely tagja.

Bár direkt cenzúra ma nincs Magyarországon, az újságírók függnek a politikától és a gazdaságtól – mondta köszöntőjében Speidl Zoltán újságíró, a SZEMM alapító tagja, aki, mint felidézte, munkássága során többször szembesülni kényszerült az említett függőségi helyzetből adódó megfélemlítéssel. Hozzátette, a sajtó egyfajta bekerítettségben, egzisztenciális megfélemlítésben él, emiatt nem tud megvalósulni a gondolati- és sajtószabadság.

A tudomány oldaláról közelítette meg a kérdést Zárug Péter Farkas politológus. Elsősorban arra kereste a választ, mi az a specifikum, amely sajátossá teszi az újságírók megfélemlítését a többi emberrel szembeni megfélemlítéshez képest.

Mint kiemelte, a megfélemlítés mindig egyfajta hatalmai viszonyt feltételez. A-nak akkor van hatalma B felett, ha képes rávenni, hogy B olyan tegyen, amelyet egyébként önmagától nem állt szándékában - mondta. Hangsúlyozta, az újságíró feladata a vélemény- és szabadságjog megvalósítása, valamint a tárgyilagosság, ezért a megfélemlítés célja arra irányulhat, hogy ezek felhagyására kényszerítse. 

Kifejtette, a megfélemlítés négyféle területről származhat. Az első a politika és hatalom oldaláról jövő megfélemlítés és intézményrendszerei. A második a gazdaság, a pénzvilág uralmi rendjének befolyása, amely a kiszolgáltatottság helyzetéből ered. A harmadik a médiastruktúra felépítettségéből ered, a tulajdonosi, valamint az alá-fölérendeltségi viszony határozza meg. Míg a negyedik a minden más oldalról jövő fizikai fenyegetettség, amely az újságíró által sértett érdekcsoportoktól ered.

Minden médiarendszernek kihívása a megfélemlítésre adott válasz - hangsúlyozta. Míg a diktatórikus államforma médiarendszerére az első csoportba tartozó, a politika és hatalom oldaláról jövő megfélemlítés a jellemző, addig a demokratikus médiarendszert a második és harmadik terület befolyása határozza meg - mondta. Hozzátette, az előbbit a monocentrikusság jellemzi, az utóbbit pedig ideális esetben a pluralitás és a policentrikusság. Ma Magyarországon az előbbi megvalósult, de az utóbbi még hiányos.

Előadásában három szakaszra osztotta a magyar média helyzetét. Mint ismertette, 1986-ig a monocentrikus rendszer volt érvényben, majd a sajtótörvény életbe lépésével megkezdődött a pluralizálás, ám a televíziók és rádiók nagy része továbbra is állami kézben volt. Végül a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény megszületésével megkezdődött ez utóbbi kiépülése is. Ez egyben a megfélemlítés csökkenését is magával hozta – állította a politológus. Hozzátette azonban, hogy egyúttal a hatalmi, politikai megfélemlítést fokozatosan felváltotta a gazdasági alapú.
Minél több centrum tud kiépülni, annál inkább csökken a megfélemlítés. A kiút tehát az, ha több, valóban demokratikus, a közéletet egyformán befolyásolni tudó centrum jön létre – mondta. 

Cservák Csaba jogász ezzel szemben a médiahelyzet jogi szabályozásában látta többek között a kiegyensúlyozottság és a véleményszabadság megvalósulásának megoldását. Hangsúlyozta, megoldást jelenthetne, ha az országos lefedettségű frekvenciák kiosztásával szerzett médiafölényt törvényes módon szabályoznák.

A felügyeleti rendszer szabályozását folytatni kellene, az 1996-os törvényt meg kellene reformálni az új kihívások függvényében – tette hozzá.

A szabályozás hiányosságait példázandó megemlítette az ORTT-nek a kampányidőszakra vonatkozó rendelkezését, amelynek értelmében a kereskedelmi televízióknak egyharmad megjelenést kell biztosítani a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok számára. Ez, mint hangsúlyozta, a francia példa átvétele, amely azonban a két ország eltérő rendszere folytán hazánkban a jelenlegi kormánypártok javára elbillenti s médiaegyensúlyt.

Cservák Csaba szerint a már létező, a médiatörvény megreformálására felállított szakmai bizottság, valamint egy, a magántelevíziók munkáját is felügyelő, a pártok által delegált tagokból álló szervezet létrehozása, működése lehet a megoldás.

A médiaegyensúlynak minőségi és nem mennyiségi kérdésként való értelmezését hangsúlyozta Sipos Zoltán újságíró. Mint mondta, a fenyegetettség napjainkban egyre inkább kiváltódik azzal, hogy személyi módon megelőzik. Fiatal újságírókkal pótolják azokat az újságírókat, akiket egyébként megfélemlítenének. Ezzel az újságírók helyét a propagandisták veszik át, felhígul a magyar sajtó - mondta.

A félelem nem kívül van, hanem belül, a múltunkban és a jövőnkben gyökerezik, ezért az a megoldás, ha a jelennel, a „most”-tal foglalkozunk – hangsúlyozta Marosi Antal. Az iraki háborút is megjárt újságíró elmondta, az elmúlt években számos, kényes kérdéseket feszegető írását, interjúját utasították el a szerkesztők és a kiadók, de, tette hozzá, „az én dolgom a tudósítás, az más dolga, hogy megjelenteti-e”.

M. Szabó Imre újságíró is saját tapasztalatait ismertetve beszélt az újságírók megfélemlítéséről. Mint elmondta, jelenleg is büntetőper zajlik ellene egy, a magyar bíróságokra tett kijelentése miatt, de, mint hozzátette, ha az emberben eloszlik a félelem, vagy nincs, akkor kötelessége kimondani bizonyos mondatokat. 

Európa-érem

A konferenci keretében került sor immár nyolcadik alkalommal az Európa-érem átadása. A polgári újságírás díját idén az újvidéki Léphaft Pál karikaturista kapta. A díjat korábban Szaniszló Ferenc, Johnathan Sunley, Balázs Géza, a Hitel szerkesztőségének nevében Csoóri Sándor főszerkesztő, Kondor Katalin, M. Szabó Imre és Fricz Tamás vehette át.

A kitüntetettről Dormán László újságíró mondott laudációt, a díjat képező bronz érmet, Ligeti Erika alkotását, és az oklevelet M. Szabó Imre adta át.

Léphaft Pál

Karikaturista, újságíró, (Nagybecskerek [Zrenjanin, YU], 1952. január 17. - )
1972-76: az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végbizonyítványt szerzett. 1977-87: az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőségének, a Magyar Szó napilapnak az újságírója, 1996 novemberétől szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztője. 1990-97: a Napló c. hetilap állandó munkatársa és szerkesztőségi tagja. 1992-től a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. A Heti Válasz című lapban is jelennek meg rajzai. Az újvidéki Képes Ifjúság 1. karikatúrapályázatának díja; 1978: a Montreali Nemzetközi Karikatúrakiállítás 2. díja; 1979: A gyermekek éve 2. díj, Belgrád; 1987: a Montreali Nemzetközi Karikatúrakiállítás 3. díja; 1997: a Szerbiai Iparművészek és Formatervezők Szövetségének oklevele; 1997: Forum Képzőművészeti Díj, Újvidék; Karikatúra határok nélkül - különdíj, Budapest; a Szkojei Oszten c. szatírikus lap nemzetközi karikatúrapályázatának különdíja. 1989-től: a Telepi Rádió (politikai kabaré) szerzője és szereplője. Több önálló könyve is megjelent, és számos kiállítása került megrendezésre.

Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Hollandia „drogállammá” vált egy főrendőr szerint
    A kábítószer piaca párhuzamos gazdaságot működtet, a drogkereskedelmet felügyelő maffia befolyása pedig mindenhova elér – panaszolta nyilvánosan a holland rendőrszakszervezet elnöke, Jan Struijs.
MTI Hírfelhasználó